Kpk.39.062/2023/3. számú határozat

Dátum

 A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.39.062/2023/3.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró

A kérelmező: hivatalból

Az ügy tárgya: a KúriaPfv.IV.21.113/2021/5. számú ítélete megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Az Alkotmánybíróság határozatának száma: 3234/2023. (VI.2.) AB határozat (belső ügyszám: IV/1824/2022.)

 

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság 3234/2023. (VI.2.) AB határozata alapján a Kúria polgári ügyekben eljáró tanácsát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] ……. város volt polgármestere 1995. december 20-án a ……. részére eladta a ………. ….. helyrajzi számú, 719 m2 alapterületű ingatlant (a továbbiakban: ingatlan) 18.694.000 forint vételárért, a vevő pedig ugyanezen a napon értékesítette az ingatlant az …..részére 28. 000.000 forintért. …. város jelenlegi polgármestere mint felperes által képviselt önkormányzat az …...-vel 2017. október 26-án az ingatlanra bérleti szerződést kötött. Az ingatlan önkormányzati projekt részévé vált. A felek a bérleti szerződésben a bérleti díjat 650.000 forint +áfa/év összegben határozták meg. Az önkormányzat a bérleti díjat úgy fizette, hogy 2013. augusztus 13-tól 2017. december 31-ig terjedő időszakra összesen 3.618.630 Ft-ot, és 2018. január 1-jétől kezdődően pedig a megállapított évi bérleti díjat fizeti meg a bank részére. A bérleti szerződésre vonatkozó döntést a polgármester saját hatáskörében hozta meg.

[2] 2019. március 16-án jelent meg egy cikk egy internetes portálon „a ….. eladta …. közepét most meg a város fizeti érte a bérleti díjat” címmel. A cikk megjelenésének napján az alperes közzétett egy Facebook bejegyzést, amelyben megosztotta a cikk internetes elérhetőségét és az alábbi szöveget írta: „….! ….. fedezi a város korábbi …… polgármesterének korrupt telekügyletét. ….. és ….. eddig 15.000.000 Ft-tal károsította meg …… várost és még mindig az …..-é a telek. […]” Ezt a bejegyzés az alperes később többször is megosztotta a Facebook oldalán.

[3] A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes Facebook bejegyzéseiben valótlanul állította, hogy a volt polgármesterrel együtt 15.000.000 Ft összegű kárt okozott ….. városának, önhatalmúlag járt el a bérleti szerződés megkötése során és fedezte a korábbi ….. polgármester korrupt telekügyletét. Kérte annak a megállapítását is, hogy az alperes megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, mert azt a hamis látszatot keltette, hogy az önkormányzat a bérleti díjat utólag fizette ki. Másodlagos kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az alperes bejegyzései sértik a becsület védelméhez fűződő személyiségi jogát.

[4] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy a két adásvételi szerződés közti vételár-különbség, valamint a bérleti díjak mértéke együttesen megközelíti a 15.000.000 Ft-ot, amely a város oldalán kárként értékelhető, vagyis az erre vonatkozó tényállítás megfelel a valóságnak. Azok a közlések, amelyek a polgármester korrupt ügyleteire vonatkoztak közügyre vonatkozó vélemények, amelyeket a közszereplő felperes tűrni köteles.

[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes a sérelmezett közlésekkel megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. A másodfokú bíróság azt vizsgálta, hogy a kifogásolt kitételek tényállításnak vagy véleménynyilvánításnak minősülnek-e, az elhatárolásnál az ún. bizonyíthatósági tesztet alkalmazta. Az alperes bejegyzésében hivatkozott 15.000.000 Ft-os károkozás egyértelműen tényállításnak minősül, annak valóságtartalma nem volt igazolható. Azzal az állítással, hogy a felperes önhatalmúlag járt el a bérleti szerződés megkötésekor, az alperes megsértette a felperes jóhírnevét. Ennek oka, hogy a bérleti szerződés megkötéséhez a felperesnek nem volt szüksége a szervezeti és működési szabályzat szerint valamely bizottság vagy közgyűlés határozatára, azt a felperes az önkormányzati testületek bevonása nélkül, az önkormányzat képviseletében megköthette. A másodfokú bíróság szerint azok a közlések, melyek szerint a felperes „korrupt bűnöző” illetve „fedezi a város korábbi ……. polgármesterének korrupt telekügyletét” az alperes részéről bűncselekmény elkövetésére, illetve más által elkövetett bűncselekmény eltussolására való törekvésre vonatkoznak. Az alperes azonban bizonyítást nem ajánlott fel, a valótlan és sértő tényállítások ezért alkalmasak a jóhírnév sérelmének megállapítására.

