A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kpk.IV.39.047/2023/3.
A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró; Dr. Tánczos Rita bíró
Kérelmező: hivatalból
Alkotmánybírósági határozat száma: 3417/2022. (X. 21.) határozat (belső ügyszám: IV/172-17/2019.)
Az ügy tárgya: a Gyulai Törvényszék 9.Mpkf.25.781/2018/3. számú végzése és Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.24/2018/7. számú végzése megsemmisítését követő eljárás meghatározása
Rendelkező rész
A Kúria az Alkotmánybíróság 3417/2022. (X. 21.) AB határozata alapján a Gyulai Törvényszéket új határozat hozatalára utasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alapügy felperese jogi képviselő útján keresetet nyújtott be a bírósághoz mintegy kétéves időszakra vonatkozó elmaradt illetménye megfizetése iránt, mivel – álláspontja szerint – munkáltatója a számára törvényben garantált illetményét nem a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő mértékben biztosította. A felperes keresetlevelében arra hivatkozott, hogy konkrétan számszerűsített anyagi hátránya keletkezett, s ennek megtérítésére kérte kötelezni a munkáltató rendőr-főkapitányságot az igénye érvényesítésére nyitva álló határidőn belül, egyúttal a felperes jogi képviselője kifejezetten kérte benne a tárgyalás esetleges távollétében való megtartását is.
[2] Az elsőfokon eljárt Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az ügyben tárgyalást tűzött ki, a felperes a tárgyaláson személyesen megjelent. A bíróság megállapította, hogy az felperes jogi képviselővel eljáró félnek minősül, a jogi képviselő ugyanakkor a szabályszerű idézés ellenére az első, perfelvételi tárgyaláson nem jelent meg. A bíróság szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 227. § (3) bekezdése szerint eljárásjogi értelemben a felperesek az első tárgyalást elmulasztották, ezért e jogszabályhely alkalmazásával, a Pp. 240. § (1) bekezdés g) pontja alapján az eljárást a 3.M.24/2018/7. számú végzésével hivatalból megszüntette.
[3] A felperes fellebbezéssel élt a döntés ellen, melyben többek között arra hivatkozott, hogy a bíróság a perfelvételi tárgyalásra szóló idézéshez mellékelt tájékoztatóban mindössze arra hívta fel a figyelmét, hogy köteles gondoskodni arról, hogy a tárgyaláson személyesen, vagy képviselője útján nyilatkozatot tudjon tenni. Álláspontja szerint a bírósági tájékoztatásban a peres félre, illetve a jogi képviselőre vonatkozó vagylagosság használata benne, mint peres félben azt valószínűsítette, hogy személyes jelenléte és nyilatkozata semmilyen esetben nem minősíthető mulasztásnak. A Gyulai Törvényszék 9.Mpkf.25.781/2018/3. számú végzésével az első fokon eljáró bíróság permegszüntető végzését mint indokaiban is helytállót hatályában fenntartotta.
[4] A felperes (a továbbiakban: indítványozó) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybírósághoz, melyben a Gyulai Törvényszék 9.Mpkf.25.781/2018/3. számú végzése és Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.24/2018/7. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta. Álláspontja szerint a támadott döntések ellenétesek az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseivel - mely a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot biztosítja - az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésével és a XIII. cikk (1) bekezdésével.
[5] Az Alkotmánybíróság jelen ügyet egy másik ügyhöz egyesítette, és egy eljárás keretében, a 3417/2022. (X. 21.) számú AB határozatban bírálta el azokat, mivel lényegében azonos tényállás mellett, egyező irányú és megegyező tartalmú indokolással ellátott bírósági döntések képezték az indítvány alapját.
