Büntető ügyekben
Az eljárás ügyiratait a terhelt és védője, a sértett az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben és az egyéb érdekelt és a vagyoni érdekelt az őt érintő körben erre irányuló indítványra ismerheti meg.
Az ügyirat megismerésének biztosítását megelőzően meg kell állapítani az érintett személyazonosságát, és ez alapján meg kell győződni arról, hogy a büntetőeljárási törvény alapján milyen eljárási minőségben jogosult az ügyirat megismerésére. A nem jogosulttól származó indítványt a Kúria elutasítja.
Az ügyiratok megismerésének biztosítása nem veszélyeztetheti a tárgyalás folytonosságát és a bíróság munkáját.
A megismerés biztosítható:
– a megvizsgálás lehetővé tételével,
– erre irányuló külön indítvány vagy hozzájárulás esetén az ügyirat tartalmáról felvilágosítás adásával, tájékoztatás nyújtásával
– saját részre történő másolat vagy felvétel készítésének lehetővé tételével,
– az ügyirat, valamint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által az ügyiratról készített kivonat vagy másolat kézbesítésével, illetve
– jogszabályban meghatározott egyéb módon.
Az ügyirat megismerésnek valamely módja nem akadálya annak, hogy az arra jogosult azzal egyidejűleg vagy az eljárás későbbi szakaszában más módon is megismerje az ügyiratot.
A bíróság az indítvány előterjesztésétől számított 15 napon belül biztosítja az eljárás ügyiratainak megismerését. Ezen határidőt úgy kell biztosítani, hogy az ne befolyásolja a folyamatban lévő és a tervezett eljárási cselekmény elvégzését, illetve időszerűségét.
Az ügyirat személyes megismerését a bíróság hivatalos helyiségében, ügyfélfogadási időben, illetve hivatali munkaidőben kell biztosítani. Indokolt esetben a megismerés ügyfélfogadási időn, illetve hivatali munkaidőn túli időpontban is biztosítható. A megismerés biztosítása során az ügyiratot a bíróság hivatalos helyiségéből kivinni nem lehet.
Az ügyirat megvizsgálása során biztosítani kell, hogy a megismerésre jogosult az ügyiratot megnézhesse, illetve meghallgathassa. Az elektronikus ügyirat megvizsgálását erre alkalmas helyiségben, információs rendszer vagy más eszköz útján kell biztosítani. Amennyiben ennek feltételei nem adottak, a megismerést az arra jogosulttal történő egyeztetés alapján vagy más módon kell biztosítani.
Fogvatartottak esetén:
Ha az ügyirat megismerésére jogosult fogva van és az ügyirat megvizsgálása céljából a bíróság épületébe kísérése nem lehetséges, az ügyiratot a fogva tartást végrehajtó intézetnek kell átadni. A fogva tartást végrehajtó intézet az ügyirat megvizsgálását a lehetőleg még az ügyirat átvételének napján biztosítja és az ügyirat megismerését követően 3 munkanapon belül a papíralapú és az adathordozón rendelkezésre álló ügyiratot visszaküldi a bíróságnak, illetve haladéktalanul törölni az elektronikus ügyiratot.
Saját részre történő másolat vagy felvétel készítése
Az ügyirat megvizsgálása során a megismerésére jogosult a nála lévő technikai eszköz – így különösen fényképezőgép, kamera, kézi szkenner, mobileszköz − segítségével másolatot vagy felvételt készíthet az ügyiratról. A jogosult által készített másolat nem hiteles másolat.
Felvilágosítás adása, tájékoztatás nyújtása, tájékoztatás rövid úton
Az ügyirat tartalmáról egyszerű és közérthető formában az eljárásban részt vevő személy állapotát és személyes jellemzőit figyelembe véve, számára érthető módon kell felvilágosítást adni, illetve tájékoztatást nyújtani.
Az ügyirat megismerésére jogosult számára rövid úton − így különösen telefon vagy elektronikus levelezési cím útján − is adható tájékoztatás, illetve felvilágosítás az alábbiakról:
– az eljárási cselekmény tényéről, helyéről és időpontjáról,
– az ügyiratok hollétéről,
– arról, hogy az ügyben érkezett-e szakértői vélemény, továbbá terjesztettek-e elő jogorvoslatot, illetve
– a jegyzőkönyv és az ügydöntő határozat írásba foglalásának megtörténtéről.
Személyes adatról rövid úton nem adható tájékoztatás.
