Kpkf.37.702/2019/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. június 2.

A Kúria
v é g z é s e

Az ügy száma: Kpkf.IV.37.702/2019/2.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró

Kérelmező: hivatalból

Az ügy tárgya: A Kúria Kvk.II.37.628/2019/4. számú végzésének megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Rendelkező rész

A Kúria, az Alkotmánybíróság IV/862/2019. számú határozata alapján elrendeli, hogy a Kúria választási ügyben eljáró tanácsa a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozzon új határozatot.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] Az ügy alapjául szolgáló tényállás szerint 2019. április 8-án 18 óra 38 perckor Budapesten, a Kálvin téri aluljáróban rögzített videofelvétel alapján a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban: FIDESZ-KDNP) aktivistái aláírásokat gyűjtöttek. A videofelvétel alapján a FIDESZ-KDNP logóival ellátott kihelyezett pulton a „Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első! Május 26.” felirat szerepel, a pulton elhelyezett aláírásgyűjtő lapok fejrészén a „Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!” felirat olvasható, az aktivisták a videót készítő személy kérdésére pedig többször is azt állították, hogy az aláírásgyűjtő lapokon a FIDESZ-KDNP számára a 2019. május 26. napjára kitűzött európai parlamenti képviselők választására a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat gyűjtik.

[2] A kérelmező 2019. április 11-én kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a hozzá eljuttatott videofelvétel miatt. Álláspontja szerint a videofelvételen szereplő aktivisták állításuk ellenére nem a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) szerinti ajánlóíven, és ezért valójában nem az európai parlamenti választásokon való jelöltállítás céljából gyűjtöttek aláírásokat, megtévesztően jártak el, amellyel megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvására, valamint a 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó választási eljárási alapelveket, továbbá a Ve. 120. § (1) bekezdésében foglaltakat, amely szerint jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet.

[3] A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 6/2019. (IV. 15.) számú határozatában a kifogást elutasította a jogsértés hiányára utalással. Megállapította, hogy az aláírásgyűjtés nem volt jogsértő, az adott tájékoztatás pedig nem volt megtévesztő.

[4] A kérelmező fellebbezést nyújtott be. Az NVB az 56/2019. számú határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kérelmező ügyben való érintettségének hiányára hivatkozással.

[5] A felülvizsgálati kérelem alapján eljárt Kúria a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében az 56/2019. NVB határozatot és a 6/2019. (IV. 15.)  FVB határozatot megváltoztatta, a kérelmező felülvizsgálati kérelmével módosított kifogásának részben helyt adott és megállapította, hogy a FIDESZ-KDNP a tényállásban írt magatartásával megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

[6] A Kúria döntése ellen alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság a 16/2019. (V. 14.) AB határozatában az alkotmányjogi panasznak helyt adott, és megállapította a Kúria Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésének alaptörvény-ellenességét és megsemmisítette azt, továbbá alkotmányos követelményként állapította meg: a Ve. 228. § (2) bekezdése értelmezésénél és alkalmazásánál az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből következő alkotmányos követelmény, hogy a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati ügyben az ellenérdekű fél számára a nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani kell.

[7] A Kúria a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 123. § szerinti eljárást – figyelemmel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) XXX. Fejezetére – lefolytatta, és a Kpkf.IV.37.603/2019. számú végzésében elrendelte, hogy a Kúria választási ügyben eljárt tanácsa a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozzon új határozatot.

[8] A fentiek alapján megismételt eljárás során a Kúria a Kvk.II.37.628/2019/4. számú végzésében az 56/2019. NVB határozatot megváltoztatta, és a Fővárosi Választási Bizottság 6/2019. (IV.15.) számú határozatát helybenhagyta.

[9] A Kúria megismételt eljárásban hozott döntése ellen is érkezett alkotmányjogi panasz az Alkotmánybírósághoz, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy a Kúria a támadott döntésében az ügyben felmerülő jogkérdést érdemben nem bírálta el, a felülvizsgálati kérelmet nem merítette ki, ezzel megsértette az indítványozónak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésében biztosított tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való jogát.

[10] Az Alkotmánybíróság a IV/862/2019. számú határozatában (újra) megállapította, hogy a Kúria – immár Kvk. II.37. 628/2019/4. számú – végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság szerint a tisztességes bírósági eljárás alkotmányos követelménye a bírói döntésekkel szemben azt az elvárást mindenképpen megfogalmazza, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria a megismételt eljárásban fenntartotta korábbi döntésének indokolását azzal, hogy „azt kellett megállapítania, hogy a jelen esetre vonatkozóan a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet kampánytevékenységének gyakorlása során – a véleménynyilvánítási szabadságra tekintettel – nem követett el jogsértést.” Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria végzésének indokolása ellentmondásban áll a kúriai végzés rendelkező részével, a Kúria végzése az NVB döntésének megváltoztatását, és a FVB döntésének helybenhagyását lényegében nem indokolta meg.

[11] Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság csak azt dönti el, hogy az általa vizsgált bírósági határozat összhangban áll-e az Alaptörvénnyel, illetve a döntés alkotmányos kereteit jelöli ki, de azt nem határozhatja meg, hogy pontosan milyen döntés állna összhangban. Ez általánosabban is igaz: a szakjogi vagy alkotmányossági felülvizsgálatot végző bíróság a kasszációs döntésében adhat iránymutatást a megismételt eljárásra, de ez soha nem terjedhet a meghozandó új határozat érdemi tartalmának meghatározásáig.

[12] Az Alkotmánybíróság döntését akként összegezte, hogy az indokolási kötelezettség teljesítésének elmulasztása folytán sérült az indítványozónak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésben foglalt tisztességes eljáráshoz való joga.

A döntés indokolása

[13] A Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 123. § (2) bekezdés értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

[14] A Pp. 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.

[15] E szabályok alapján a Kúria elrendelte, hogy a Kúria választási ügyben eljárt tanácsa a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozzon új határozatot. A Kúria az új eljárásra azt az iránymutatást adja, hogy a Kúria végzése az Alkotmánybíróság IV/862/2019. számú határozata indokolás [39] pontjának feleljen meg.

Záró rész

[16] A végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2019. június 2.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró