Gfv.VII.30.033/2015. számú ügy

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2015. szeptember 21.

Tájékoztató a Kúria döntéséről a Gfv.VII.30.033/2015. számú ügyben, előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése tárgyában*

 

Egy osztrák gazdasági társaság megbízott egy magyar gazdasági társaságot a Kínából származó ruházati cikkek fuvarozásával. Ez a magyar gazdasági társaság a felperest mint vámügynököt bízta meg azzal, hogy folytassa le a közösségi külső árutovábbítási eljárást (a fuvarozáshoz szükséges vámalakiságok teljesítését), másrészt megbízta az alapügy alperesét mint alfuvarozót is azzal, hogy a ruházati cikkeket Koperből (Szlovénia) Bécsbe, majd onnan Rómába fuvarozza tovább.

A felperes szerződésen kívül okozott kárért való felelősség címén pert indított az alperessel szemben, kérve, hogy a bíróság kötelezze az alperest 11.196,49 euró és járulékai kártérítésként való megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy az alperes mint alfuvarozó vele mint a vámhatósági eljárás főkötelezettjével együtt felelős az áru bemutatásáért a Közösségi Vámkódex 96. cikk (2) bekezdése alapján. A felperes kára ugyanis abból származott, hogy őt mint főkötelezettet a szlovén vámhatóság 11.196,49 euró összegű vám és járulékai megfizetésére kötelezte vámfelügyelet alóli jogellenes elvonás címén. A vámfizetési kötelezettséget a szlovén vámhivatal a felperesre azért rótta ki, mert a fuvarozásra átvett árut a bécsi rendeltetési vámhivatalnál elvámolásra nem mutatták be. A szlovén vámhatóság eljárásában azt is megállapította, hogy számára az osztrák gazdasági társaság a felperest és az alperest is megbízó magyar gazdasági társasággal együttműködve hamis okmányokat küldött a külső árutovábbítási eljárás lezárásának igazolására.

A kártérítési keresetet elutasító elsőfokú ítéletet a másodfokú bíróság helybenhagyta többek között arra hivatkozással, hogy a Közösségi Vámkódex 96. cikk (2) bekezdése az alperessel mint alfuvarozóval szemben nem alkalmazható. A felperes felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. Kérelmében kifejtette, hogy a bemutatásra kötelezett árufuvarozó személy - vagyis a jelen esetben az alfuvarozó - az, aki a tényleges fuvarozást végezte. A Közösségi Vámkódex rendszerét és szerkezetét tekintve életszerűtlen a fizetési kötelezettséget olyan személyre - vagyis a felperesre - nézve meghatározni, aki a konkrét árutovábbítási eljárásban nem vett részt. A Közösségi Vámkódex 96. cikk (2) bekezdése álláspontja szerint csakis úgy értelmezhető, hogy a tényleges fuvarozó - vagyis az alperes - a felelős, függetlenül attól, hogy fő- vagy alfuvarozóként járt-e el. Az alperes a felelősségét nem tudja kimenteni azzal, hogy a megbízójára bízta a küldeménnyel kapcsolatos további ügyintézést, mert meg kell volna győződnie arról, hogy a küldeményt a vámhatóság nyilvántartásba vette, ez pedig az adott esetben nem történt meg.

A Kúriának a felülvizsgálati kérelem elbírálása során abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes jogellenes és felróható magatartása okozta-e a felperes mint főkötelezett 11.196,49 euró összegű fizetési kötelezettségét. Ehhez a Kúriának azt kellett megvizsgálnia, hogy az alperest mint alfuvarozót is terheli-e a Közösségi Vámkódex 96. cikk (2) bekezdése szerinti kötelezettség arra vonatkozóan, hogy az árut az előírt határidőn belül sértetlenül és az azonosítás biztosítására a vámhatóság által hozott rendelkezések megfelelő betartásával, a rendeltetési vámhivatalnál bemutassa. Nemleges válasz esetén az alperes magatartása nem jogellenes, így az a felperessel szemben kártérítési kötelezettséget nem keletkeztet.

A Kúria a felülvizsgálati eljárás felfüggesztésével egyidejűleg előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az Európai Unió Bíróságához, kérve a Közösségi Vámkódex vonatkozó rendelkezéseinek értelmezését:

1. Úgy kell-e értelmezni a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet 96. cikkének (2) bekezdését, hogy az áru fuvarozójának minősül nemcsak az a személy, aki az áru fuvarozására az eladóval fuvarozási szerződést kötött (szerződéses- vagy főfuvarozó), hanem az a személy is, aki a szerződéses- vagy főfuvarozóval kötött további fuvarozási szerződés alapján a fuvarozást részben vagy egészben lebonyolítja (alfuvarozó)?

2. Az 1. kérdésre adandó igenlő válasz esetén, úgy kell-e értelmezni a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet 96. cikkének (2) bekezdését, hogy az olyan esetben, mint ami a jelen ügyben szerepel, olyan kötelezettséget ró az alfuvarozóra, aminek értelmében az alfuvarozó az áru továbbfuvarozását megelőzően köteles hitelt érdemlően meggyőződni arról, hogy a főfuvarozó az árut a rendeltetési vámhivatalnál valóban előírásszerűen bemutatta?

Budapest, 2015. szeptember 15.

 

* Az előzetes döntéshozatali eljárás dokumentumai a C-547/15. ügyszámon érhetőek el az Európai Unió Bírósága honlapján.

Az előzetes döntéshozatali eljárás alapját képező felülvizsgálati ügy az Európai Unió Bírósága döntését követően a Gfv.VII.30.016/2017. számon folytatódott tovább.