Kvk.V.37.548/2018/14. számú határozat

A KÚRIA
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.V.37.548/2018/14.

A tanács tagjai: dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
                   dr. Kurucz Krisztina előadó bíró
                  dr. Kárpáti Magdolna bíró

A kérelmező:

Képviselője: dr. Szabó Edit Édua Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Szabó Edit Édua ügyvéd

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2018. április 27. napján kelt 964/2018. számú határozata

Rendelkező rész 

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 964/2018. számú határozatát megváltoztatja, és a jelen végzés mellékletét képező jegyzőkönyv szerint állapítja meg az országgyűlési képviselők 2018. április 8-i választása országos listás eredményét, ezt meghaladóan helybenhagyja.

A feljegyzett felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1]    A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2018. április 27. napján meghozott 964/2018. számú határozatában az országgyűlési képviselők 2018. április 8-i választásának országos listás eredményét – az annak mellékletét képező jegyzőkönyv szerint – megállapította.
[2]    A határozat indokolása szerint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 200.§-201.§-ai és a 296.§ (2) bekezdése szerint az NVB a választás országos listás eredményét az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyvek, a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv, valamint a választás egyéni választókerületi eredményéről kiállított jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon, azaz 2018. április 27-én állapítja meg.
[3]    Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 14.§ (1)-(3) bekezdései szerint az országgyűlési képviselők választásán mandátumot az a pártlista szerez, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát elérte. A Vjt. 17.§ (1)-(2) bekezdései szerint az országos lista által megszerzett mandátumokat a jelöltek az országos listán elfoglalt helyük sorrendjében szerzik meg. Az egyéni választókerületben mandátumot szerző jelöltet azonban az országos listáról törölni kell. Jelen határozat meghozatalának időpontjában valamennyi, a Ve. 294.§ (2) bekezdésében foglalt kötelezettség alapján megállapított egyéni választókerületi választási eredmény jogerőre emelkedett. Azokat a jogorvoslati kérelmeket, amelyek az egyéni választókerületi választás eredményével szemben kerültek benyújtásra a NVB elbírálta és e határozataival szemben benyújtott felülvizsgálat iránti kérelmek tárgyában a Kúria döntést hozott. Az egyéni választókerületi eredmények jogerőre emelkedése folytán, a Vjt. 17.§ (2) bekezdésének megfelelően, az országos listáról törlésre kerültek azok a jelöltek, akik a jogerős választókerületi választás eredménye alapján egyéni választókerületben mandátumot szereztek.
[4]    Az országos listáról megszerezhető mandátumokat a Vjt. 16.§-ában meghatározott eljárás szerint kell kiosztani. A jogszabályi rendelkezések alapján az NVB a határozat mellékletét képező jegyzőkönyvben - Jegyzőkönyv a listás választás eredményéről – állapította meg, hogy az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán az egyes országos listák hány mandátumra jogosultak, és a mandátumra jogosult országos listákról mely jelöltek jutottak mandátumhoz.
[5]    A határozat melléklete szerint a 2018. évi országgyűlési választáson a Jobbik Magyarországért Mozgalom (a továbbiakban: kérelmező) 1 092 671 szavazatot szerzett, ezzel 25 listás mandátumhoz jutott.

A felülvizsgálati kérelem

[6]    Az NVB 964/2018. számú határozatának felülvizsgálata iránt a kérelmező felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúriától kérelmében az általa jelzett jogszabálysértések megállapítását, a határozat megváltoztatását, a megállapított eredmény megsemmisítését és új választás elrendelését kérte.
[7]    Álláspontja szerint (II. pont) a kérelmében megjelölt cselekményekkel a Ve. 2.§ (1) bekezdés a), b), c) és e) pontok, 2.§ (2) bekezdés, 51.§, 75.§ (1) bekezdés a), d), f), h) és i) pontok, 76.§ (1) bekezdés c), f) és g) pontok, 122.§ (1)-(2) bekezdések, 123.§ (4) bekezdés, 144.§ (3) bekezdés, 173.§ (2) bekezdés, 180.§ (2) bekezdés, 202.§ (1) bekezdés, valamint a 250.§ (5) bekezdés rendelkezései sérültek, amely jogsértések  közvetlen kihatással voltak a választás eredményére.
[8]    A kérelmező a kérelem III. pontjában tényállást rögzített, a IV. pontban kifejtette jogi érvelését A) – H) pontokba rendezetten, a következő címekkel:
A) Az ellenzéki média-megjelenés ellehetetlenítése, illetve minimalizálása,
B) Az NVB - hatáskörén túlmutatóan kiadott - iránymutatása a visszalépésekről,
C) Az ajánlások gyűjtésével kapcsolatos visszaélések,
D) Bizonytalan jogi helyzet és politikai üldözések a plakátok kihelyezése kapcsán,
E) A plakátokkal kapcsolatos kúriai döntések végrehajtásának sorozatos elmaradása,
F) A választók befolyásolása szavazatvásárlással és megfélemlítéssel,
G) Az NVI és a választási irodák által elkövetett jogsértések,
H) A listás szavazatok rögzítésével kapcsolatos problémák.
