A KÚRIA
végzése
Az ügy száma: Kpk.III.39.699/2020/2.
A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Tánczos Rita bíró
Kérelmező: hivatalból
Alkotmánybírósági határozat száma: 3195/2020. (VI.11.) AB határozat (belső ügyszám: IV/1329/2018.)
Az ügy tárgya: a Kúria Mfv.II.10.595/2017/4. számú ítélete megsemmisítését követő eljárás meghatározása
Rendelkező rész
A Kúria megállapítja, hogy az Alkotmánybíróság 3195/2020. (VI.11.) AB határozata alapján perújításnak van helye, az alkotmányjogi panasz indítványozói e végzés kézbesítését követő harminc napon belül perújítási kérelmet terjeszthetnek elő a perben eljárt elsőfokú bíróságnál.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alapügy I. rendű felperese matematika-fizika szakos középiskolai tanárként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 2016 júliusában kérte munkaviszonya közös megegyezéssel való megszüntetését, valamint a Korm. rendelet 16. § (8) bekezdése alapján járó, nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék megfizetését; ám végül 2016. augusztus 12-én rendes felmondást nyújtott be, mely alapján 2016. szeptember 13-án munkaviszonyát megszüntette.
[2] Az alapügy II. rendű felperese a munkáltatóval (a továbbiakban: alperes, illetőleg munkáltató) határozatlan idejű munkaviszonyt létesített (gondozónői, majd dajka munkakörben dolgozott). A II. rendű felperes 2016 májusában a nők 40 éves, kedvezményes öregségi nyugdíjára vált jogosulttá, erre tekintettel a jogviszonyát 2016. június 30-i hatállyal közös megegyezéssel megszüntették. Ezt követően 2016 júliusában kérelemmel fordult az alpereshez a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék megfizetése iránt, azonban választ nem kapott.
[3] A pótlék utólagos megfizetésében bízva a felperesek kérelmet, majd fizetési felszólítást nyújtottak be a munkáltatóhoz, azonban erre választ nem kaptak, így pert kezdeményeztek a munkáltató ellen az elmaradt pótlék (valamint késedelmi kamat) megfizetése iránt, továbbá a II. rendű felperes az alperessel kötött megállapodás érvénytelenítését is kérte.
[4] Az első fokon eljáró Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.243/2016/6. számú ítéletével a felperesek keresetének a pótlék és a késedelmi kamat megfizetésére kötelezés tekintetében helyt adott, a II. rendű felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. Ítélete indokolásában megállapította, hogy a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet1.) 2015. szeptember 8-ig hatályos 16. § (8) bekezdése a pótlékot a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet2.) mellékletében szereplő községekben köznevelési intézményben munkát végző pedagógusok részére biztosította. Az elsőfokú bíróság – az alperes érvelésével szemben – a község elnevezésnek nem tulajdonított perdöntő jelentőséget, mert annak helyét – a támadott rendelkezés módosítását követően – a település szó vette át. Osztotta a törvényszék hasonló tárgyú ügyben kifejtett azon álláspontját, mely szerint a pótlék célját tekintve nincs elfogadható indoka annak, hogy ilyen körülmények között községben vagy városban dolgozók között különbségtételre kerüljön sor.
[5] Az alperes fellebbezése folytán eljáró Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.282/2017/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolása szerint a Korm. rendelet2. melléklete a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel rendelkező városokat és községeket tüntette fel, abban a felperes munkavégzésének helye, Battonya is szerepelt. A törvényszék álláspontja szerint nem vitatható, hogy a Korm. rendelet1. 16. § (8) bekezdése a község kifejezést használja, azonban az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a pótlék célját tekintve nincs elfogadható indoka annak, hogy az ilyen körülmények között községben vagy városban dolgozók között különbségtételre kerüljön sor. A másodfokú bíróság egyetértett a pótlék mértékének a megállapításával is.