Rövid úton adott tájékoztatás esetén az érintett személyazonosságának megállapítását indokolt esetben úgy kell elvégezni, hogy nyilatkoztatni kell az ügy azonosításához és a megismerésre való jogosultság megállapításához szükséges adatokról. Ha kétség merül fel az azonosítással kapcsolatban, rövid úton adott tájékoztatásnak nincs helye, és az érintettet az ügyirat más módon való megismerésének lehetőségéről kell tájékoztatni.
Iratmásolat
A bíróság azügyfél által kérelmezett/megrendelt másolatot az ügyirat jellegére és a másolat kézbesítésének módjára tekintettel, arra alkalmas technikai eszközzel készíti el, így különösen fénymásoló, szkenner, nyomtató vagy adathordozóra való átjátszás útján.
Kivonat
Ha az ügyirat olyan adatot tartalmaz, amelynek a megismerésére az indítványozó nem jogosult, részére az ügyiratról olyan kivonatot kell készíteni, amely az általa meg nem ismerhető adatokat nem tartalmazza.
Hiteles másolat kiadása
Papíralapú ügyirat papíralapú másolata akkor hiteles, ha azon a keltezéssel, a hitelesítő aláírásával és a bíróság hivatalos bélyegzőjének lenyomatával ellátott záradék igazolja, hogy a másolat szövege megegyezik az eredeti ügyirat szövegével. Az elektronikus okirat, a papíralapú okirat elektronikus másolata, valamint az elektronikus okirat papíralapú másolata akkor hiteles, ha megfelel az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos jogszabályokban foglalt követelményeknek.
Az ügyirat zárt kezelése
A zártan kezelt iratokat a bíróság az ügy irataitól elkülönítetten kezeli, azokat csak a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság ismerheti meg. Az ügyirat zárt kezelése esetén a bíróság biztosítja, hogy a zártan kezelt ügyirat (pl. tanú személyes adatai), illetve annak tartalma az eljárás egyéb ügyirataiból és adataiból ne váljon megismerhetővé, továbbá az ügyiratok megismerését oly módon biztosítja, hogy az ne eredményezze a zártan kezelt ügyirat megismerését.
A zárt tárgyalásról készült jegyzőkönyvről csak a tárgyaláson való részvételre jogosult személynek vagy képviselőjének adható felvilágosítás.
A határozat tervezetéről, a tanácskozási jegyzőkönyvről, a különvéleményről, a tanács tagjainak a feljegyzéseiről iratmásolat nem kérhető, felvilágosítás nem adható.
A büntetőügyben a zártan kezelt és a minősített adatot tartalmazó ügyiratokról felvilágosítás az eljáró tanács elnökének engedélyével adható.
Polgári ügyekben (a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény alapján a 2018. január 1-jén és azt követően indult ügyekben)
1. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) rendelkezései alapján a felek, valamint azok képviselői, a szakértő és az ügyész a per iratait – kivéve a 2. pontban foglaltakat – a per bármely szakaszában külön engedély nélkül megtekinthetik és azokról maguknak másolatokat vagy kivonatokat készíthetnek. A beavatkozó és annak képviselője a per iratainak megtekintésére, valamint azokról másolat vagy kivonat készítésére a beavatkozást engedélyező határozat meghozatalát követően jogosult. Más perbeli személyek a per iratait a rájuk vonatkozó részben tekinthetik meg, és azokról maguknak másolatot vagy kivonatot készíthetnek.
2. Nem készíthető másolat, illetőleg nem készíthető kivonat az alábbi iratokról:
- a bíróság határozatainak tervezetei és a bírói különvélemény;
- olyan tárgyalásról készült jegyzőkönyv, amelyről a nyilvánosságot minősített adat megőrzése érdekében zárták ki (ld. 3. A tárgyalás nyilvánossága);
- minősített adatot tartalmazó egyéb okirat.
A minősített adatot tartalmazó iratok esetében az iratok megtekintésének is csak a minősítő által kiadott engedély alapján, a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint, a bíróság elnöke által megállapított feltételek mellett van helye.
3. Korlátozottan gyakorolható az iratbetekintési és másolatkészítési jog az alábbi iratok esetében:
- üzleti titkot tartalmazó iratok;
- hivatásbeli (pl. ügyvédi, orvosi) titkot tartalmazó iratok;
- külön törvényben meghatározott más titkot tartalmazó iratok.