[9]    A) Az ellenzéki média-megjelenés ellehetetlenítése, illetve minimalizálása

[10]    A kérelmező szerint a Magyarországon működő több kereskedelmi és közszolgálati televízió-csatorna és rádióadó, illetve a kampányidőszakban kiadott ingyenes napilapok közös ismérve, hogy kormányzati- és Fidesz-közeli személyek tulajdonában vannak, vagy e személyek jelentős befolyással rendelkeznek a működésük felett. Az Ml csatorna - az állam tulajdonosi szerepét túlértékelve - a kormány szócsöveként működött, és a TV2-vel együtt a választási kampányban több alkalommal sértette meg a Ve. rendelkezéseit. A kérelmező kúriai döntésekre és helyreigazításokra hivatkozott annak igazolásaként, hogy az esélyegyenlőség biztosítása ellenében a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjának megsértésével történt a választók befolyásolása. 
[11]    Kifejtette továbbá, hogy több esetben került sor olyan önkormányzati lap elmarasztalására, amely nyíltan a Fidesz-MPSZ jelölőszervezet mellett kampányolt és nem biztosított megjelenést más jelölteknek, sem korábban, sem az elmarasztaló döntések jogerőssé válását követően.
[12]    A jogsértés megszüntetésének elmaradása, a többi jelölt megjelenési joga biztosításának mellőzése szintén sérti az esélyegyenlőséget.
[13]    A kérelmező a megyei lapok tulajdonosi viszonyait elemezve megállapította, hogy a médiatúlsúly a helyi és regionális lapok vonatkozásában is fennállt, e lapok folyamatosan kormányzati híreket, sikerpropagandát terjesztettek, az ellenzék ritkán, és akkor is kizárólag negatív színben került feltüntetésre, így sérült a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja.
[14]    B) A NVB - hatáskörén túlmutatóan kiadott - iránymutatása a visszalépésekről
[15]    A Ve.-nek a visszalépésekkel kapcsolatos szabályozása értelmezéséről az NVB 2018. január 26-án 1/2018. számon - bíróságon nem megtámadható - iránymutatást adott ki. A kérelmező szerint az NVB megsértve a Ve. 51.§ (1) bekezdését, a törvény szövegét önkényesen értelmezte és szűkítette, nem az egységes értelmezés érdekében történt az iránymutatás kiadása, a cél a pártok presszionálása volt.
[16]    C) Az ajánlások gyűjtésével kapcsolatos visszaélések
[17]    Az ajánlásokat a kérelmező szerint sokan törvénytelenül gyűjtötték, élő és elhunyt személyek adataival éltek vissza, amelynek eredményeképpen a választáson olyanok is elindulhattak, akik az ajánlásaikat jogsértően szerezték. Ennek következtében a nem kormánypártra leadott szavazatok az ellenzéki oldalon túlzottan elaprózódtak. Életszerűtlen volt az, hogy pár órán belül jóformán valamennyi fideszes jelölt összegyűjtötte a szükséges ajánlásokat. Híradások internetes elérhetőségeinek megjelölése mellett állította, mindezek megalapozzák azt a gyanút, hogy az ajánlások fiktívek (lehetnek). Az NVB határozataiból idézve sérelmezte, hogy a választási irodák az ajánlóíveken az aláírások hitelességét nem ellenőrizték, így sérült a Ve. 122.§ (1) bekezdése és a 123.§ (4) bekezdése is.
[18]    D) Bizonytalan jogi helyzet és politikai üldözések a plakátok kihelyezése kapcsán
[19]    E pontban a kérelmező kifejtette, hogy az Országgyűlés a 2017-es év folyamán többször módosította a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt (a továbbiakban: T.véd.tv.). A módosítások a kormánynak és az államigazgatási szerveknek korlátlan lehetőségeket adnak, míg más politikai szervezeteknek bejelentési kötelezettséget és listaáron történő szerződéskötést írnak elő, a piaci körülmények között lehetetlen feltételeket teremtve. Ezt a hibás gyakorlatot a hatóságok a kampányidőszak alatt is folytatták. A kérelmező NVB határozat, internetes hírek megjelölése, rendőrségi határozat csatolása mellett sérelmezte mobilplakátjainak a beszedését, elszállítását, a plakátok rongálását, e kampányeszközt védeni akaró képviselő/jelölt elleni támadást, a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja, 144.§ (3) bekezdése megsértését.
[20]    E) A plakátokkal kapcsolatos kúriai döntések végrehajtásának sorozatos elmaradása
[21]    A kérelmező sérelmezte, hogy a kormányzat a plakátkihelyezésekkel az esélyegyenlőség elvét megsértve a Fidesz-MPSZ jelölőszervezetet támogatta, és a Kúria plakátokra vonatkozóan meghozott döntései ellenére e kampányeszközöket a közterületről nem távolították el, megsértve ezzel a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontjait.
[22]    F) A választók befolyásolása szavazatvásárlással és megfélemlítéssel
[23]    A kérelmező Magyarország miniszterelnökének március 15-ei beszédében elhangzottakat olyan fenyegetésnek értékelte, amely szerinte elegendő volt ahhoz, hogy az emberek egy része félelemből ne merjen az ellenzékre szavazni, ezáltal sérültek a Ve. 2.§ (1) bekezdés b), c) és e) pontjaiban védett alapelvek is.
[24]    A befolyásolás, a Ve. 173.§ (2) bekezdésének, 180.§ (2) bekezdésének a sérelme megvalósult azáltal is, hogy több esetben a választópolgárt valaki kísérte, és ugyanazon személy napközben 15-20 idős embert is bevitt szavazni, illetve a szomszédos országokban életvitelszerűen lakó emberek bejelentkeztek magyar ingatlanokba a határ mentén csak azért, hogy ne csak listára, hanem egyéni jelöltre is szavazhassanak. A kérelmező nyilatkozatot csatolt és internetes hírműsorokra hivatkozott. Sérelmezte, hogy a Kúria – a jogsértések megállapítása mellett – a választás megismétlése jogkövetkezményt nem alkalmazta.
