A KÚRIA
végzése
Az ügy száma: Kpkf.IV.38.259/2018/3.
A tanács tagja: dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró,
dr. Sperka Kálmán bíró
Kérelmező: hivatalból
Az ügy tárgya: a Kúria Kfv.II.37.800/2016/9. számú ítéletének – a 20/2018. (XI. 14.) AB határozat által történő – megsemmisítését követő eljárás meghatározása.
Rendelkező rész
A Kúria az Alkotmánybíróság 20/2018. (XI. 14.) AB határozata alapján elrendeli, hogy a Kúria a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozzon új határozatot.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes volt a haszonbérlője 2001. december 12-e óta különböző pázmándi és kápolnásnyéki ingatlanoknak. A felperes és a haszonbérbeadók 2014. szeptember 11-én, 16-án és november 11-én a korábbi haszonbérleti szerződéseket módosították. A felperes a szerződés módosításokat 2014. szeptember 16-án és november 21-én jóváhagyás végett benyújtotta az alperes jogelődjéhez, a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Járási Földhivatalához. Az alperesi jogelőd a 2014. december 18-án és 2014. december 17-én kelt – összesen hat – határozataival a szerződés módosítások hatósági jóváhagyását megtagadta arra való hivatkozással, hogy a felperessel szemben 2012. április 17-én jogerőre emelkedett határozattal a Székesfehérvári Körzeti Földhivatal 30.000 forint földvédelmi bírságot szabott ki a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása miatt, ezért a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 53.§ (1) bekezdés d/dc) pontja alapján a szerződés módosítások jóváhagyását meg kellett tagadni.
[2] A felperes keresetet nyújtott be mind a hat határozat felülvizsgálata iránt. A kereset alapján első fokon eljáró Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a pereket egyesítette, majd a 2015. június 3-án kelt, 14.K.27.052/2015/11. számú ítéletével mind a hat felülvizsgálni kért határozatot megváltoztatta, s mind a hat haszonbérleti szerződés-módosítást jóváhagyta.
Ezt követően az alperes fellebbezése nyomán eljárt Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2016. április 1-jén kelt, 2.Kf.2/2015/9. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[3] A jogerős ítélettel szemben az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melynek alapján a Kúria 2017. szeptember 13-án kelt, Kfv.II.37.800/2016/9. számú ítéletével a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet pedig megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A Kúria szerint téves mind a másodfokú bíróságnak, mind az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a vitatott megtagadási ok csak a 2014. január 1-je után kiszabott földvédelmi bírságokkal összefüggésben értelmezhető és az Fftv. 53. § (1) bekezdés d/dc) pontja csak a 2014. január 1-je után kiszabott bírságokra tekintettel ad lehetőséget a haszonbérleti szerződés(módosítás) hatósági jóváhagyásának megtagadására. A Kúria szerint a visszamenőleges hatályú jogalkalmazás nem áll fenn, nem a földvédelmi bírsághoz kapcsolódott kettős szankció, hanem a földhasználat megszerzéséhez szabott feltételek között szerepelt az, hogy a földvédelmi bírság alapot adhat a földhasználati jog megszerzésének időleges korlátozására. Az Fftv. 53. § (1) bekezdés d/dc) pontja 2014. január 1-jével lépett hatályba, a hatályba lépésre tekintettel a már hatályba lépett rendelkezésnél megtagadási okként a közlést megelőző öt éven belül elkövetett, földvédelmi bírsággal szankcionált jogsértéseket kell, illetve kellett figyelembe venni.
[4] A felperes indítványt nyújtott be az Alkotmánybíróságra a Kúria Kfv.II.37.800/2016/9. számú ítélete ellen. Az Alkotmánybíróság a 20/2018. (XI. 14.) AB határozatában (belső ügyszám: IV/2228-14/2017.) egyrészt alkotmányos követelményt határozott meg, másrészt a Kúria Kfv.II.37.800/2016/9. számú ítéletét megsemmisítette.
[5] Az Alkotmánybíróság az Fftv. 53. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjával kapcsolatban az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelményként határozta meg, hogy a rendelkezés hatályba lépését – 2014. január 1-jét – követően jogerősen kiszabott földvédelmi bírság esetén kell a haszonbérleti szerződés jóváhagyását az adott rendelkezés értelmében megtagadni. Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria jogértelmezése a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik.
A döntés indokolása
[6] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (2) bekezdés értelmében ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
[7] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
[8] A fentiekre tekintettel a Kúria ebben az eljárásban elrendelte, hogy a Kúria közigazgatási szakágába tartozó tanács a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozzon új határozatot. Az új eljárásra a Kúria azt az iránymutatást adja, hogy az Fftv. 53. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontját az ügyben akként értelmezze, hogy az ne sértse az Alkotmánybíróság által kimondott visszaható hatályú jogalkotás tilalmát.
Záró rész
[9] A végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2018. december 10.
dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke;
dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
dr. Sperka Kálmán s.k. bíró