[6] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyet a Kúria nagyobb részt alaposnak talált. Az alkotmányjogi panasszal támadott Mfv.II.10.595/2017/4. számú ítéletével a Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.282/2017/6. számú ítélete felülvizsgálati kérelemmel nem érintett részét nem érintette; azt a részét, melyben a jogerős ítélet a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.243/2016/6. számú ítéletét a felpereseknek fizetendő meghatározott összeget meghaladó részében helyben hagyta, a Kúria hatályon kívül helyezte; végül a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes marasztalásának összegét mindkét felperes esetében leszállította. A Kúria ítélete indokolásában kifejtette, hogy a település átfogó, összefoglaló fogalmat jelent, amelyen belül a jogszabály megkülönböztet községeket, városokat, járásszékhely városokat, megyei jogú városokat, fővárost és kerületeit is. Ebből következően a község egy szűkebb fogalmat, a település egyik fajtaját jelenti, ekként abba a város mint település nem értendő bele. A Kúria megállapította, hogy mivel a Korm. rendelet1. 16. § (8) bekezdésének 2015. szeptember 8-áig hatályos szövege kizárólag a Korm. rendelet2. mellékletében szereplő községek esetében tette lehetővé a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék megfizetését, a felpereseknek az ezt megelőző időszakra előterjesztetett keresete megalapozatlan volt. A Korm. rendelet1. 16. § (8) bekezdésének 2015. szeptember 9-ével hatályba lépett módosítása eredményeként viszont a pótlék már nemcsak a községekben, hanem valamennyi felsorolt településen lehetővé vált, így a felpereseket a pótlék a módosítás hatálybalépésének időpontjától, vagyis 2015. szeptember 9-étől illette meg.
[7] A felperesek (a továbbiakban: indítványozók) ezt követően fordultak alkotmányjogi panaszukkal az Alkotmánybírósághoz, kérve egyrészt a Kúria ítéletének, másrészt a Korm. rendelet1. 2015. szeptember 8-ig hatályos 16. § (8) bekezdésének az alkotmányossági vizsgálatát és megsemmisítését.
[8] Az Alkotmánybíróság a 3195/2020. (VI.11.) AB határozatában megállapította, hogy a Korm. rendelet1 16. §-ának 2015. szeptember 8-ig hatályban volt (8) bekezdésének „szereplő községben” szövegrésze az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésébe ütközően alaptörvény-ellenes volt, ezért az a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II10.595/2017/4. számú ítéletével felülvizsgált ügyben nem alkalmazható. Az Alkotmánybíróság azonban a Kúria Mfv.II10.595/2017/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.
[9] A Korm. rendelet1. 2015. szeptember 8-ig hatályos 16. § (8) bekezdése szerint: „A nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra az a pedagógus jogosult, aki olyan köznevelési intézményben dolgozik, amely a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló kormányrendelettel kiadott jegyzékben a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések között szereplő községben található.” Az Alkotmánybíróság e szövegből a „szereplő községben” szövegrészt megsemmisítette.
[10] Az Alkotmánybíróság – többek között – megállapította, hogy a Korm. rendelet1. 2015. szeptember 8-ig hatályos 16. § (8) bekezdése szerint nem volt elegendő feltétel akár a település társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontú elmaradottsága, sem az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliségi ráta, a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék a támadott rendelkezés értelmében csak a vagylagos feltételeknek megfelelő községben levő köznevelési intézményben foglalkoztatottaknak volt adható; ugyanezen vagylagos feltételeket külön-külön, de akár együttesen is teljesítő városi intézményben foglalkoztatottaknak nem. Vagyis a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések köznevelési intézményeiben foglalkoztatottak homogén csoportján belül a pótlékra való jogosultság szempontjából a jogalkotó a település jogállása szerint úgy tett különbséget, hogy a – vagylagos feltételeknek egyébként megfelelő – városi köznevelési intézményekben foglalkoztatottakat a pótlékból kizárta. Az Alkotmánybíróság nem tárt fel olyan tárgyilagos mérlegelés szerint észszerűnek tekinthető indokot, amely alapján ez a különbségtétel igazolható lenne, ez pedig az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésének sérelmét eredményezte.
A döntés indokolása
[11] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz eljárásban a jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, és ezért az az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
[12] A Pp. 427. § (2) bekezdés a) pontja szerint ha az Alkotmánybíróság anyagi jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, és az ügyben kizárólag per vagy nemperes eljárás volt folyamatban, értesíti a panasz indítványozóját, hogy harminc napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő a perben eljárt elsőfokú bíróságnál. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben a Kúria kérelemre, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján soron kívül jár el.
[13] A felperes (indítványozó) kérelme alapján a Kúria megállapította, hogy az Alkotmánybíróság 3195/2020. (VI.11.) AB határozatában anyagi jogi szabályt semmisített meg, így a felperes (indítványozó) ügyében perújításnak van helye. A perújítás folytán megindult eljárásban a Korm. rendelet1. 2015. szeptember 8-ig hatályos 16. § (8) bekezdését – a „szereplő községben” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítása folytán – a következő szöveggel alkalmazandó: „A nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra az a pedagógus jogosult, aki olyan köznevelési intézményben dolgozik, amely a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló kormányrendelettel kiadott jegyzékben a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések között található.”
Záró rész
[14] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2020. október 7.
Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke;
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Tánczos Rita s.k.bíró