15/2018. számú közigazgatási elvi határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

I. A Ve. alapelvi követelmények teljesülését érintően lineáris médiaszolgáltatás esetében nem egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni.  A műsorszám- műsorfolyam kapcsolat megteremtése során műsorfolyamként az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámok értékelésére van lehetőség.
II.Kampányidőszakban a politikai, közéleti témákkal foglalkozó műsorban nem lehet csak egyes jelölő szervezetek vonatkozásában biztosítani a megjelenési lehetőséget. Ez a magatartás sérti a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontját.
[2013. évi XXXVI. tv. (Ve.) 2. §,  43. §, 152. §, 218. § , 151. §, 2017. évi  I. tv. (Kp.) 85. §]

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Magánszemély beadványozó 2018. március 13-án kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (továbbiakban: NVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) a választási eljárás Ve. 2.§ (2) bekezdés c) és e) pontja szerinti alapelvek megsértése miatt. Előadta, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (továbbiakban: MTVA) M1 televízió „Ma reggel” című műsorában az országgyűlési választási kampány idején rendszeresen szerepelnek a FIDESZ-KDNP Párt és a Kormány képviselői, illetve a Kormányhoz köthető elemzők. 2018. február 28. és március 13. között összesen 11 műsorszámot jelölt meg, ahol a megjelent személyek a FIDESZ-KDNP Párt érdekében kampánytevékenységet folytattak és ennek során több esetben megnevezték a Jobbik Magyarországért Mozgalmat (továbbiakban: Jobbik) és ezt a pártot, valamint az ellenzéket megszólalásaikban negatív színben tüntették fel. A Jobbik azonban egyetlen egyszer sem kapott a műsorban megjelenési, reagálási lehetőséget, és a műsorba egyetlen ellenzéki politikus sem került meghívásra.

[2] Az NVB a kifogásnak részben helyt adott. Az 510/2018. számú határozatával a Ve. 152.§ (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra tekintettel megállapította, a kérelmező azzal, hogy az M1 médiaszolgáltatás „Ma reggel” műsor 2018. február 28. és március 13-a közötti műsorfolyamában a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelölő szervezetnek nem biztosított megjelenési lehetőséget, megsértette a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőséget. A kérelmezőt eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte, hogy a határozata rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül, az M1 médiaszolgáltatás „Ma reggel” című műsorszáma előtt tegye közzé.

[3] Az NVB alkalmazta a Ve. 152. § (2) bekezdését, és a kérelmezőt 1.035.000 forint bírság megfizetésére is kötelezte. Kapcsolódó indokolása szerint figyelemmel volt az eset összes körülményeire, így különösen arra, hogy a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató közszolgálati médiaszolgáltató, mely által nyújtott lineáris médiaszolgáltatás országos vételkörzetű.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[4] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az NVB határozatának megváltoztatását, a kifogás elutasítását, másodlagosan a bírság kiszabás mellőzését kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

[5] A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint részben alapos.

[6] Az NVB határozata a kérelmező közvetlen kötelezéséről rendelkezik, így a kérelmező Ve. 222.§ (1) bekezdés szerint érintettsége fennáll. Ez okból nem volt akadálya a felülvizsgálati kérelem elbírálásának.

[7] A kérelmező felülvizsgálati kérelemében a jogorvoslati jog hivatkozott sérelmét megalapozatlanul kapcsolta össze a Ve. 2.§ szerinti alapelvi rendelkezésekkel. A választási eljárási alapelvek a jogállamiság elvéből fakadó, a jogállamiságból folyó jogbiztonság érvényesülését is szolgáló intézmények, sérelmük szankcionálására a jogorvoslati eljárások keretei között kerül sor. A felperes jogorvoslati joga nem az alapelvi intézményeken, hanem a Ve. jogorvoslati rendjén alapul, eltérő feladatukra tekintettel a jogorvoslat esetleges sérelme nem kapcsolható össze a Ve. alapelveivel.   