[25]    G) A NVI és a választási irodák által elkövetett jogsértések
[26]    Részletezte a kérelmező, hogy a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) sok hibával végezte a munkáját. 2018. április 6-án, az átjelentkezésre biztosított határidő utolsó napján már 13.00 óra körül gondok voltak a valasztas.hu oldallal, majd az 15.00 óra körül teljesen leállt, amelyről több cikk is megjelent. Álláspontja szerint a 2018. április 6-ai NVI elnöki rendelet az átjelentkezési határidő módosításáról nem lehet „érvényes” a Ve. 250.§ (5) bekezdésével, továbbá a 2018. április 8. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 3/2018.(I.11.) IM rendelet (a továbbiakban: IM r.) 11.§-ával szemben. A Ve 10.§ (1) bekezdése szerint a törvényben meghatározott határidők jogvesztők, tehát 16:00 után átjelentkezettek szavazatai érvénytelenek; amennyiben megkülönböztethetetlenekké váltak a többi átjelentkezett szavazataitól, az összes átjelentkezett választó szavazata érvénytelen.
[27]    A választás napján: 2018. április 8-án mind a 106 egyéni választókerület, mind a 10.285 szavazóköre rendben megkezdte a munkáját, azonban a valasztas.hu oldal már reggel 9.00 körül leállt. A nap folyamán hírportálok folyamatosan számoltak be a szavazókörök előtt várakozó hosszú sorokról. Ez felveti az NVI felelősségét, amiért nem készültek fel kellően a hatalmas tömeg fogadására. Nem volt jobb a helyzet a külföldön szavazó állampolgárok esetében sem.
[28]    A valasztas.hu legnagyobb hibája mégis az a kérelmező szerint, hogy több száz olyan esetről érkezett hír, ahol a Szavazatszámláló Bizottság által a jegyzőkönyvben rögzített eredmények eltértek a valasztas.hu oldalon látható eredményektől. Ez olyan adatkezelési hiba, amely sérti a Ve. 2.§ (1) bekezdés a), c), e) pontjait, a 202.§ (1) bekezdését.
[29]    A mai napig problémát jelent az is, hogy a valasztas.hu honlapon a jogorvoslati időszakban nem voltak megtalálhatóak azok az adatok (sem), amelyek választási beadványok (kifogások, fellebbezések) elkészítéséhez nyújtanak segítséget, ezzel sérült a Ve. 2.§ (2) bekezdése szerinti nyilvánossági alapelv is. Mindezek együttesével sérültek a Ve. 75.§ (1) bekezdés a), d), f), h) és i) pontjai, a 76.§ (1) bekezdés c), f), g) pontjai.
[30]    H) A listás szavazatok rögzítésével kapcsolatos problémák
[31]    A kérelmező a Ve. 296.§ (1) bekezdésére hivatkozással kettő egyéni választókerületben a pártlistákra leadott szavazatok téves adatrögzítése miatt javítást és annak átvezetését kérte. Előadása szerint Zala megye 01. számú országgyűlési egyéni választókerület Pálfiszeg 001. számú szavazókörben a kérelmező pártlistán 0 szavazatot kapott, míg a sorban felette található NET Párt 14-et. A kérelmező szerint ez életszerűtlen, mivel a jelöltje 13 szavazatot kapott egyéni jelöltként, miközben a NET Pártnak nem is volt egyéni jelöltje a választókerületben. Továbbá a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 05. számú országgyűlési egyéni választókerület Sárospatak 007. számú szavazókörében a kérelmező pártlistán 0 szavazatot kapott, míg a sorban felette található NET Párt 122-t. A kérelmező egyéni képviselőjelöltje 151 szavazatot kapott, így valószínűsíthető, hogy itt is tévedés történt.

A Kúria döntése és jogi indokai

[32]    Az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdése szerint minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. Az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése értelmében az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. Az országgyűlési képviselők 2018. április 8-ra kitűzött választását az Alaptörvény szerinti sarkalatos törvények, az országgyűlési képviselők választásának anyagi jogi szabályait tartalmazó Vjt., és az eljárási szabályról rendelkező Ve. alapján kellett lefolytatni.
[33]    A Ve. Általános része a választás alapvető szabályait, a Különös rész az egyes választástípusok speciális rendelkezéseit tartalmazza. Az Általános rész I. – XII. fejezeteiben rendezettek az általános szabályok, a választási bizottságok, a választási irodák, a szavazókörök, a központi névjegyzék, a szavazóköri névjegyzék, a jelöltállítás, a választási kampány, a szavazás előkészítése, a szavazás, az eredmény megállapítása, a jogorvoslat szabályai. Az országgyűlési képviselők választásának speciális szabályait a jogalkotó a Ve. Különös részének XIII. fejezetében helyezte el. A Ve. szerinti választási rendszerben érvényesen szavazni a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre és listára lehet (186.§ (1) bekezdés). A választás egyéni választókerületi eredményét az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság állapítja meg legkésőbb a szavazást követő hatodik napon. Az országgyűlési képviselők 2018. április 8-i választásának folyamatában az NVB a 2018. április 27-én meghozott határozatában az országos listás eredményt állapította meg, figyelemmel a már jogerős egyéni választókerületi választási eredményre.  
