Új Ptk. Tanácsadó Testület véleményei

Az „új Polgári Törvénykönyv” elnöki tanácsadó testületet a Kúria elnöke az új törvény hatálybalépését követően hívta életre abból a célból, hogy a jogtudomány és a joggyakorlat résztvevői együttesen kísérhessék figyelemmel a családjogot és társasági jogot is magában foglaló kódex gyakorlati érvényesülését. A testületet dr. Menyhárd Attila, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára vezeti, és havi rendszerességgel ülésezik. Tagjai: dr. Leszkoven László, dr. Faludi Gábor, dr. Lábady Tamás, dr. Fézer Tamás, dr. Nochta Tibor, dr. Szeibert Orsolya, dr. Kemenes István, dr. Goldea Zsuzsanna, dr. Wellmann György, dr. Anka Tibor, dr. Kovács Kázmér, dr. Kőrös András, dr. Döme Attila, dr. Dzsula Marianna, dr. Csűri Éva.

A testület eddigi működése elmélyült szakmai beszélgetéseket hozott, amelyek vélemények megfogalmazását is lehetővé tették. Miután a testület nem a bírósági szervezetrendszer része, véleményei semmilyen kötőerővel nem bírnak. A testület életre hívójaként azonban meggyőződésem, hogy az itt megfogalmazódó gondolatok segítséget nyújthatnak a jogkereső közönségnek e történelmi jelentőségű, új magánjogi kódex alkalmazásának kezdeti lépéseiben.

A joganyagok között szavakra is kereshet, ha azok egy részletét beírja az alábbi mezőbe. Egyszerre több szóra is kereshet [SPACE]-szel elválasztva, ilyenkor a rendszer csak azokat a joganyagokat jeleníti meg, amelyekben pontosan a beírt szövegminta szerepel.

Ha az örökhagyó végintézkedését a Ptk. hatálybalépése előtt tette, a kötelesrész alapjára is a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell-e alkalmazni? [Ptké. 65.§ (2)]

A Ptké.1  65.§ (2) bekezdése értelmében, ha az örökhagyó végintézkedését a Ptk. hatályba lépése előtt tette, a kötelesrész mértékére a Ptk. hatályba lépése előtt hatályos jogszabályt kell alkalmazni. A kötelesrész mértéke nem önmagában a törvényben meghatározott hányad, hanem az a kötelesrészre jogosult igényét jelenti a kötelesrész kiadásáért felelős személyekkel szemben. A kötelesrészt ezért csak a kötelesrész alapjának és hányadának együttes figyelembevételével lehet meghatározni. Ebből pedig az következik, hogy ha az örökhagyó végintézkedését a Ptk. hatálybalépése előtt tette, a kötelesrész alapjára is a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

––––––––––––––––––
1 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

A Ptk. 7:78.§ (3) bekezdésének alkalmazásában feltétel-e a szülői felügyeleti jog tényleges megszüntetése?

A Ptk. 7:78.§ (3) bekezdése szerint a szülőt az örökhagyó olyan magatartás alapján is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot. A rendelkezés nem várja el azt, hogy erre ténylegesen sor is kerüljön, és a rendelkezés helyes értelmezése szerint erre nincs is szükség. A bíróság ugyanis az öröklési jogi jogvitában autonóm módon megvizsgálhatja, hogy a szülői felügyeleti jog megszüntetésének lett volna-e alapja. Ennek a vizsgálatnak az eredményeként kell eldöntenie, hogy az erre alapított kitagadási ok valóban fennállt-e. 

Az osztályos egyezséggel engedett holtig tartó haszonélvezeti jog eshet-e megváltás vagy korlátozás alá? [Ptk. 7:58.§ (3)]

Az osztályos egyezséggel a felek véglegesen rendezik az öröklés folytán előálló jogviszonyaikat (vagyoni helyzetet) a túlélő házastárs felé is. Ezért az osztályos egyezséggel alapított holtig tartó haszonélvezeti jog nem eshet megváltás vagy korlátozás alá. Ez az értelmezés azonban nem változtat azon, hogy a Ptk. 7:58 (3) szerinti haszonélvezeti jog szerzése örökléssel való szerzésnek minősül.

Mi a közjegyzőnél letett végrendelet visszavételének joghatása abban az esetben, ha a végrendelet a letétel hiányában is megfelel az írásbeli magánvégrendeletre előírt alaki kellékeknek? [Ptk. 7:44.§]

A Ptk. 7:44.§-ában foglalt rendelkezés egyértelmű szabályként fogalmazza meg, hogy a közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti akkor, ha azt a végrendelkező visszaveszi. Ebből az következik, hogy a közjegyzőnél letett végrendelet a végrendelkező általi visszavétellel hatályát veszti akkor is, ha egyébként megfelel az írásbeli magánvégrendeletre előírt alaki kellékeknek. Nincs akadálya azonban annak, hogy a végrendelkező annak hatályát a végintézkedésre előírt alakszerűségek mellett fenntartsa.

A vagyonról való rendelkezés értelmezése a végintézkedés fogalma körében [Ptk. 7:12§]

Végintézkedésnek minősül a Ptk. 2:31. § (4) bekezdésében, 4:226. § (1) bekezdésében és 4: 233. § (1) bekezdés e) pontjában említett végintézkedés abban az esetben is, ha az egyébként vagyonjogi szempontból a Ptk. 7:12. §-ában foglalt feltételeknek nem felel meg, mert vagyoni rendelkezést egyáltalán nem tartalmaz. Az örökhagyó kizárólag a 2:31. § (4) bekezdésében, a 4:226. § (1) bekezdésében illetőleg a 4:233. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltakat tartalmazó rendelkezésének végintézkedési jellege és érvényessége nem múlik azon, hogy további, halál esetére szóló vagyoni rendelkezést (adott esetben bármilyen csekély értékű haszontalan vagyontárgyra vonatkozó örökösnevezést) tartalmaz-e vagy sem. Vagyonról szóló rendelkezésnek kell tekinteni ugyanakkor azt a halál esetére szóló jognyilatkozatot is, amely csak kizárást vagy kitagadást tartalmaz, vagy a juttatást valamely nem vagyoni kötelezettség teljesítésétől teszi függővé.

Oldalak