Mikor jogerős a büntetésvégrehajtási bíró határozata?- Döntött a Kúria

Printer-friendly versionPrinter-friendly version
Dátum: 
2019. February 7.

Tájékoztató a Kúria 2019. február 5-én, a Bfv.II.1.326/2018. számú jelentős ügyben hozott határozatáról.

1. A véglegessé vált bv. bírói ügydöntő végzés ellen utólagos bv. bírói eljárásnak, míg az utólagos bv. bírói eljárásban hozott véglegessé vált bv. bírói ügydöntő végzés ellen ugyancsak utólagos bv. bírói eljárásnak van helye.
2. A bv. bíró véglegessé vált ügydöntő végzése nem jogerős határozat. Azzal szemben felülvizsgálatnak nincs helye.

I. A törvényszék büntetés–végrehajtási (a továbbiakban: bv.) csoportja végzésével megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A terhelt fellebbezése alapján másodfokon eljárt törvényszék végzésével helybenhagyta az elsőfokú végzést.
A törvényszék bv. csoportja végzésével elutasította a terhelt feltételes szabadság kizártságának felülvizsgálatára (azaz: utólagos bv. bírói eljárásra) irányuló kérelmét. A terhelt fellebbezése alapján másodfokon eljárt törvényszék végzésével helybenhagyta az elsőfokú végzést.
II. A bíróság utólagos bv. bírói eljárásban hozott (a 2018. július 1. napja előtti helyzetben jogerős) határozata ellen a terhelt nyújtott be – indokolt – felülvizsgálati indítványt a Kúriához.
III. A terhelt felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt indítvány.
1. Felülvizsgálatnak kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye (Be. 648. §).
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv.tv.) 50. § (1) bekezdése szerint a bv. bíró f) az e fejezetben (III. Fejezet) szabályozott eljárása során az ügy érdemében – ide nem értve a bírósági felülvizsgálati eljárást – ügydöntő végzést hoz, amely ellen fa) – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – fellebbezésnek van helye, fb) felülvizsgálatnak nincs helye.
Másként fogalmazva:
– a perbírói és bv. bírói eljárásokat egyaránt tartalmazó III. fejezeten belül szabályozott bv. bírói eljárások során,
– a bv. bírónak az ügy érdemében {ide nem értve a Bv.tv. 72. § (1) bekezdése szerint a végrehajtásáért felelős szerv határozata elleni felülvizsgálati kérelem [Bv.tv. 24. § (1) bekezdés] elbírálására szolgáló bírósági felülvizsgálatot} hozott határozata ügydöntő végzés, – amely ellen (e törvény eltérő rendelkezésének hiányában, azaz) főszabályként fellebbezésnek van helye, míg
– a büntetőeljárási törvényben meghatározott, a perbíróság jogerős ügydöntő határozata ellen előterjesztett felülvizsgálati indítványon alapuló, a Kúria által végzett felülvizsgálatnak [a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. tv. (Be.) XC. Fejezet] nincs helye.
2. A Bv.tv. III. Fejezetében szabályozott bv. bírói eljárások – ezek közé tartozik a feltételes szabadságra bocsátás kizártságának megállapítása (Bv.tv. 55. §) is – során az ügy érdemében hozott határozat tehát ügydöntő végzés, amely ellen főszabályként fellebbezésnek van helye.
A feltételes szabadságra bocsátás kizártságának megállapítása tárgyában hozott érdemi, azaz ügydöntő végzés elleni fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa bírálja el [Bv.tv. 50. § (4) bekezdés 1. mondat].
Amennyiben az érdemi, azaz ügydöntő végzés ellen nem jelentettek be fellebbezést vagy a bejelentett fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa érdemben elbírálja, akkor a meghozott elsőfokú és másodfokú ügydöntő végzés nem jogerőssé, hanem – követve a büntetőeljárási terminológiát – véglegessé válik.
A véglegessé vált bv. bírói ügydöntő végzés ellen utólagos bv. bírói eljárásnak van helye.
A bv. bíró hivatalból, az ügyészség indítványára, az elítélt vagy a védő kérelmére, illetve a végrehajtásért felelős szerv jelzése alapján utólag folytatja le az 52–70. § szerinti eljárásokat, ha határozatában nem a törvénynek megfelelően rendelkezett [Bv.tv. 71. § (1) bekezdés].
Mivel pedig a véglegessé vált, de a törvénynek meg nem felelő ügydöntő végzés korrekciójára szolgáló utólagos bv. bírói eljárás ugyancsak a Bv.tv. III. Fejezetében szabályozott bv. bírói eljárás, az utólagos bv. bírói eljárás során hozott bv. bírói érdemi, azaz ügydöntő végzés  tekintetében is az előbb vázolt jogorvoslati rendszer érvényesül. Ennek megfelelően a fellebbezés hiányában vagy a fellebbezés érdemi elbírálásának eredményeként véglegessé váló, de nem a törvénynek megfelelően rendelkező ügydöntő végzés ellen értelemszerűen kizárólag újabb utólagos bv. bírói eljárásnak van helye, tehát e határozat Be. szerinti felülvizsgálatra sem kerülhet sor.
A Bv.tv.–nek tehát a bv. bíró érdemi, azaz ügydöntő végzése ellen önálló jogorvoslati rendszere van, és a véglegessé vált ügydöntő végzés ellen – a Bv.tv. 52–70. § szerinti esetekben – a Be. szerinti felülvizsgálatnak nincs helye.
3. A Be. szerinti felülvizsgálat kizárása azon alapul, hogy a büntetőeljárási törvényben rendkívüli jogorvoslatként szabályozott felülvizsgálatnak kizárólag a (per)bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye (Be. 648. §).
A bíróság jogerős ügydöntő határozata végleges, mindenkire kötelező döntést tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról [Be. 456. § (1) bekezdés 1. mondat].
A bv. bíró véglegessé váló érdemi (és a törvény kötelező terminológiája szerint ügydöntő) határozata azonban jogerőre nem képes, mert nem a vádról, illetve nem a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról tartalmaz döntést.
Ily módon a bv. bíró véglegessé váló ügydöntő határozata nem jogerős határozat, s így azzal szemben a büntetőeljárási törvény alapján is kizárt a felülvizsgálat.
A Kúria ezért a terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és azt mint a törvényben kizárt indítványt elutasította.

Budapest, 2019. február 7.

A Kúria Sajtótitkársága