[34]    Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A Ve.-ben önálló fejezetben rendezettek a jogorvoslatok. Lehetőség biztosított kifogás, fellebbezés, bírósági felülvizsgálati kérelem, alkotmányjogi panasz előterjesztésére a törvényi előírások alapján, és szabályozott a szavazókörök kialakításával és felülvizsgálatával, a névjegyzékkel, a jelöltek és listák sorrendjének sorsolásával, a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos, továbbá a választás eredménye elleni és a választási szerv hallgatása miatti jogorvoslat.
[35]    Az NVB 964/2018. számú határozata ellen a Kúriához bírósági felülvizsgálati kérelmet lehetett előterjeszteni (Ve. 222.§ (1) bekezdés, 229.§ (1) bekezdés), amelyben a kérelmezőnek jogszabálysértésre kellett hivatkoznia (Ve. 223.§ (3) bekezdés a) pont). A Kúria a felülvizsgálat iránti kérelmet bírálja el, az abban foglalt tények, indokolás, jogszabályhelyek, bizonyítékok alapján dönt a határozat jogszerűségéről. A kérelmezőnek az általa megjelölt jogsértés és a választás országos listás eredménye illetve annak megállapítása közötti ok-okozati, közvetlen összefüggést, kapcsolatot igazolni kell azzal együtt, hogy a jogsértés kihatott a megállapított eredményre. 
[36]    A Kúria az NVB határozatának a felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján történő felülvizsgálata során szükségesnek tartja azt is rögzíteni, hogy állított tények bizonyítottságáról, a jogszabályok jogalkotó akarata szerinti alkalmazásának megfelelősségéről dönt a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmének keretei között.
[37]    A Kúria a felülvizsgálatot a kérelmező felülvizsgálati kérelme szerinti A)-H) pontok sorrendjében végezte el.
[38]    A) Az ellenzéki média-megjelenés ellehetetlenítése, illetve minimalizálása
[39]    Kérelmének A) pontjában a kérelmező 1. alpont): az M1 és a TV2 televíziós hírcsatornák, 2. alpont): az önkormányzati lapok és a 3. alpont): megyei lapok vonatkozásában a választási kampányban megvalósított jogsértő magatartásaikra alapítottan állította a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjának sérelmét.
[40]    Elsődlegesen rögzíti a Kúria, hogy a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelvet.
[41]    Konkrét adattartalommal bíró tények, körülmények és reájuk vonatkozó bizonyítékok nélkül általánosságban arra való hivatkozás, hogy az M1 és a TV2 televíziós hírcsatornák, önkormányzati lapok és megyei lapok az esélyegyenlőség elvét az országgyűlési képviselők 2018. évi választása során megsértették, jogsértést nem alapoz meg, és a felülvizsgálni kért határozat rendelkezésével, indokolásával kapcsolatba nem hozható.
[42]    Az A)1., A)2. és az A)3. alpontokban az M1 és a TV2 televíziós hírcsatornák, önkormányzati lapok és megyei lapok vonatkozásában a kérelmező megsértett jogszabályként a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontját jelölte meg. Számos eseti döntésben (közöttük pl.: a Kvk.IV.37.468/2009/2. számú végzésben) kifejtette már a legfelsőbb bírói fórum, hogy alapelvi sérelemre, mint jogszabálysértésre akkor alapozható határozat, ha nincs olyan tételes jogi norma, amelyet a jogellenesnek minősített magatartás sért. Az NVB 964/2018. számú döntését a Ve. 200.§-201.§-ai, 296.§ (2) bekezdése alapján hozta meg, így a kérelmezőnek e törvényhelyekben foglaltak sérelmét kellett volna indokolni és bizonyítani.
[43]    Az egyes alpontokban foglaltak tételes vizsgálata során a Kúria az A)1. alpontban kifejtettekről megállapította, hogy az M1 és a TV2 televíziós hírcsatornák konkrét adatok nélküli tulajdonosaira („kormányzati és fidesz-közeli személyek tulajdonában vannak”), illetve befolyásukra („jelentős befolyással rendelkeznek”) való hivatkozás nem a Ve. valamelyik törvényhelyére alapított jogsérelem megjelölése.
[44]    A kérelmező részéről három kúriai végzés (Kvk.I.37.388/2018/2., Kvk.III.37.443/2018/2., Kvk.I.37.353/2018/2.) ismertetése szintén nem a Ve. 224.§ (3) bekezdés a) pontjának megfelelő tartalmú kérelemrész. A Kúria e végzésekben konkrét tényállás és megjelölt jogszabályhelyek alapján a jogvitát eldöntötte, az eljárások tárgyát képezett, állított jogsérelem ismételt értékelésére a Kúriának törvényes lehetősége nincsen, figyelemmel arra is, hogy az eredménnyel kapcsolatos ok-okozati összefüggést, és az eredményt megállapító jegyzőkönyvi adatokban bekövetkezhető számszerűsített változást a kérelmező nem bizonyított. 
