A KÚRIA
végzése
Az ügy száma: Kpkf.IV.37.772 /2019/2.
A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró
Kérelmező: hivatalból
Az ügy tárgya: A Kúria Kvk. Kvk.II.37.706/2019/4. számú végzésének megsemmisítését követő eljárás
Rendelkező rész
A Kúria az Alkotmánybíróság IV/985/2019. AB határozata alapján az új eljárásra utasítást mellőzi.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] Az ügy alapjául szolgáló tényállás szerint 2019. április 8-án 18 óra 38 perckor Budapesten, a Kálvin téri aluljáróban rögzített videofelvétel alapján a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban: FIDESZ-KDNP) aktivistái aláírásokat gyűjtöttek. A videofelvétel alapján a FIDESZ-KDNP logóival ellátott kihelyezett pulton a „Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első! Május 26.” felirat szerepel, a pulton elhelyezett aláírásgyűjtő lapok fejrészén a „Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!” felirat olvasható, az aktivisták a videót készítő személy kérdésére pedig többször is azt állították, hogy az aláírásgyűjtő lapokon a FIDESZ-KDNP számára a 2019. május 26. napjára kitűzött európai parlamenti képviselők választására a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat gyűjtik.
[2] 1. A kérelmező 2019. április 11-én kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a hozzá eljuttatott videofelvétel miatt. Álláspontja szerint a videofelvételen szereplő aktivisták állításuk ellenére nem a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) szerinti ajánlóíven, és ezért valójában nem az európai parlamenti választásokon való jelöltállítás céljából gyűjtöttek aláírásokat, megtévesztően jártak el, amellyel megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvására, valamint a 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó választási eljárási alapelveket, továbbá a Ve. 120. § (1) bekezdésében foglaltakat, amely szerint jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet.
[3] A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 6/2019. (IV. 15.) számú határozatában a kifogást elutasította a jogsértés hiányára utalással. Megállapította, hogy az aláírásgyűjtés nem volt jogsértő, az adott tájékoztatás pedig nem volt megtévesztő.
[4] A kérelmező fellebbezést nyújtott be. Az NVB az 56/2019. számú határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kérelmező ügyben való érintettségének hiányára hivatkozással.
[5] A felülvizsgálati kérelem alapján eljárt Kúria a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében az 56/2019. NVB határozatot és a 6/2019. (IV. 15.) FVB határozatot megváltoztatta, a kérelmező felülvizsgálati kérelmével módosított kifogásának részben helyt adott és megállapította, hogy a FIDESZ-KDNP a tényállásban írt magatartásával megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
[6] A Kúria döntése ellen alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság a 16/2019. (V. 14.) AB határozatában az alkotmányjogi panasznak helyt adott, és megállapította a Kúria Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésének alaptörvény-ellenességét és megsemmisítette azt, továbbá alkotmányos követelményként állapította meg: a Ve. 228. § (2) bekezdése értelmezésénél és alkalmazásánál az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből következő alkotmányos követelmény, hogy a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati ügyben az ellenérdekű fél számára a nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani kell.
[7] 2. A fentiek alapján megismételt eljárás során a Kúria a Kvk.II.37.628/2019/4. számú végzésében az 56/2019. NVB határozatot megváltoztatta, és a Fővárosi Választási Bizottság 6/2019. (IV.15.) számú határozatát helybenhagyta.
[8] A Kúria megismételt eljárásban hozott döntése ellen is érkezett alkotmányjogi panasz az Alkotmánybírósághoz, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy a Kúria a támadott döntésében az ügyben felmerülő jogkérdést érdemben nem bírálta el, a felülvizsgálati kérelmet nem merítette ki, ezzel megsértette az indítványozónak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésében biztosított tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való jogát.
[9] Az Alkotmánybíróság a 18/2019. (VI. 12.) AB határozatában (újra) megállapította, hogy a Kúria – immár Kvk.II.37.628/2019/4. számú – végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság szerint a tisztességes bírósági eljárás alkotmányos követelménye a bírói döntésekkel szemben azt az elvárást mindenképpen megfogalmazza, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria a megismételt eljárásban fenntartotta korábbi döntésének indokolását azzal, hogy „azt kellett megállapítania, hogy a jelen esetre vonatkozóan a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet kampánytevékenységének gyakorlása során – a véleménynyilvánítási szabadságra tekintettel – nem követett el jogsértést.” Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria végzésének indokolása ellentmondásban áll a kúriai végzés rendelkező részével, a Kúria végzése az NVB döntésének megváltoztatását, és a FVB döntésének helybenhagyását lényegében nem indokolta meg.
