Kpk.39.030/2023/3. számú határozat

Dátum

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.39.030/2023/3.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Farkas Attila bíró

A kérelmező: hivatalból

Az ügy tárgya: a Győri Törvényszék 2.Pf.20.430/2020/10. számú ítéletének – az Alkotmánybíróság 3104/2023. (III.14.) AB határozata által történő – megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Az Alkotmánybíróság határozatának száma: 3104/2023. (III.14.) AB határozat (belső ügyszám: IV/69-16/2022. AB határozat)

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság 3104/2023. (III.14.) AB határozata alapján a Győri Törvényszéket új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes, mint eladó adásvételi szerződést kötött egy ……….. külterületen található, szántó művelési ágú ingatlan 1/1 tulajdoni hányadára. Az adásvételi szerződés értelmében az eladó szavatosságot vállalt az ingatlan per-, teher-, és igénymentességéért. Az adásvételi szerződés szerinti vevő egyúttal az ingatlan földhasználója (felesbérlője) is volt, azonban a szerződés erre nem utalt.

[2] Az elővásárlásra jogosult felperes az adásvételi szerződésre érvényes elfogadó nyilatkozatot tett, amelynek tartalma megfelelt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 21. § (5) bekezdésének. Az adásvételi szerződést a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatali Osztálya az 571510/6/2018. számú határozatával az elfogadó nyilatkozatot tevő felperes és az eladó alperes között jóváhagyta, illetve megállapította, hogy a felperes az eredeti vevő helyébe lépett.

[3] Az ingatlanon fennálló földhasználatról való tudomásszerzését követően a felperes felhívta az alperest, hogy a tehermentes tulajdonszerzés akadályát hárítsa el. Az eladó ezt követően úgy nyilatkozott, hogy a földhasználati megállapodás felbontására a földhasználó – vagyis a szerződés szerinti eredeti vevő – nem hajlandó. A felperes a vételárat és a visszterhes vagyonátruházási illetéket megfizette, majd tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezésre került.

[4] A felperes a fizetési meghagyásos eljárásban kirendelt szakértő által megállapított vételárcsökkenés alapján 766.00.-Ft és kamatai, valamint az eljárási költségek megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellentmondása folytán az eljárás perré alakult. A felperes keresetlevelében 600.000.- Ft és kamatai, valamint a megfizetett vagyonátruházási illeték miatt 64.000.- Ft és kamatai, továbbá a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

[5] A Győri Járásbíróság a P.20.743/2020/6. számú ítéletével a felperes kereseti kérelmét megalapozottnak találta és kötelezte az alperest a keresetlevélben kért összeg megfizetésére. Indokolása szerint az adásvételi szerződésben vállalt szavatosság az eladót a felperessel szemben, az elővásárlási jog gyakorlását – vagyis az alanyváltozást – követően is terhelte.

[6] Az alperes fellebbezése folytán eljárt Győri Törvényszék a 2.Pf.20.430/2020/10. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy az adásvételi szerződésben nem volt szükséges feltüntetni az ingatlant terhelő használati jogot, mert az nem minősült lényeges feltételnek. Az eladó alperes egyébként nem bárkivel, hanem kifejezetten a szerződés szerinti vevővel szemben vállalt per-, teher-, és igénymentességet. A másodfokú bíróság szerint felperestől elvárható lett volna, hogy tájékozódjon a termőföld közhiteles nyilvántartásban feltüntetett adatairól, esetleges terheiről.

[7] A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a felülvizsgálatot a Pfv.V.21.059/2021/2. számú végzésével megtagadta, mert a felperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében nem jelölt meg olyan okot, amely a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 409. § (2) és (3) bekezdése szerinti követelményeket teljesítette volna.

Az Alkotmánybíróság határozata

[8] Az Alkotmánybíróság a 3104/2023. (III.14.) AB határozatában megállapította, hogy a Győri Törvényszék 2.Pf.20.430/2020/10. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság egyúttal a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.21.059/2021/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította.