[45]    A választási eljárás a Ve.-ben meghatározott időpontok közötti eljárás, amelynek folyamatában a jogorvoslatok benyújtásának is rögzített időtartama van (Ve. 209.§ (1) bekezdés, Ve. 224.§ (2) bekezdés). Azoknak a magatartásoknak a jogszerűségét, amelyeket a választási kampányidőszakban fejtettek ki, a Ve. erre vonatkozó jogorvoslati szabályai alapján lehetett a megadott határidőn belül vitatni. Abban az esetben, ha bíróság döntött valamely ilyen tárgyú ügyben, az a konkrét jogsérelem törvényes határidők közötti elbírálását jelenti, a jogorvoslati határidők meghosszabbításának jogszabályi alapja nincsen, az ismételt elbírálás nem lehetséges.
[46]    A kérelmező részéről megjelölt három bírósági ügy, továbbá kettő helyreigazítás csak és kizárólag a konkrét jogsérelmekhez kötődnek, azt, hogy lenne hatásuk és azok mekkora nagyságúak, súlyúak, továbbá más tényekhez, körülményekhez kapcsolódnának és miként, a kérelmező nem igazolta. E pontban rögzített azon kijelentések pedig, hogy az érintett orgánumok szándékosan jogsértők, „a választópolgárokhoz valótlan hírek jutottak”, „a választók befolyásolása hazugságokkal, jogellenes eszközökkel történt” igazolatlan kérelmezői állítások, amelyeknek a felülvizsgálni kért határozattal a kérelmező részéről bizonyított kapcsolata nincsen.  
[47]     Az A)2. alpontban a kérelmező a Csepeli Hírmondó megnevezésű önkormányzati lapra vonatkozó kettő kúriai végzésben (Kvk.III.37.236/2018., Kvk.I.37.435/2018/3.) foglaltakra hivatkozással állította a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjában szabályozott alapelv sérelmét. Az a bizonyíték nélküli, általános tartalmú kijelentés, hogy: „A jogsértés megszüntetésének elmaradása, és a többi jelölt megjelenési joga biztosításának mellőzése” sérti ezt az alapelvet, a felülvizsgálni kért határozatban jogsértést, a választási eredmények állított befolyásolását nem igazolja. A kérelmező nem munkálta ki, nem bizonyította, hogy a jogerős döntések miként cáfolnák meg az NVB 964/2018. számú határozatában foglaltak jogszerűségét.
[48]    A kérelmező az A)3. alpontban a megyei lapok tulajdonosváltozásait taglalta azzal, hogy e körülmények miatt is sérült az esélyegyenlőség alapelve. A kérelmezőnek a laptulajdonosokra vonatkozó előadása sem jogsérelmet, sem a felülvizsgálni kért határozat rendelkező részéhez és indokolásához kapcsolatot nem igazol.
[49]    A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem A) pontjában a kérelmező nem tárt elő és nem bizonyított olyan tényállást, amelyre a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv alkalmazható lett volna, így annak sérelme meg sem állapítható, továbbá az általa állítottakat nem is hozta bizonyítottan összefüggésbe az eredményt megállapító határozattal és annak mellékletét képező jegyzőkönyvvel.  
[50]    B.) Bizonytalan jogi helyzet és politikai üldözések a plakátok kihelyezése kapcsán
[51]    E pontban a kérelmező sérelmezte az NVB 1/2018. számú iránymutatásának tartalmát, annak álláspontja szerinti célját és eredményét.
[52]    A Ve. szabályozza (51.§), hogy az iránymutatást az NVB adhatja ki a választási szervek számára, a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése érdekében. A jogalkotó kifejezett rendelkezése értelmében – (2) bekezdés - az iránymutatás kötelező jogi hatással nem rendelkezik, kizárólag iránymutató jellegű, jogorvoslatot ellene nem lehet előterjeszteni. E szabályozás alapján tehát a Kúriának nincsen törvényi felhatalmazása a kérelmező által megjelölt iránymutatás, annak állított célja és eredménye felülvizsgálatára, továbbá jogorvoslat keretében az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvénynek az országgyűlési képviselők általános választásán pártlistát állító pártnak a központi költségvetésből való támogatásra jogosultságát szabályozó 3.§-ában foglaltakkal való összevetésére.
[53]    A kérelmező nem jelölt meg olyan egyedi határozatot sem, amelyben a döntés alapja az iránymutatás lett volna. Az iránymutatásnak a választás eredményére való kihatása kapcsán csak állításokat fogalmazott meg, konkrét adatokat, tényeket, bizonyítékokat nem nevezett meg és nem is csatolt be.
[54]    Mindezek folytán a Kúria törvényi lehetőség hiányában nem volt jogosult az iránymutatás felülvizsgálatára,  a B) pontban a kérelmező egyébként sem tárt elő olyan bizonyított adatokat, amelyek érdemi felülvizsgálatot megalapoztak volna.  
[55]    C.) Az ajánlások gyűjtésével kapcsolatos visszaélések
[56]    A Kúria először rámutat arra, hogy a kérelmező elsődlegesen konkrét adatok nélkül sérelmezett az ajánlások gyűjtésével kapcsolatosan tudomására jutott jogsértéseket („sokan törvénytelenül gyűjtöttek (…) Hol élő, holt elhunyt személyek adataival éltek vissza”), kapcsolódóan internetes híradásokat is megjelölt, majd életszerűtlennek értékelte, hogy „pár órán belül jóformán valamennyi fideszes jelölt összegyűjtötte a szükséges ajánlásokat”, és kijelentette, mindezek „megalapozzák azt a gyanút, hogy az ajánlások fiktívek (lehetnek). A felülvizsgálati kérelem e része, a Ve. 223.§ (3) bekezdés a) pontjában foglaltakkal ellentétben, nem tartalmazza azt a jogszabályhelyet, amelyet a kérelmező álláspontja szerint az általa előadottakkal kapcsolatosan a felülvizsgálni kért határozat sért. Az ajánlások gyűjtésének állított jogsértései tekintetében nem jelölt meg konkrét adatokat. A gyűjtés – állított gyors – időtartamához ugyanúgy nem kapcsolt konkrét és megsértett törvényhelyet, mint ahogyan az életszerűtlen és gyanús minősítéséhez sem. A kérelem e része a Ve. megsértett törvényhelyének, és bizonyított tényeknek a megjelölése hiányában a Kúria részéről érdemi vizsgálat alá nem volt vonható.   
