Uj Péter Magyarország elleni ügye (23.954/10. sz. ügy)1
A kérelmező újságíró, aki 2008. január 2-án egy országos napilapban élesen bírálta egy jól ismert magyar borfajta minőségét, amelyet egy állami tulajdonú cég készít. Cikkében azt írta: „több százezer magyar issza [ezt] a szart büszkén". A kérelmezőt 2009. novemberében becsületsértés miatt jogerősen elítélték és megrovásban részesítették. A hazai bíróságok megállapították, hogy bár a kérelmező jogosult volt a borról véleményt nyilvánítani, azt "szar"-nak minősíteni indokolatlanul bántó volt, és megsértette a bortermelő jó hírnévhez fűződő jogát. A jogerős ítéletet a Legfelsőbb Bíróság 2010. májusában hatályában fenntartotta.
A kérelmező - az Egyezmény 10. cikkére hivatkozással - sérelmezte becsületsértés miatti elítélését.
Az nem volt vitás, hogy a kérelmező véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogába beavatkoztak, és hogy e beavatkozás "törvényben [nevezetesen a Btk. 180.§ (1) bekezdés b) pontjában] meghatározott" volt, volt, és mások jó hírneve védelmének törvényes célját követte.
A Bíróság megállapította, hogy a bortermelő társaságnak kétség kívül joga van arra, hogy megvédje magát becsületsértő állításokkal szemben, és a cégek kereskedelmi sikerének és életképességének védelméhez közérdek fűződik, nemcsak a részvényesek és a munkavállalók, hanem a tágabb értelemben vett gazdaság javára is. Különbség van azonban egy ember jó hírnevének megsértése, amely kihathat emberi méltóságára, és egy vállalat üzleti jó hírnevének sérelme között, amelynek nincs erkölcsi vetülete.
Sőt, a cikk - ahogy azt a hazai bíróságok is elismerték - értékítéletet vagy vélemény fejezett ki, amelynek elsődleges célja inkább az volt, hogy felhívja a figyelmet az állami tulajdon hátrányaira, mint hogy becsmérelje a bortermelő cég termékeinek minőségét. Valójában a kérelmező véleménye, amely a nemzeti értékek védelmével, a magántársaságok és külföldi befektetések szerepével kapcsolatos kormányzati politikával foglalkozott, közérdekű volt - amely által újságíróként a hírek és gondolatok közlésére vonatkozó kötelezettségét teljesítette, még ha kissé túlzó vagy provokatív módon is.
E megfontolásokra tekintettel, a Bíróság megállapította, hogy a kérelmező véleménynyilvánítás szabadságába való beavatkozás szükségessége nem volt meggyőzően igazolható, ezért az Egyezmény 10. cikkét megsértették.
1Az ítélet 2011. október 19-én vált véglegessé.