[8] Az eljárásjogi kérdések körében a kérelmező alappal hivatkozott arra, hogy az NVB nem őt nyilatkoztatta, miközben a határozat indokolásában ő lett megjelölve nyilatkozattevőként. Azonban az is megállapítható, hogy a Ve. nem ír elő bizonyítási kötelezettséget az NVB részére. A Ve. 218.§ (1) bekezdése kifejezetten akként rendelkezik, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, és a média kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslatokban is csak arra ad lehetőséget, hogy az NVB a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszámot vagy médiatartalmat – amennyiben szükséges és a kifogás előterjesztője nem csatolta – a Ve. 151.§ (2) bekezdés szerint eljárva hivatalból beszerezze.

A kérelmezőnek a Ve. 43.§ (3) bekezdése szerinti esetben szóbeli nyilatkozattételre lett volna lehetősége: A választási bizottság a kérelmező részére – kérésére – biztosíthatja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét; ez esetben az ellenérdekű fél számára is – ha jelen van – lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt. Ezen törvényi feltételek azonban az érintett eljárásban nem következtek be.

[9] A  Kúria a továbbiakban vizsgálta, akadálya volt-e a kifogás NVB általi elbírálásának, hogy a beadványozó a „Ma reggel” műsorszám médiaszolgáltatójaként tévesen az MTVA-t jelölte meg.

[10] A Ve. 212.§ (2) bekezdése határozza meg azokat a tartalmi elemeket, amelyek közül bármelyik hiánya akadálya a kifogás érdemi elbírálásának. Ezek között azonban nem szerepel az az elvárás, hogy kerüljön megjelölésre a jogszabálysértést megvalósító személy, vagy szervezet. Így nemcsak az nem akadálya a kifogás érdemi elbírálásának, ha a beadványozó nem tudja megjelölni az érintettet, hanem az sem, ha a megjelölésre pontatlanul kerül sor. Kötelezésre értelemszerűen csak akkor kerülhet sor, ha a jogszabálysértő személye megállapíthatóvá válik.    

[11] A kérelmező az MTVA nyilatkozatában szereplő, az NVB határozatában a tényállás részévé tett adatokat, ideértve azt is, hogy ő maga a kifogásolt műsorszámok médiaszolgáltatója, nem vitatta, nyilatkoztatásának elmaradása miatt pedig a Ve. keretei között nem állapítható meg az NVB részéről jogsértés.

[12] Ugyanezt a következtetést kell levonni a közlés elmaradásáról is. Az NVB határozatát a Ve. 48.§ (1) és (3) bekezdésének szabályai szerint a kérelmezővel, mint az eljárás érintettjével közölni kellett volna: a határozatot azonban a kérelmezőnek nem küldték meg, neve alatt a beadványozó e-mail címe szerepel. Ennek ellenére az NVB határozatáról tudomást szerzett, annak bírósági felülvizsgálatát a Ve. 224.§ (2) bekezdés szerinti határidőn belül, a megfelelő helyen kezdeményezte. Jogorvoslathoz való joga ez okból sem sérült.

[13] A felülvizsgálati kérelem érdemi előadásainak elbírálása kapcsán a Kúria hangsúlyozza, hogy az NVB határozatában a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjának sérelmét állapította meg, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértését viszont nem látta megállapíthatónak. Kérelmező is ehhez képest terjesztette elő felülvizsgálati kérelmét.

[14] A Kúria már több, az NVB határozatában is felhívott döntésében kifejtette, hogy a műsorszolgáltató számára törvény biztosítja a szerkesztői szabadságot, a Ve. alapelvi szabályainak pedig a műsorszámok összességében kell érvényesülni. Az Alkotmánybíróság 1/2007. (I.18.) AB határozatából is az tűnik ki, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. Ha a kiegyensúlyozottsági követelmény érvényesülésére minden esetben kizárólag egy műsorszámon belül keríthetne sort a műsorszolgáltató, az a média – azon belül a szerkesztési szabadság – olyan fokú sérelmét jelentené, amelyet a legitim jogalkotói cél, a véleménypluralizmus elérése nem igazol.