[57]    Utal még a Kúria arra, hogy a Vjt. 6.§-a szerint az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább ötszáz választópolgár ajánlása szükséges. A Ve. 252.§ (1) bekezdése értelmében pedig az egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon kell bejelenteni. E rendelkezések kogens, kötelezően alkalmazandó szabályok, és a Kúriának nincsen törvényi felhatalmazása arra, hogy az ajánlások számának, leadása határidejének jogalkotó által történt törvényi szabályozását véleményezze.

[58]    A kérelmező – az NVB határozatainak megjelölése mellett – azt is kifogásolta, hogy a választási irodák az ajánlások ellenőrzésekor az ajánlást adó személyek aláírását nem ellenőrizték. Az ajánlás a Ve. „A jelöltállítás” című VII. fejezetében szabályozott. A Ve. 122.§ (2) bekezdése meghatározza, hogy az ajánlóívre rá kell vezetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét, valamint az anyja nevét; az ajánlóívet az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja. A Ve. 123.§ (4) bekezdése alapján érvénytelen az az ajánlás, amelyet az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtöttek. A Ve.-nek e fejezetében önálló, 62. cím alatt találhatóak az ajánlások ellenőrzésének szabályai. A jogalkotó akként rendelkezett, hogy (Ve. 125.§ (2), (3) bekezdések) az ajánlások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a 122.§-ban foglalt követelmények teljesülését, azonosítani kell az ajánló választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal, továbbá, hogy az érvényes ajánlások száma eléri-e a jelöltséghez szükséges számot. A (3) bekezdés értelmében az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetésével kell elvégezni. A központi névjegyzék adattartalmát a Ve. 2. számú melléklete tartalmazza.
[59]    A Kúria rögzíti, hogy a kérelmező által a C) pontban feltüntetett NVB határozatok csak és kizáróan a Ve.-nek „Az ajánlások ellenőrzése” cím alatti törvényhelyeire alapítottak, ahogyan felülvizsgálati kérelmében a kérelmező is csak a Ve. 122.§ (1) bekezdésére és 123.§ (4) bekezdésére hivatkozott. A kérelmező maga sem jelölt meg ezeken kívül olyan jogszabályhelyet, amely az aláírások ellenőrzésének további és részletesebb szabályait tartalmazza. Annak általános, jogszabályi alap nélküli kifogásolása, hogy szerinte az aláírások ellenőrzése nem történt meg, nem a Ve. 223.§ (3) bekezdés a) pontjának megfelelő tartalmú felülvizsgálati kérelemrész. Azt pedig konkrét adatokkal nem bizonyította (név, időpont, ajánlati ív), hogy a Ve.-nek az ajánlások ellenőrzési szabályait a választási irodák megsértették volna. Az az állítása tehát, hogy „a jelöltek egy részének nem lett volna indulási joga”, bizonyítatlan féli előadás.
[60]    Hangsúlyozza a Kúria, hogy számos eseti döntésében vizsgálta felül az NVB határozatait az ajánlásokkal, az ajánlóívekkel kapcsolatos jogkérdésekben (pl: Kvk.V.37.325/2018/3., Kvk.VI.37.339/2018/3., Kvk.III.37.333/2018/2.,  Kvk.II.37.332/2018/2.) is. A konkrét ügyek ismételt felülvizsgálatára jogszabályi lehetőség nincsen. A kérelmező e kúriai döntésekre nem hivatkozott, így azokat az NVB felülvizsgálni kért határozatával kapcsolatba sem hozta, továbbá az eseti döntésekben foglaltakon kívül olyan adat nem állt a Kúria rendelkezésére, amelyet e pontban értékelhetett volna. Utalva a felülvizsgálati kérelem A) pontjában foglaltakra a Kúria e pontban is szükségesnek tartja megjegyezni, hogy a jelöltállítás elleni jogorvoslatok törvényi határidejei nem nyílnak meg ismételten a választás országos listás eredményének megállapítása során.
[61]    D.) Bizonytalan jogi helyzet és politikai üldözések a plakátok kihelyezése kapcsán
[62]    A kérelmező e pontban véleményezte T.véd.tv.-t, amely tartalmaz szabályozást a reklámok közterületen és a közterületről látható magánterületen való elhelyezésére is. A választási eljárásra azonban a Ve. értelmében kizárólag a Ve. szabályait lehet alkalmazni, továbbá azokat a törvényeket, amely alkalmazását a Ve. megengedi [2.§ (3) bekezdés, 144.§, 146.§, 148.§, KGD 2014.66.]. A T.véd.tv. nem tartozik ez utóbbi körbe. A jogszabályokra vonatkozó normakontroll eljárás pedig az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényben foglaltak alapján az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörébe tartozik. A kérelmező által előadottak ezért jogsértést az eredményt megállapító határozatban nem igazolnak.