[9] Az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, a (2) bekezdés pedig a védett tulajdonság szerinti megkülönböztetést tiltja. Az Alaptörvény (1) bekezdése akkor alkalmazható, ha a hátrányos megkülönböztetés az összehasonlítható (homogén csoportba tartozó) személyi körön belül megállapítható.  Az Alkotmánybíróság – utalva a 18/1992. (III.30.) AB és a 3244/2017. (X.10.) AB határozatokra – megállapította, hogy az adásvételi szerződés eredeti vevője és a helyébe lépő elővásárlásra jogosult az adásvételi szerződésben foglaltak értelmezése és alkalmazása szempontjából összehasonlítható helyzetben vannak. Az elővásárlási jog kizárólag az eladó vevőválasztási szabadságát korlátozza, azonban az adásvételi szerződés az elővásárlási jog jogosultja vonatkozásában változatlan tartalommal hatályosul, új adásvételi szerződés megkötésére nem kerül sor. A Győri Törvényszék az ítéletében úgy érvelt, hogy az eladó és az eredeti vevő „viszonylatában értelmezhetőek elsődlegesen a szerződés kikötései, így a per-, teher-, és igénymentesség is. Az alperes a felesbérlőjével a megkötött szerződés aláírásakor nem bárkivel szemben érvényes feltételeket, hanem a felesbérlőjével kapcsolatban irányadó rendelkezéseket rögzítette a szerződésben”. Az Alkotmánybíróság érvelése szerint a Győri Törvényszék az adásvételi szerződés értelmezése során megkülönböztette az eredeti vevőt és a helyébe lépő elővásárlási vevőt.

[10] Az Alkotmánybíróság vizsgálta, hogy a homogén csoportba tartozók közti különbségtétel az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésével ellentétesen, vagyis észszerű indok nélkül, önkényesen történt-e.

[11] A Győri Törvényszék érveléséből az következik, hogy a különbségtételt azzal indokolja, hogy az eladó a teljeskörű per-, teher-és igénymentességet az eredeti vevőn kívüli harmadik személyek pere, terhe, igénye vonatkozásában vállalta. Az eredeti vevő a földhasználati jog jogosultja volt, így az ingatlan vele szemben valóban nem volt tehermentes, az eladó e jog fenn nem állásáért nem vállalhatott szavatosságot. Éppen ezért az eladó a tehermentességet az eredeti vevő helyébe lépő elővásárlási vevő esetében is a rajta kívüli per, teher, illetőleg igény vonatkozásában vállalta.

[12] Az Alkotmánybíróság szerint a Győri Törvényszék fentiek szerinti értelmezése az egymással teljesen azonos jogi helyzetben lévő eredeti vevő és elővásárlási vevő közötti önkényes, a felperesre nézve hátrányos különbségtételt valósít meg, mely sérti az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőség követelményét.

[13] Az Alkotmánybíróság a Győri Törvényszék ítéletének az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésébe és XXVIII. cikk (1) bekezdésébe történő ütközését az ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére tekintettel már érdemben nem vizsgálta. Megjegyezte, hogy az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésével összefüggésben is felvetheti a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét az a jogértelmezés, amely az ingatlan teljes tehermentességére vonatkozó eladói nyilatkozat ellenére nem tekinti tehernek az ingatlanon fennálló használati jogot. Az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy a Győri Törvényszék ítélete nem indokolta meg azt, hogy miért a jogi képviselővel nem rendelkező elővásárlási jogosultnak felróható az, hogy nem ellenőrizte egy ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződésbe foglalt, tehermentességre vonatkozó nyilatkozat valódiságát. Az ilyen jogértelmezés az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével kapcsolatban is felvetheti a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét.

A döntés indokolása

[14] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.

[15] A Pp. 427. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.

[16] A fentiek értelmében – és arra tekintettel, hogy az Alkotmánybíróság a Győri Törvényszék ítéletét megsemmisítette – az alperes fellebbezése elbírálatlan maradt, ezért a Kúria a Győri Törvényszéket új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A másodfokú bíróság az új eljárás során köteles figyelembe venni azt, hogy az adásvételi szerződés értelmezésekor alkotmányos indok nélkül nem tehet különbséget a szerződés szerinti vevő és elővásárlási vevő között.

Záró rész

[17] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2023. április 24.

 Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Farkas Attila s.k. bíró