[15] A felülvizsgálati kérelem elbírálásánál további szempont, hogy azt nem a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményére vonatkozó jogszabályok, az Mttv. vagy az Smtv. alapján kell megítélni, hanem a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget megfogalmazó eljárási alapelv alapján. Ebből következően nem tévedett az NVB amikor a kifogással érintett műsorszám tekintetében önállóan, egyéb jogszabályokban foglaltak figyelmen kívül hagyásával elemezte a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjának teljesülését.

[16] A Ve. alapelvi követelmények teljesülését érintően lineáris médiaszolgáltatás esetében tehát nem egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni.

A műsorszám – műsorfolyam kapcsolat megteremthetősége során a Kúria irányadónak azt tekinti, hogy műsorfolyamként az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámok értékelésére van lehetőség (Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3.). A „Ma reggel” a reggeli „főműsoridőben” – híradóktól, időjárás-, sportjelentésektől eltekintve – élő beszélgetést, továbbá stúdión kívüli kapcsolást tartalmazó műsor. A kérelmező által hivatkozott más műsorszám, a Híradó, tartalmában nem hasonlítható össze a „Ma reggel”-lel, a Híradó ebből a szempontból nem vonható be a műsorfolyamba.

A hivatkozott két hetes időtartamot a Kúria is megfelelő hosszúságúnak tekintette a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjában foglaltak vizsgálatánál.

[17] Minderre figyelemmel az NVB helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a kampányidőszakban a politikai, közéleti témákkal foglalkozó műsorban nem lehet csak egyes jelölő szervezetek vonatkozásában biztosítani a megjelenési lehetőséget. A kérelmező maga sem állította, hogy más pártok képviselői is megjelentek (vagy meghívást kaptak) a vizsgált időszakban, így az általa vitatott kevés számú – 5 db – megjelenés is lényegében 100%-os megjelenésnek számít, ami sérti a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget megfogalmazó eljárási alapelvet.

[18] A Ve. 43.§ (5) bekezdése szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

A Jobbik megjelenéseinek vizsgálata során az NVB megállapította a tényállást. Tekintettel arra, hogy a Ve. már hivatkozott 151.§ (2) bekezdésén túlmenően a kifogás elbírálása során az NVB-nek nincs lehetősége a hivatalbóli bizonyításra, nem sérthette meg a Ve. 43.§ (5) bekezdésében foglaltakat, amikor nem vizsgálta a kérelmező más csatornáin, más műsorszámaiban való megjelenéseket.

[19] Alapos volt azonban a felülvizsgálati kérelem a kiszabott bírság körében.

[20] A bírság kiszabása kapcsán az NVB mérlegelési jogkörben járt el. Ennek során a Kúriának a [38] pontban foglaltak szerint alkalmaznia kellett a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 85.§ (5) bekezdését: mérlegelési jogkörben megvalósított közigazgatási cselekmény jogszerűsége körében a bíróság azt is vizsgálja, hogy a közigazgatási szerv hatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazásának keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége a közigazgatási cselekményt tartalmazó iratból megállapíthatóak-e.

[21] A bírság kiszabását az NVB határozata nem elégséges mértékben indokolta. A döntés ezen része során általánosságban hivatkozott az eset összes körülményeire, a mérlegelés konkrét szempontjaként megjelölt indokok (közszolgálati médiaszolgáltató, országos vételkörzet) pedig olyan elenyészőek, amelyek alapján nem lehet a bírság alkalmazásának okszerűségére következtetni. A határozat nem tartalmazza a kiszabás során figyelembe vett súlyosbító, vagy enyhítő körülményeket sem. Nem felel meg a Kp. törvényi követelményeinek.

A bírság jogszerű alkalmazásához szükséges általános és konkrét feltételek feltüntetése kapcsán a Kúra példaszerűen utal a Kvk.III.37.465/2014/2. számú végzéssel érintett NVB 941/2014. számú határozatra.

[22] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdése b) pontja alapján az NVB határozatát megváltoztatta, a bírság kiszabását mellőzte, ezt meghaladóan a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva a határozatot helybenhagyta.

(Kúria, Kvk.I.37.353/2018.)