A bíróság a szakvélemények közötti ellentmondást a bíró értékelő tevékenysége keretében, mérlegeléssel nem szüntetheti meg

Dátum

Tájékoztató a Kúria Kfv.X.37.417/2019/4. számon hozott határozatáról: A perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményének aggálytalanságát általában nem lehet önmagában a Pp. 316. § (1) bekezdés a)-d) pontok valamelyikének konkrét megjelölésének hiánya miatt megállapítani, ha az alperes vitatja annak helyességét.

A társadalombiztosítási szervek megállapították, hogy a felperes egészségi állapotának mértéke 56%-os, állapota alapján B2 minősítési kategóriába tartozik. A bíróság a perben beszerzett igazságügyi orvosszakértő szakvéleménye alapján, amely a felperes egészségi állapotát 48%-os mértéknek véleményezte, a társadalombiztosítási szervek határozatait megsemmisítette és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte.

A Kúria mindenek előtt rögzítette: a szakértővel történő bizonyítás továbbra is nélkülözhetetlen, ha releváns tények észlelése vagy értékelése speciális ismereteket kíván. A bíróság a szakvélemény szakmai szempontú megítélésére nem képes, a szakvélemények közötti ellentmondást a bíró értékelő tevékenysége keretében, mérlegeléssel nem szüntetheti meg; a bíróság a szakvéleménnyel kapcsolatban csak azt tudja vizsgálni, hogy az aggálymentes-e. Azt, hogy az igazságügyi szakértő szakvéleménye mikor tekinthető aggályosnak a Pp. 316. § (1) bekezdés a)-d) pontjai határozzák meg. További szakértői bizonyítás elrendelését a fél alappal akkor indítványozhatja, ha annak szükségességét a Pp. 316. § (1) bekezdés a)-d) pontokban felsorolt ok megjelölésével és az arra vonatkozó indokok előadásával megfelelően alátámasztja. Abban a kérdésben, hogy a társadalombiztosítási szerv által csatolt ilyen tartalmú nyilatkozatok ténylegesen alkalmasak-e arra, hogy a perben kirendelt szakértő szakvéleménye megalapozottságát illetően aggályokat keltsenek, ekként van-e helye a fél indítványára további szakértői bizonyítás elrendelésének, általános jellegű iránymutatás nem adható, erről a bíróságnak a konkrét eset összes körülményei alapján, a perben rendelkezésre álló bizonyítékok egybevetésével kell állást foglalnia.

A bíróság a perben kirendelt igazságügyi orvosszakértő szakvéleményét azért értékelte aggálytalannak, mert az alperes a Pp. 316. § (1) bekezdés a)-d) pontjai közül egyiket sem jelölte meg konkrétan; a másodfokon eljárt orvosszakértő orvosszakmai nyilatkozata az aggályosság alátámasztására – hiányossága miatt – nem volt alkalmas. A bíróság utóbbi megállapítása iratellenes, mivel az alperes a perben kirendelt szakértő szakvéleményét a másodfokú orvosszakértő főorvos által adott, a NEFMIr. 1. számú melléklete rendelkezéseivel alátámasztott indokok és érvek előadásával kívánta cáfolni. Önmagában azon az alapon, hogy az alperes a Pp. 316. § (1) bekezdés a)-d) pontok valamelyikét konkrétan nem jelöli meg általában nem lehet a szakvélemény aggálytalanságát megállapítani. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

Budapest, 2020.január 10.

A Kúria Sajtótitkársága