3. A tárgyalás nyilvánossága

Magyarország Alaptörvényének XXVIII. cikke rögzíti a tárgyalás nyilvánosságának alapelvét azzal, hogy kimondja: mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

A nyilvánosság követelménye garanciális jelentőségű alapelv: biztosítja az igazságszolgáltatás működésének átláthatóságát, ellenőrizhetőségét. A társadalmi ellenőrzés lehetősége hozzájárul ahhoz, hogy a bíróságok és az eljárásban részt vevő más hivatalos személyek valóban függetlenül és pártatlanul, kizárólag a törvényeknek alárendelten járjanak el. Ez pedig nem csupán az adott eljárásban részt vevő felek, hanem az egész társadalom érdeke.

A nyilvánosság alapelve ugyanakkor nem érvényesül korlátlanul: felmerülhetnek olyan érdekek - így különösen az ügy tárgyát képező adatok, az eljárásban résztvevő személyek jogainak védelme - amelyek szükségessé teszik a tárgyalás nyilvánosságának korlátozását vagy akár kizárását is. Tekintettel arra, hogy garanciális jelentőségű alapelvről van szó, a nyilvánosság korlátozásának, illetőleg kizárásának eseteit törvények határozzák meg; a bíróságnak a korlátozás vagy kizárás kérdésében minden esetben indokolt határozattal kell döntenie.

Büntető ügyekben

A Kúria harmadfokú eljárásban és felülvizsgálati eljárásban valamint a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítvány elbírálása során tanácsülésen, szükség esetén nyilvános ülésen határoz.

A nyilvános ülésen hallgatóságként bárki jelen lehet, azonban a tanács elnöke az eljárás szabályszerű lefolytatása, a nyilvános ülés méltóságának és biztonságának megőrzése érdekében, illetve helyszűke esetén meghatározhatja a hallgatósság létszámát. A járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel ugyancsak korlátozható a nyilvános ülésen való jelenlét.

A nyilvános ülésen 14 év alatti személy hallgatóságként sem vehet részt, 18 év alatta személy esetén pedig a tanács elnöke dönthet úgy, hogy a hallgatóság köréből a kiskorút kizárja.

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 108. § a szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy a bíróság tárgyalásáról a médiarendszer útján tájékoztatást kapjon.

Ennek érdekében a Kúria előtti eljárásban a sajtó képviselői a tanács elnöke engedélyével a nyilvános ülésről kép-, hang-, vagy kép- és hangfelvételt készíthetnek. Ilyen felvétel a tanács tagjairól, a jegyzőkönyvvezetőről, az ügyészről és a védőről korlátozás nélkül, míg a nyilvános ülésen jelen lévő egyéb személyekről (a terheltről, a sértettről vagy a hallgatóság tagjairól) csak külön hozzájárulásukkal készíthető.

A nyilvánosság tájékoztatása, valamint a kép- és hangfelvétel készítésére vonatkozó engedély megadása csak akkor tagadható meg, ha
– annak következtében a büntetőeljárásban részt vevő személy élete, testi épsége, egészsége, magánélethez fűződő joga közvetlen veszélynek lenne kitéve, vagy
– személyes adatainak védelméhez elengedhetetlenül szükséges, továbbá
– az elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy befolyás és megfélemlítés nélkül gyakorolja a törvény szerinti jogait és teljesítse kötelezettségeit,
– az a minősített adat, továbbá zárt tárgyalás esetén a nyilvánosság kizárására okot adó érdekek védelme érdekében elengedhetetlenül szükséges, vagy
– az engedély megadása sértené a büntetőeljárás eredményességét, folyamatosságát vagy zavartalanságát.

A kép- és hangfelvétel készítésére vonatkozó engedély megadása kizárólag ezen okokból és célok eléréséhez vagy biztosításáig szükséges mértékben és időtartamra tagadható meg.

Nyilvánosság kizárása:

A Kúria hivatalból vagy indítványára a nyilvánosságot az ülés egészéről vagy annak egy részéről indokolt határozattal kizárhatja és zárt ülést rendelhet el, ha az erkölcsi okból, különleges bánásmódot igénylő személy védelme érdekében vagy minősített adat és egyéb védett adat védelme érdekében, illetőleg a fentebb jelzett járványügyi intézkedésre vagy egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel szükséges.

A Kúria a zárt ülés elrendelése esetén is engedélyezheti, hogy az igazságszolgáltatással összefüggő feladatokat ellátó hivatalos személyek, valamint a külföldi állampolgár vádlott ellen, illetve a külföldi állampolgár sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt indult eljárás során a külföldi állampolgár államának konzuli tisztviselője, illetve törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a külföldi állam hatóságának tagja jelen lehessen.

Ha a Kúria zárt ülést rendel el, figyelmezteti a jelenlévőket arra, hogy a tárgyaláson elhangzottakról tájékoztatást nem adhatnak, szükség esetén figyelmezteti őket a minősített adattal visszaélés büntetőjogi következményeire. A figyelmeztetést a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

Az ülést nyilvánosan kell folytatni, ha a zárt ülés indoka megszűnt.

A Kúria a zárt ülésen hozott határozat rendelkező részét teljes terjedelmében, indokolását pedig korlátozással akkor is nyilvánosan hirdeti ki, ha az ülésről a nyilvánosságot kizárta. Ez alól kivétel a határozat indokolásának részét képező minden olyan adatokat, amelyek nyilvánosságra hozatala azon érdek sérelmét eredményezné, amelynek védelmében a zárt ülést a Kúria elrendelte.

 

Polgári ügyekben (a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény alapján a 2018. január 1-jén és azt követően indult ügyekben)

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) szerint a bíróság a felek közötti jogvitát főszabály szerint nyilvános tárgyaláson bírálja el. Az eljáró tanács elnöke a tárgyalás szabályszerű lefolytatása, méltóságának és biztonságának megőrzése érdekében helyszűke esetén meghatározhatja a hallgatóság létszámát.

A bíróság hivatalból vagy a fél indokolt kérelmére a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárja,

- ha az minősített adat védelmében, üzleti titok vagy törvényben meghatározott más titok megőrzése,

- a közerkölcs védelmében,

- kiskorú védelmében, vagy

- a fél személyiségi jogainak védelme

érdekében indokolt.

Különösen indokolt esetben - a tárgyalásnak a tanúmeghallgatással érintett részéről - a bíróság akkor is kizárhatja a nyilvánosságot, ha a tanú adatainak zártan kezelését rendelte el, és a zárt tárgyaláson történő meghallgatás a tanú, illetve hozzátartozója életének, testi épségének a megóvása érdekében feltétlenül szükséges.

A bíróság a nyilvánosságot kizáró végzését köteles indokolni.

A fenti kivételek az eljárásban részt vevő személyek jogainak védelmét szolgálják. Akár nyilvános, akár zárt tárgyaláson hozza meg ítéletét a bíróság, azt nyilvánosan hirdeti ki. Végzését azonban csak akkor hirdeti ki nyilvánosan a bíróság, ha azt nyilvános tárgyaláson hozta.

 

Polgári és közigazgatási ügyekben (a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény alapján a 2017. december 31-ig indult ügyekben)

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) szerint a bíróság a felek közötti jogvitát főszabály szerint nyilvános tárgyaláson bírálja el. Az eljáró tanács elnöke a tárgyalás szabályszerű lefolytatása, méltóságának és biztonságának megőrzése érdekében helyszűke esetén meghatározhatja a hallgatóság létszámát.

A bíróság a nyilvánosságot indokolt határozatával az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja,

a) ha az minősített adat, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges

b) a közerkölcs védelmében,

c) kiskorú védelmében, valamint

d) az ügyfél kérelmére, ha az a fél személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt.

Különösen indokolt esetben - a tárgyalásnak a tanúkihallgatással érintett részéről - a bíróság akkor is kizárhatja a nyilvánosságot, ha a tanú adatainak zártan kezelését rendelte el, és a zárt tárgyaláson történő meghallgatás a tanú, illetve hozzátartozója életének, testi épségének a megóvása érdekében feltétlenül szükséges.

A fenti kivételek az eljárásban részt vevő személyek jogainak védelmét szolgálják. Akár nyilvános, akár zárt tárgyaláson dönt a bíróság, a határozatát nyilvánosan hirdeti ki.

a zárt tárgyalást elrendelte.