25/2018. számú büntető elvi döntés

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Az egyidejűleg lőfegyverre és lőszerre elkövetett tényállásszerű elkövetési magatartások esetén egy rendbeli bűncselekmény, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés megállapításának van helye (Btk. 325. §).

[1] Az elsőfokú bíróság az I. és a II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett lőfegyverrel visszaélés bűntettében [Btk. 325. § (1) bekezdés a) és b) pont, (2) bekezdés a) pont].

[2] Ezért az I. r. vádlottat 3 év 2 hónap fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 4 év közügyektől eltiltásra, míg a II. r. vádlottat 2 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását ez utóbbi vádlott esetében 4 év próbaidőre felfüggesztette, a próbaidő tartamára elrendelte pártfogó felügyeletét.

[3] Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést az I. r. vádlott esetében a szabadságvesztés súlyosítása, a II. r. vádlott esetében végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás alkalmazása érdekében, melynek indokolása szerint az I. r. vádlott vonatkozásában kizárólag az 5 év középmértéket megközelítő szabadságvesztés lehet alkalmas az újabb bűnelkövetés megelőzésére, míg a II. r. vádlott büntetett előélete és a bűncselekmény tárgyi súlya nem teszi lehetővé a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztését.

[4] Az I. r. vádlott – védekezésére figyelemmel felmentésre irányulónak  tekinthető – fellebbezéssel élt, míg védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés céljából jelentett be jogorvoslatot.

[5] A II. r. vádlott és védője az ítéletet tudomásul vették.

[6] A megyei főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta, illetve kiegészítette, a védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartva.

[7] Az átirat szerint az elsőfokú bíróság ítélete minden tekintetben megalapozott, a járásbíróság eleget tett indokolási kötelezettségének, okszerű következtetést vont a vádlottak bűnösségére is, azonban a főügyészség a bűncselekmények jogi minősítését csak részben tartotta törvényesnek.

[8] Álláspontja szerint ugyanis a Btk. 325. § (1) bekezdése szerinti lőfegyverrel visszaélés a (2) bekezdés szerinti lőszerrel visszaéléssel halmazatot alkot, ezért az I. r. vádlott cselekményeinek helyes minősítése a lakásán feltalált 5 darab lőszer, valamint a II. r. vádlott részére készített lőfegyver és a II. r. vádlottnak átadott 20 darab lőszer tekintetében 1 rendbeli, a Btk. 325. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott lőfegyver engedély nélküli készítésével elkövetett lőfegyverrel visszaélés bűntette és további 1 rendbeli, a Btk. 325. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott lőszer engedély nélküli megszerzésével elkövetett lőszerrel visszaélés bűntette, míg a II. r. vádlott az I. r. vádlottól a lőfegyver és 20 darab lőszer megszerzésével és tartásával 1 rendbeli, a Btk. 325. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott lőfegyverrel visszaélés bűntettét és további 1 rendbeli, a Btk. 325. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott lőszerrel visszaélés bűntettét követte el.

[9] A főügyészség mindenben egyetértett a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezés indokaival mindkét vádlottra vonatkozóan.

[10] A másodfokú bíróság a többirányú jogorvoslatokkal támadott elsőfokú ítéletet a Be. 348. § (1) bekezdése alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 363. § (2) bekezdés b) pontja szerint tartott tárgyaláson bírálta felül, függetlenül attól, hogy az ügyben ki és milyen okból jelentett be fellebbezést.

[11] A törvényszék által a főügyészség átiratában megjelölt körben szükségesnek tartott bizonyítás felvételét követően az ügyész fenntartotta ugyan a súlyosításra irányulóan bejelentett fellebbezést, azonban a  bizonyítás eredményéhez képest az elsőfokú ítéletet a Be. 351. § (2) bekezdés b) pontja szerinti okból részben megalapozatlannak tartotta, mivel álláspontja szerint továbbra sem lehet megállapítani, hogy az igazságügyi fegyverszakértői vélemény valóban a lefoglalt fegyverrel kapcsolatban készült-e, vagy csupán helytelenül tartalmazza annak gyári számát. Ennek tisztázása a főügyészség álláspontja szerint meghaladja a másodfokú eljárás kereteit, ezért a Be. 376. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

[12] A törvényszék a Kúria Bfv.II.758/2016/6. számú végzésében írtakra figyelemmel nem tartotta fenn a vádlottak által elkövetett bűncselekmények halmazatként történő minősítésére tett indítványát, tehát lényegében egyetértett a járásbíróságnak a vádlottak cselekménye 1-1 rendbeli bűncselekményként történő minősítésével.