[6] A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Kúria az ítéletében figyelembe vette a PK. 12. számú állásfoglalást és hivatkozott az Alkotmánybíróság gyakorlatára is [7/2014. (III. 7.) AB határozat, 3217/2020. (VI. 19.) AB határozat]. A Kúria szerint az a közlés, hogy az ingatlan bérbeadása 15.000.000 Ft-os kárt okozott Szeged városának, nem ragadható ki a szövegösszefüggéseiből, hanem vizsgálni kell, hogy a közlés az olvasók számára ténylegesen milyen tartalmat hordoz. A Kúria szerint ez a közlés ténybeli alapokkal rendelkező politikai tartalmú, közügyekben történt véleménynyilvánítás. A bérleti szerződés önhatalmú megkötésére vonatkozó közlés a felperes közügyekkel kapcsolatos tevékenységének kritikájaként értékelhető. A Kúria szerint nem volt jelentősége annak, hogy a felperes betartotta-e a helyi jogszabályok rendelkezéseit, hiszen a jogszerűen hozott döntések is szabadon kritizálhatók a közügyek vitatása körében. Az az állítás, hogy a felperes korrupt és fedezte a volt polgármester korrupt telekügyletét politikai, közéleti tartalmú vélemény volt. Kétségtelen, hogy a vélemény túlzó volt, azonban ez az emberi méltóságot mint a véleménynyilvánítás korlátját nem lépte túl, véleménye az emberi méltóságot nem sértette meg.

Az Alkotmánybíróság határozata

[7] Az Alkotmánybíróság a 3234/2023. (VI.2.) AB határozatában megállapította, hogy a Kúria Pfv.IV.21.113/2021/5. számú ítélete ellentétes az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésével, ezért azt megsemmisítette.

[8] Az Alkotmánybíróság felidézte a sajtószabadsággal, a politikai vitával kapcsolatos gyakorlatát. Nem értett egyet a Kúriával abban, hogy a 15.000.000 Ft-os károkozás közügyekben kifejtett politikai véleménynek minősül. Az Alkotmánybíróság szerint ez a közlés nem tartozik az olyan kijelentések közé, amelyeknél a választópolgároknak valóban van olyan értelmezési lehetőségük, amely alapján megfelelő következtetést tudnak levonni. Az Alkotmánybíróság szerint a károkozással kapcsolatos kijelentés vonatkozásában ez a követelmény nem állt fenn. A Kúriának értékelnie kellett volna, hogy az állított károkozás jelentős részéért a felperes nem lehet felelős, hiszen az ingatlan eladásakor ő semmilyen önkormányzati tisztséget nem töltött be. A bejegyzés ezen része tehát nem minősül politikai véleménynek, a Kúria nem alkalmazhatta volna a politikai véleményekre egyébként irányadó alkotmányossági tesztet. A kúrai ítélet ezen része tehát nem felelt meg az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésének.

[9] Az Alkotmánybíróság szerint a fenti megállapítás irányadó a bérleti szerződés önhatalmú megkötésével kapcsolatos kijelentésre is. A választópolgárok nem feltétlenül tudták levonni azt a következtetést, hogy az állítás nem a felperes konkrét jogellenes eljárását jelenti, hanem csak egy általános kritika vele szemben. A helyi választópolgárok kötelesek ismerni a helyi rendeleteket. Azonban az tőlük nem várható el, hogy az önkormányzat belső eljárásrendjére vonatkozó vagyongazdálkodási rendeletet is behatóan ismerjék. Vagyis joggal feltételezhető, hogy a választópolgárok nem ismerték egzakt módon a vagyongazdálkodási rendeletben – szerződéskötés esetében – meghatározott értékhatárokat. Az alperes ezen kijelentésének a Kúria tehát olyan értelmezést adott, amely ellentétes az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésével.

[10] Az alperes azon bejegyzését, hogy a felperes fedezte a korábbi polgármester korrupt telekügyleteit és ő maga is korrupt, a Kúria az alkotmánybírósági gyakorlattal összhangban ítélte meg, helyesen minősítette politikai véleménynek. Egyetértett az Alkotmánybíróság a Kúria azon álláspontjával is, hogy a felperesnek lett volna lehetősége ezen alperesi kijelentés cáfolatára. Az alperes Facebook bejegyzésének ezen része tehát nem ellentétes az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésével.  

A döntés indokolása

[11] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.

[12] A Pp. 427. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.

[13] A jelen ügyben az Alkotmánybíróság a Kúria ítéletét megsemmisítette, így a felperes felülvizsgálati kérelme elbírálatlan maradt. A fentiekre tekintettel a Kúria elrendelte, hogy a Kúria polgári ügyekben eljáró tanácsa a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozzon új határozatot. Az új eljárásra a Kúria azt az iránymutatást adja, hogy a Kúria eljáró tanácsa vegye figyelembe: az Alkotmánybíróság 3234/2023. (VI.2.) AB határozata szerint a károkozással és a bérleti szerződés önhatalmú megkötésével kapcsolatos közlések nem minősülnek politikai véleményeknek.

[14] Végezetül a Kúria az ügyben eljáró polgári tanácsnak felhívja a figyelmét arra, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pontja szerint az előzetes döntéshozatali indítványra jogegységi eljárásnak van helye, ha a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától. Ebből következően az eljáró tanácsnak át kell tekintenie a Kúria ezen tárgyú közzétett gyakorlatát, s ha az alkotmánybírósági határozatnak megfelelő új határozat csak úgy hozható meg, hogy az eltérne a Kúria BHGY-ban már közzétett határozatától, úgy a Bszi. fenti rendelkezéseire tekintettel kell eljárnia.

Záró rész

[15] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2023. június 19.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró