Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben a közigazgatási hatóság tényállás-tisztázási és indokolási kötelezettsége egyedi módon érvényesül

Printer-friendly version
Dátum: 
2020. March 2.

Tájékoztató a Kfv.VI.38.206/2019. számú építési tárgyú egyedi ügyben.

A Kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított távvezeték létesítésével kapcsolatos ügyben az elsőfokú hatóság a jogerős környezetvédelmi engedély beszerzését követően hozott határozatában a közcélú hálózat építését a vonatkozó nyomvonalrajzok szerint engedélyezte és egyben a vezetékjogot megalapította. A nyomvonallal érintett egyes ingatlanok tulajdonosai keresettel támadták a fenti alperesi határozatot. Az elsőfokú bíróság tanácsban eljárva az ügyet egyesbíró elé utalta, majd az egyesbíró visszautalta azt tanács elé.
A tanácsban eljárt elsőfokú bíróság ítéletében az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte, mert véleménye szerint egyrészt az alperes megsértette tényállás-tisztázási és indokolási kötelezettségét, másrészt nem vizsgálta azt, hogy a nyomvonal kijelölése során lehetséges lett volna-e a köztulajdonban álló ingatlanon a vezeték megvalósítása és így a magántulajdonban álló ingatlanok megkímélése.
A Kúria elbírálva az alperesi beavatkozó által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet végzésében a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy a kiemelt jelentőségű ügyekben a közigazgatási hatóság tényállás-tisztázási és indokolási kötelezettsége – a rövid ügyintézési határidőre is figyelemmel – egyedi módon érvényesül, de a hatósági eljárás során nem sérülhetnek az ügyfelek garanciális jogai és érvényesülniük kell az Alaptörvényben meghatározott elveknek. A felülvizsgálati bíróság véleménye szerint az alperes a tényállás-tisztázási és indokolási kötelezettségének a szükséges, egyben elégséges mértékben eleget tett, így a kereset érdemi elbírálásának lett volna helye. Ezt meghaladóan az ilyen perekben nem csak a peres feleknek, hanem az érdekelteknek is kötelező a jogi képviselet és a keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve kiterjeszteni. A felperesi érdekelt ilyen minőségben nem vehetett volna részt az elsőfokú peres eljárásban, mert ebben a szakban jogi képviselő nélkül járt el.
Továbbá lényeges eljárási jogszabálysértést követett el a bíróság, mert amennyiben a tanács egyesbíró elé utalja az ügyet, akkor nincs lehetőség a tanácshoz történő visszautalásra.
Az új eljárás során az elsőfokú bíróság köteles egyesbíróként eljárni, a felperesek érdemben elbírálható keresetének terjedelme csak a perindítási határidő alatt előterjesztett jogszabálysértésekre terjedhet ki és a bíróságnak az eljárást soron kívül kell lefolytatnia, figyelembe véve a kúriai végzésben foglaltakat.

Budapest, 2020. március 2.

A Kúria Sajtótitkársága