[13] A törvényszék az elsőfokú ítélet felülbírálata során megállapította tehát, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása megalapozott.

[14] Az I. r. vádlott a lőfegyverek vonatkozásában azok engedély nélküli készítésével, illetve a II. r. vádlott részére történő forgalomba hozatalával valósította meg a Btk. 325. § (1) bekezdés b) pontja szerinti folytatólagosan elkövetett bűncselekményt, melyre figyelemmel a törvényszék mellőzte az elsőfokú ítélet jogszabályhely megjelöléséből az a) pontra utalást.

[15] A lőszerrel kapcsolatosan viszont egyrészt azok engedély nélküli megszerzésével (5 darab), másrészt pedig azok engedély nélküli forgalomba hozatalával (20 darab) valósította meg a Btk. 325. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti lőszerrel visszaélés bűntettét, melyre figyelemmel az elsőfokú ítélet rendelkező részében megjelölt jogszabályi hivatkozás kiegészítést nyert a (2) bekezdés b) pontjára történő utalással.

[16] A II. r. vádlott cselekménye mind a lőfegyverrel, mind a lőszerekkel kapcsolatosan azok engedély nélküli megszerzésében merültek ki, az elsőfokú bíróság által a minősítés körében történő jogszabályi hivatkozás teljeskörű.

[17] A jelenleg hatályos Btk. 325. §-a a korábbi szabályozással (1978. évi IV. tv.) szemben külön-külön bekezdésben tartalmazza az elkövetési tárgyakat, vagyis a lőfegyvert, illetőleg a lőszert, azokat illetően azonos elkövetési magatartásokat határoz meg, azonos büntetési tétellel.

[18] A törvény indokolása szerint ennek oka az, hogy a kézilőfegyverhez, vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó, csekély mennyiséget meg nem haladó lőszer engedély nélküli megszerzése, tartása nem bűncselekmény.

[19] A HVG-Orac Kommentárnak a Btk. 325. § (2) bekezdéséhez fűzött magyarázata szerint a lőfegyverre és a lőszerre vonatkozó külön bekezdésben szabályozás következménye (szemben a korábbi jogállapottal), hogy a törvényben meghatározott visszaélés a lőfegyverrel és (akár az ahhoz tartozó) lőszerrel bűnhalmazatot alkot, tehát az (1) bekezdéshez képest a (2) bekezdés önálló alapeseti tényállás.

[20] Így azzal szemben, aki egy lőfegyvert és akár csak az ahhoz tartozó lőszereket – amennyiben a lőszerek tartása a Btk. 325. § (2) bekezdés a) pontja szerint bűncselekményt valósít meg – engedély nélkül tartja, az említett két bűncselekmény halmazatát kell megállapítani.

[21] A törvényszék azonban – figyelemmel a Kúria főügyészség által is hivatkozott Bfv.II.758/2016/6. számú 2017. január 25. napján kelt végzésében foglaltakra is – nem értett egyet a kommentárnak a Btk. 325. §-ához írt fenti magyarázatával.

[22] A Btk.-nak a lőfegyverrel, vagy lőszerrel visszaélés bűntettére vonatkozó törvényi tényállása a különböző elkövetési tárgyakra végrehajtott elkövetési magatartások büntetendővé nyilvánításával ugyanazt a jogi tárgyat, a veszélyes anyagok és eszközök biztonságos forgalmazásához és felhasználásához fűződő társadalmi érdeket védi. Az azonos jogtárgysértésre figyelemmel az egyidejűleg lőfegyverre és lőszerre elkövetett tényállásszerű elkövetési magatartások esetén tehát valódi alaki bűnhalmazat nem állapítható meg.

[23] A törvény nem külön tényállásokban határozta meg a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntettét, azt a korábbi szabályozáshoz képest változatlanul egy címszó alatt tartalmazza.

[24] Természetes egység megállapításának van helye, ha a terhelti cselekmény a törvényi tényálláson belüli több fordulat, illetve több minősítés szerint büntetendő.

[25] Ez utóbbi álláspont helyességét látszik alátámasztani az is, hogy a Btk. 325. § (4) bekezdése szerinti lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés vétsége törvényi tényállása már egy bekezdésen belül tartalmazza a lőfegyverre és lőszerre elkövetett magatartások büntetendővé nyilvánítását.

[26] A fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság helyesen minősítette mindkét vádlott cselekményeit 1 rendbeli bűncselekménynek.
(Debreceni Törvényszék 1. Bf. 656/2016.)