[63]    A kérelmező előtárta, hogy az NVB az 504/2018. számú határozatával elmarasztalta a kaposvári önkormányzatot a „Jobbik mobilplakátjai beszedésért (…) ez csak egy példa arra, hogy helyi szinten milyen eszközökkel próbálták ellehetetleníteni a közterületi megjelenést a Jobbik számára, amely szintén sérti a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontját.”. E határozatban értékelt eseten kívül mikor, milyen esetben és ki valósított meg még a kérelmező szerint a terhére jogsérelmet, azt a felülvizsgálati kérelem e része nem tartalmazza, ezért alapul szolgáló tényállás hiányában a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pont alkalmazhatóságának vizsgálatát sem végezhette el a Kúria. A közterület-használat díjazását, és kapcsolódóan az interneten megjelent hírt a kérelmező pedig az NVB felülvizsgálni kért 964/2018. számú határozatával összefüggésbe nem hozta.
[64]    A kérelmező hivatkozott még plakátrongálásokra is, rendőrségi határozatok csatolásával. Maga jelentette ki azonban, hogy bár a rongálókat bátorította a hatóság e határozatokban foglaltakkal, „a Ve. 144.§ (3) bekezdésébe és a 2.§ (1) bekezdés c) pontjába ütköző jogsértésekre sarkallva, amelyeknek választási jogi következménye nem volt.”. Megjelölt jogsértés hiányában e kérelemrész bíróság általi felülvizsgálata kizárt (Ve. 224.§ (3) bekezdés a) pont). Az a megjegyzés, hogy a plakátokat védelmezők sérelmére elkövetett magatartások miatt milyen büntető eljárások folynak, nem képezi a választási eljárás tárgyát.
[65]    A Kúria megállapította, hogy e pontban sem tényállásbeli, sem jogszabályi hivatkozás nem történt a kérelmező részéről a felülvizsgálni kért határozatra vonatkozóan.
[66]    E.) Plakátokkal kapcsolatos kúriai döntések végrehajtásának sorozatos elmaradása
[67]    A kérelmező megjelölt kettő, plakátokra vonatkozóan meghozott kúriai végzést (Kvk.III.37.421/2018/8., Kvk.VI.37.414/2018/2.), és azt sérelmezte, hogy az elmarasztaló döntések ellenére a plakátokat a közterületekről nem távolították el, ezzel sértve a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontjait. A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme folytán vizsgálja felül az NVB 964/2018. számú határozatát (Ve. 222.§ (1) bekezdés). Nem tárgya – jogszabályi felhatalmazás hiányában – a bírósági felülvizsgálati eljárásnak a magánszemélyekre, jogi személyekre, továbbá jogi személyiség nélküli szervezetekre vonatkozó határozatoknak a meghozatalát követő eljárásban, a végrehajtási szakaszban kifejtett jogkövető, avagy a rendelkezéseket nem teljesítő magatartásoknak az értékelése, a meghozott hatósági, bírósági döntések végrehajtása, végrehajtatásának vizsgálata.
[68]    A Kúria a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott bírósági eljárásokban már döntött, ezért kérelmezőnek a kúriai döntésekben már értékelt plakátkihelyezéseket a Ve. alapelveivel ismételten – jogszabályi lehetőség hiányában – nem vetheti össze, azért sem, mert a felülvizsgálati kérelem nem tartalmaz bizonyított ok-okozati összefüggést az NVB 964/2018. számú határozatával. 
[69]    A Kúria megállapította, hogy az E) pontban a kérelmező által előadottak a felülvizsgálni kért határozat jogszabálysértő voltát nem igazolták, kapcsolatot a határozatban foglaltakkal nem bizonyítottak.
[70]    F.) A választók befolyásolása szavazatvásárlással és megfélemlítéssel
[71]    A kérelmező kifogásolta Magyarország miniszterelnökének 2018. március 15-ei beszédében foglaltakat, mert az álláspontja szerint a kampány során sértette a Ve. 2.§ (1) bekezdés b), c) és e) pontjaiban rögzített alapelveket. A Ve. 139.§-a szerint a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. A Kúria utalva a jogorvoslatokra vonatkozóan a felülvizsgálati kérelem A) pontjában kifejtettekre rögzíti, hogy a kérelmező nem jelölte meg azt a törvényhelyet, amely lehetővé tenné számára a Ve.-nek a jogorvoslatokra vonatkozó határidőkön túli, továbbá a jogorvoslati fórumrendszer betartása nélküli kérelem előterjesztését. A kérelmező nem igazolta továbbá azon állítását, hogy a miniszterelnök kijelentései „a választókat elriasztotta az ellenzékre való szavazástól”, és nem indokolta meg, de nem is bizonyította, hogy állítása az NVB felülvizsgálni kért 964/2018. számú határozatával összefüggésben lenne. A jogszabályi alap nélküli, nem bizonyított felülvizsgálati kérelemrész így nem alapos.
[72]    A kérelmező sérelmezte azt is, hogy a választás napján több esetben „a választópolgárt valaki kísérte, és ugyanaz a személy napközben 15-20 idős embert is bekísért szavazni, ezzel megsértve a Ve. 173.§ (2) bekezdését, és 180.§ (2) bekezdését”. E hivatkozásnak nincsen konkrét adattartalma, nem ismert, hogy hol és mikor történt az állított „több eset”, nincsenek hozzárendelt bizonyítékok, így a kérelmező által megjelölt jogszabályok valósággal egyező, bizonyított tényállással, annak hiányában nem vethetők össze.  