A fenti iratokat a felek, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői a titok megtartásának kötelezettségét tartalmazó, írásba foglalt nyilatkozat megtétele mellett, az eljáró bíró által megállapított rendben és szabályok szerint tekinthetik meg, illetve kérhetnek azokról másolatot. Fontos, hogy amennyiben a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult (titokgazda) úgy nyilatkozott, hogy az üzleti titkot vagy hivatásbeli titkot tartalmazó irat megismeréséhez nem járul hozzá, a bíróságon, a jegyzőkönyvvezetőn, illetve a leírón kívül az irat e titkot tartalmazó részét más nem tekintheti meg, azt lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem lehet.
4. A feleken, az ügyészen és a perben részt vevő egyéb személyeken, valamint azok képviselőin kívül az eljárásról felvilágosítás annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához, illetve annak eredményéhez jogi érdeke fűződik. Az eljáró bíróság elnöke - az ehhez fűződő jogi érdek igazolása után - engedélyezi az iratok megtekintését, az azokról való másolat vagy kivonat készítését, illetve a szükséges felvilágosítás megadását.
A minősített adatot, továbbá az üzleti, hivatásbeli vagy külön törvényben meghatározott más titkot tartalmazó irat megtekintését, valamint azok tartalmáról való felvilágosítás adását, másolat és kivonat készítését kizárólag a minősítő vagy a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult által adott megismerési engedélyben vagy felmentésben feltüntetett személy részére lehet engedélyezni.
Polgári és közigazgatási ügyekben (a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény alapján a 2017. december 31-ig indult ügyekben)
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezései alapján főszabályként a felek, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői a per iratait a per bármely szakaszában külön engedély nélkül megtekinthetik és azokról maguknak másolatokat (kivonatokat) készíthetnek.
Nem készíthető másolat, illetőleg nem készíthető kivonat az alábbi iratokról:
- a bíróság határozatainak tervezetei és a bírói különvélemény;
- olyan tárgyalásról készült jegyzőkönyv, amelyről a nyilvánosságot minősített adat megőrzése végett zárták ki (ld. 3. A tárgyalás nyilvánossága);
- minősített adatot tartalmazó egyéb okirat.
A minősített adatot tartalmazó iratok esetében az iratok megtekintésének is csak a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott engedély, valamint az abban meghatározott szabályok alapján a bíróság elnöke által megállapított feltételek mellett van helye.
Korlátozottan gyakorolható az iratbetekintési és másolatkészítési jog az alábbi iratok esetében:
- üzleti titkot tartalmazó iratok;
- hivatásbeli (pl. ügyvédi, orvosi) titkot tartalmazó iratok;
- külön törvényben meghatározott más titkot tartalmazó iratok.
A fenti iratokat a felek, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői a titok megtartásának kötelezettségét tartalmazó, írásba foglalt nyilatkozat megtétele mellett, az eljáró bíró által megállapított rendben és szabályok szerint tekinthetik meg, illetve kérhetnek azokról másolatot. Fontos, hogy amennyiben a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult (titokgazda) úgy nyilatkozott, hogy az üzleti titkot vagy hivatásbeli titkot tartalmazó irat megismeréséhez nem járul hozzá, a bíróságon és a jegyzőkönyvvezetőn (leírón) kívül az irat ezen titkot tartalmazó részét más nem tekintheti meg, azt lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem szabad.
A feleken, az ügyészen és a perben részt vevő egyéb személyeken, valamint azok képviselőin kívül az eljárásról felvilágosítás annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához, illetve annak eredményéhez jogi érdeke fűződik. Az eljáró bíróság elnöke - az ehhez fűződő jogi érdek igazolása után - engedélyezi az iratok megtekintését, az azokról való másolat és kivonat készítését, illetve a szükséges felvilágosítás megadását.
A minősített adatot, továbbá az üzleti, hivatásbeli vagy külön törvényben meghatározott más titkot tartalmazó irat megtekintését, valamint azok tartalmáról való felvilágosítás adását, másolat és kivonat készítését kizárólag a minősítő vagy a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult által adott megismerési engedélyben vagy felmentésben feltüntetett személy részére lehet engedélyezni.
A fél, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személy, valamint azok képviselője írásban vagy a tárgyaláson kérheti, hogy a részére kiadható iratot elektronikus formában az általa megjelölt e-mail címre továbbítsa a bíróság, ha az irat elektronikus formában, elektronikus okiratként vagy a papíralapú okirat elektronikus másolataként a bíróságnál rendelkezésre áll. Ebben az esetben az irat továbbításáért nem kell illetéket fizetni.