[10] Az Alkotmánybíróság döntését akként összegezte, hogy az indokolási kötelezettség teljesítésének elmulasztása folytán sérült az indítványozónak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésben foglalt tisztességes eljáráshoz való joga.
[11] 3. Ezt követően a Kúria meghozta a Kvk.II.37.706/2019/4. számú végzését, amelyben az első határozatának megfelelő döntést hozott, azaz a Nemzeti Választási Bizottság 56/2019. számú határozatát – a Fővárosi Választási Bizottság 6/2019. (IV. 15.) számú határozatára is kiterjedő hatállyal – megváltoztatta, a kérelmező kifogásának részben helyt adott és megállapította, hogy a FIDESZ-KDNP 2019. április 8. napján – megtévesztő tájékoztatásával – megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját.
[12] A Kúria indokolásában – többek között – kiemelte, hogy hogy a videofelvétel végén látható, többszöri kérésre átadott adatvédelmi tájékoztató pontos tartalma a felvétel alapján nem kivehető, nem azonosítható, ugyanakkor a FIDESZ-KDNP a Kúria kétszeri felhívása ellenére az ügyben nem tett nyilatkozatot. Ennek következtében a Kúria nem ismerhette meg ennek a tájékoztatónak a tartalmát, így az sem volt az értékelés körébe vonható, hogy az adott adatvédelmi tájékoztató alkalmas volt-e az aktivisták megtévesztő tájékoztatásának tisztázására, korrigálására. Ezért a Kúria nem tudta a jelölő szervezet javára értékelni ennek az adatvédelmi tájékoztatónak a felmutatását, mivel nem tudható, hogy az a „húszezres aláíráshoz” vagy a szimpátia aláíráshoz kapcsolódott, és kellő tájékoztatást nyújtott.
[13] A Kúria arra is utalt, hogy jelen ügyben a jelölő szervezet megtévesztő magatartását a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének a sérelmét megállapítva akként értékeli, hogy ezen alapelv, mint alkotmányos érték érvényre juttatása a jelölő szervezet választópolgártokkal való kapcsolattartásán keresztül megvalósuló véleménynyilvánításhoz való jogát szükségszerűen korlátozza. A jelölő szervezet véleménynyilvánításhoz való jogának korlátozása pedig akkor felel meg az arányosság követelményeinek, ha az az alapjog lényeges tartalmának tiszteletben tartása mellett kizárólag a választási alapelv érvényre juttatása érdekében történik.
[14] A Kúria ezen Kvk.II.37.706/2019/4. számú végzése ellen is érkezett alkotmányjogi panasz az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság a IV/985/2019. számú határozatában a Kúria végzését ismételten megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria eljáró tanácsa azonos tényállás és azonos jogcím alapján a megismételt eljárásban a korábban megsemmisített végzésével azonos végzést hozott. Az újabb végzése túllépte a rendes bíróságok hatáskörét, önkényes, visszaélés a bírói függetlenséggel, ezért megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való alapjogot. Megállapította továbbá, hogy az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 3/2019. (II. 27.) IM rendelet 9. melléklete szerint a formanyomtatvány tartalmazza a jelölő szervezet, a párt e-mail címe sort. Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria nem arra az e-mail címre küldött nyilatkozattételre felhívást, mint amit a jelölő szervezet az IM rendelet alapján megadott. Összességében az Alkotmánybírság úgy vélte, hogy a Kúria Kvk.II.37.706/2019/4. számú végzése megsértette az Alaptörvény IX. és a XXVIII. cikkeit, ezért a végzést megsemmisítette.
A döntés indokolása
[15] A Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 123. § (2) bekezdés értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
[16] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbikban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
[17] A Kp. 123. § (2) bekezdése szerint a Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem orvoslására nincs lehetőség. A Momentum Mozgalom kérelmező a 2019. június 20-án kelt beadványában a felülvizsgálati kérelmet visszavonta. A Pp. XXX. Fejezetébe és a Kp. XX. Fejezetébe foglalt kúriai eljárás célja az Alkotmánybíróság döntését követő bírósági eljárás meghatározása. Az ügy tárgyát képező bírósági eljárásra csak kérelem alapján kerülhet sor. Mivel a kérelmező felülvizsgálati kérelmét visszavonta, így az alkotmánybírósági határozatot követő felülvizsgálati döntés érdemi meghozatalára nincs mód, a korábban állított jogsérelem nem orvosolható. Erre tekintettel a Kúria a Kp. 123. § (2) bekezdés második mondata szerint az új eljárásra utasítást mellőzte.
Záró rész
[18] A végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2019. június 26.
Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke;
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró