18/2018. számú büntető elvi döntés

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A nyomozás megszüntetését követően, az elévülési idő eltelte után a gyanúsítottal szemben indított másik büntetőügyben felmerült új bizonyítékra tekintettel nem rendelhető el a korábbi bűnügy nyomozásának folytatása [1978. évi IV. tv. 33. § (1) bek. b) pont; Btk. 26. § (1) bek.; Be. 190. § (1) bek. a) pont].

[1] A járásbíróság végzésével a B. I. és K. S. gyanúsítottakkal szemben folyamatban volt büntetőügyben a nyomozás folytatásának elrendelésére irányuló ügyészi indítványnak helyt adva, a nyomozás folytatását mindkét gyanúsított vonatkozásában elrendelte.

[2] A végzéssel szemben B. I. gyanúsított és védője jelentett be fellebbezést, azt azzal indokolva, hogy álláspontjuk szerint a gyanúsításban szereplő cselekmény elévült, emiatt a nyomozás folytatása nem rendelhető el. Utalt továbbá a védő arra, hogy a korábbi nyomozást a NAV Bűnügyi Igazgatósága folytatta, az újabban indult büntetőeljárást pedig a rendőrség, ezért az utóbbi eljárásban beszerzett bizonyítékok a más hatóság által folytatott nyomozásban emiatt sem használhatóak fel.

[3] Az elsőfokú bíróság végzése K. S. gyanúsított vonatkozásában első fokon jogerőre emelkedett.

[4] A B. I. gyanúsított és védője által előterjesztett fellebbezés részben megalapozott a következők szerint.

[5] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Bűnügyi Igazgatósága XI. Vizsgálati Osztályán csődbűntett miatt volt folyamatban büntetőeljárás B. I. és K. S. gyanúsítottakkal szemben, az eljárás a 2011. július 11. napján kelt határozattal a Be. 190. § (1) bekezdés a) pontra figyelemmel megszüntetésre került.

[6] A megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatóság vizsgálati osztályán is indult büntetőeljárás a gyanúsítottakkal szemben csődbűntett miatt, a két büntetőeljárás tényállása részben azonos. Az ügyész arra hivatkozva indítványozta a korábbi eljárást érintően a nyomozás folytatásának elrendelését, hogy az újabb eljárásban új bizonyítékok kerültek beszerzésre. Azt azonban egyáltalán nem jelölte meg, mely bizonyítékot tekinti a korábbi eljáráshoz képest, de ahhoz kapcsolódóan új bizonyítéknak. Emiatt a törvényszék érdemben nem tudta vizsgálni, valóban állnak-e rendelkezésre ilyen bizonyítékok.

[7] Ekörben ugyanis nem a bíróság feladata az újabb büntetőeljárás teljes iratanyagának tüzetes átvizsgálása, hanem pusztán az ügyész által megjelölt konkrét bizonyítékok alapján kell állást foglalnia a nyomozás folytatása indokoltságának kérdésében.

[8] Kifejtette ugyanakkor a törvényszék, hogy a jogerősen megszüntetett eljárás tekintetében eljárási cselekmény csak az esetben foganatosítható, amennyiben a nyomozás folytatása elrendelésre kerül, azt megelőzően nem.

[9] Emiatt az utóbb indult, tehát másik ügyben foganatosított eljárási cselekmény nem része a korábban már megszüntetett eljárásnak.

[10] A törvényszék álláspontja szerint ezért a más ügyben beszerzett bizonyíték – még ha az új bizonyíték is – csak azt követően képezheti a már megszüntetett ügy anyagát, miután a megszüntetett ügyben a nyomozás folytatása elrendelésre kerül.

[11] Az elkövetéskor hatályban volt Btk., azaz az 1978. évi IV. törvény 33. § (1) bekezdés b) pont, illetve a jelenleg, azaz az elbíráláskor hatályos Btk., a 2012. évi C. törvény 26. § (1) bekezdése alapján, tekintettel az ügy tárgyát képező bűncselekmény 1-5 éves büntetési tételére, az elévülési idő 5 év.

[12] Mivel a nyomozás folytatásának elrendelésére irányuló ügyészi indítvány előterjesztésére több, mint 5 évvel azután került sor, hogy a nyomozás megszüntetésre került a korábbi ügyben, így a törvényszéknek vizsgálnia kellett, hogy az elévülést valamely eljárási cselekmény félbeszakította-e. Mivel azonban a korábban megszüntetett ügyben a nyomozás folytatása eddig nem került elrendelésre, így ebben az ügyben eljárási cselekményt nem is foganatosított a nyomozó hatóság.

[13] Az utóbb indult büntetőügy viszont nem azonos a korábbi büntetőüggyel, hanem egy másik büntetőügy, az abban foganatosított eljárási cselekmények éppen ezért a korábban indult és megszüntetett büntetőügy elévülését nem szakítják félbe. Ebből következően eddig az elévülést félbeszakító eljárási cselekményre a korábban megszüntetett ügyben nem került sor.

[14] Így mind az elkövetéskor, mind az elbíráláskor hatályos Btk. rendelkezéseinek figyelembevételével az állapítható meg, hogy az elévülés azt megelőzően beállt, amikor az ügyészség a nyomozás folytatásának elrendelésére irányuló indítványát 2017. július 6. napján előterjesztette.

[15] Az a védői érvelés, mely szerint más hatóság folytatta a nyomozást a korábbi, illetve a később indult büntetőügyben és emiatt a később indult büntetőügyben beszerzett bizonyíték a korábban megszüntetett eljárásban nem használható fel, nem állja meg a helyét. Annak ugyanis nincs relevanciája, hogy mely hatóság által folytatott eljárásban kerül beszerzésre egy bizonyíték, a bizonyíték értékelhetősége attól függ, hogy az a jogszabályoknak megfelelően került-e beszerzésre.

[16] Az elévülés beállta folytán azonban nem volt helytálló az elsőfokú bíróság azon döntése, melyben az ügyészi indítványnak helyt adva, a nyomozás folytatását elrendelte.

[17] A törvényszék ezért a fellebbezéssel érintett gyanúsított vonatkozásában a Be. 372. § (1) bekezdésben írt eljárása során az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, a nyomozás folytatásának elrendelésére irányuló ügyészi indítványt elutasítva.
(Szolnoki Törvényszék 9. Bnyf. 174/2017.)