[6] Az Alkotmánybíróság korábbi joggyakorlatának áttekintése után az eljárásjogi kódex szabályozási rendszerét vizsgálta, s megállapította, hogy a Pp. indítványozó által támadott szabályozása kétségtelenné teszi, hogy a jogi képviselővel eljáró fél esetében elvárt és kívánatos a jogi képviselő jelenléte a perfelvételi tárgyaláson. A peres eljárásokat tartalmazó kódexek tartalmaznak olyan, a bíróság eljárásának kezdeményezésére és az igények érvényesítésének módjára vonatkozó szabályokat, előírásokat, követelményeket és feltételeket is, amelyeknek a teljesülését a bíróságnak a per egésze során figyelemmel kell kísérnie, meglétüket, illetve teljesítésüket számon kell kérnie, és nem teljesítésük esetére alkalmaznia kell a törvényben előírt jogkövetkezményeket.
[7] Alkotmánybíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság által kibocsátott, a perfelvételi tárgyaláson való részvételre idéző végzés a Pp. erre vonatkozó kifejezett előírása ellenére, tehát törvénybe ütköző módon nem nyújtott tájékoztatást az indítványozó részére a perfelvételi tárgyalás megtartásának szabályairól, feltételeiről, contra legem nem hívta fel a figyelmét az ő, valamint jogi képviselője személyes jelenlétére vonatkozó szabályokra, a jogi képviselő távolmaradása esetén várható jogkövetkezményekre, illetve a nyújtott tájékoztatás kifejezetten félreérthető és félrevezető volt.
[8] Az Alkotmánybíróság összességében, a konkrét ügy egyedi körülményeinek számbavétele, értékelése és mérlegelése alapján úgy ítélte meg, hogy a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azzal, hogy a törvény kifejezett rendelkezésébe ütköző, a mulasztás következményeire való kötelező figyelem felhívást elmulasztotta, majd ezt követően a mulasztás jogkövetkezményeit alkalmazta, az eljárást megszüntető végzésével alaptörvénybe ütköző módon fosztotta meg az indítványozót a bírósághoz fordulás jogának tényleges gyakorlása lehetőségétől. A Gyulai Törvényszék pedig a fellebbezés elbírálása során nem volt tekintettel az ügy alkotmányjogi összefüggéseire és jelentőségére, valamint az ügy más sajátos, egyedi körülményeire sem. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az így bekövetkezett alapjogsérelem érdemben befolyásolta a bíróságoknak az indítványozó jogszolgáltatásra irányuló igényénék megtagadását eredményező döntéseit, ezért azok az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének Alaptörvénybe ütköző sérelmét idézték elő.
[9] Mindezekre tekintettel az alkotmányjogi panasz folytán eljáró Alkotmánybíróság a 3417/2022. (X. 21.) határozatában megállapította, hogy a Gyulai Törvényszék 9.Mpkf.25.781/2018/3. számú végzése és Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.24/2018/7. számú végzése ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével, ezért azokat megsemmisítette.
A döntés indokolása
[10] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
[11] A Pp. 427. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
[12] Jelen ügyben az Alkotmánybíróság a Gyulai Törvényszék és a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzését is megsemmisítette, így a felperesek kérelme elbírálatlan maradt. A Kúria eljáró tanácsa egyúttal észlelte, hogy időközben az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény 2020. március 31. napjával megszüntette a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat, s a munkaügyi perekben – figyelemmel az 1/2020. KPJE-ben foglaltakra is – 2020. április 1. napjától a törvényszékek járnak el.
[13] A fentiekre tekintettel a Kúria elrendelte, hogy a Gyulai Törvényszék a felperesek kérelme tárgyában hozzon új határozatot. Az új eljárásra a Kúria – figyelemmel az Alkotmánybíróság 3417/2022. (X. 21.) határozat AB határozatának megállapításaira – azt az iránymutatást adja, hogy a bíróság eljárása során legyen tekintettel az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében nevesített tisztességes bírósági eljáráshoz való jogra, nyújtson egyértelmű tájékoztatás a felperesek számára, s biztosítsa a bírósághoz fordulás joga tényleges gyakorlásának lehetőségét.
Záró rész
[14] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2023. május 22.
Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Tánczos Rita s.k. bíró