[73]    A felülvizsgálati kérelem további, e ponthoz tartozó részében a kérelmező azt adta elő, hogy „a szomszédos országokban életvitelszerűen lakó emberek bejelentkeztek magyar ingatlanokba a határ mentén csak azért, hogy ne csak listára, hanem egyéni jelöltre is szavazhassanak”. Az állításához kapcsolódóan interneten megjelent riportokra, egy nyilatkozatra, illetve a „jelzett tevékenységek” jogsértő voltát megállapító kúriai döntésre (Kvk.III.37.502/2018/2.) hivatkozott.
[74]    A Kúria – amint azt a felülvizsgálati kérelem A) pontjában már kifejtette – e pontban is rámutat, hogy az adott, konkrét jogvitát elbíráló bírósági döntés a benne foglalt tényállásra vonatkozik, amelynek ismételt elbírálására nincsen jogszabályi lehetőség. Önmagában egy eseti ügyben meghozott kúriai döntésre, illetve a csatolt nyilatkozatra hivatkozás nem alkalmas a jelen ügyben felülvizsgálni kért NVB határozat jogszerűségének cáfolatára. Az NVB döntésének egy részével sem hozta igazolt összefüggésbe a kérelmező állításait, és nem jelölt meg megsértett jogszabályt.  
[75]    E pontba foglalt azon kijelentése, hogy „az országos egyéni választókerületi bizottságok 5 választókerületben a Ve. 294.§ (2) bekezdésének megsértésével állapították meg” a választás egyéni választókerületi eredményét, olyan féli állítás, amely az NVB bírósági felülvizsgálat alá vont 964/2018. számú határozatában jogsértést nem igazol, ahogyan további kettő, a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, illetve jogkövetkezmény nélkül eljárási jogszabálysértést megállapító NVB határozat helybenhagyásáról rendelkező kúriai döntés kérelmező általi ismertetése sem.
[76]    A Kúria megállapította, hogy az F) pontban a kérelmező jogszabálysértést a felülvizsgálni kért határozatban nem bizonyított.
[77]    G.) Az NVI és a választási irodák által elkövetett jogsértések
[78]    A kérelmező rögzítette, hogy 2018. április 06-án az NVI elnöke a számítógépes rendszer hibái miatt 16.00 óráról egy órával, 17.00 óráig meghosszabbította az online átjelentkezési határidőt. A kérelmező szerint a határidő meghosszabbítása „nem lehet érvényes” a Ve. 10.§ (1) bekezdésében, a 250.§ (5) bekezdésében, az IM r. 11.§-ában foglaltakkal szemben, mivel e jogszabályhelyek 16.00 órában határozták meg az átjelentkezés végső határidejét. A 2018. április 06-án 16.00 óra után átjelentkezettek szavazatai ezért érvénytelenek.
[79]    Rögzíti a Kúria, hogy az átjelentkezés szabályait a Ve. Különös részének XIII. fejezetében a 205.§ tartalmazza. Az (1), (2), (5) bekezdések értelmében: „Az átjelentkezésre irányuló kérelmet az a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgár nyújthatja be, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő szavazókör területén tartózkodik. Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához. Az átjelentkező választópolgár a szavazást megelőző második napon 16 óráig módosíthatja vagy visszavonhatja átjelentkezési kérelmét.”. A Ve. 10.§-a alapján a Ve.-ben meghatározott határidők jogvesztők.
[80]    Az IM r. 11.§ (1) bekezdése szerint: „Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek legkésőbb 2018. április 6-án 16.00 óráig kell megérkeznie a helyi választási irodához [Ve. 250. § (2) bekezdés].”
[81]    A kérelmező a 2018. április 6-án 16.00 óra után átjelentkezettek szavazatainak érvénytelenségére hivatkozott. A jogalkotó a Ve. 193.§ (2) bekezdésben rendelkezik arról, hogy mit minősít érvénytelen szavazatnak, így amelyet a) pont: nem a 186. § (2) bekezdése szerint („Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet.”) adtak le, b) pont: kiesett jelöltre, listára adtak le. A (3) bekezdés alapján a szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapon a (2) bekezdés szerint érvénytelen szavazat is szerepel, vagy ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, például a jelöltek, listák sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét, listát kihúzták, nevet, listát hozzáírtak. A jogalkotó konkrét normában határozta meg a szavazatok érvénytelenségi okait, továbbiak megalkotása nem jogalkalmazói feladat, és a kérelmező által előadottak nem tartoznak a Ve. 193.§ (2) bekezdésében szabályozott körbe.
[82]    Rámutat továbbá a Kúria, hogy a kérelmező a rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan a Ve. jogorvoslati rendje szerinti időben az NVI elnökének intézkedése ellen jogorvoslatot nem nyújtott be.
[83]    A kérelmező e pontban ismertette még a választás napján a valasztas.hu internetes oldal hibáit („leállása, átalakítása, elérhetetlenné válása”), a szavazások lassú menetét („szavazókörök előtt várakozó hosszú sorok”) amelyekkel álláspontja szerint a választási irodák az alapelvek megsértése mellett a Ve. 75.§-ában, az NVI a Ve. 76.§-ában rögzített feladataikat sem teljesítették megfelelően. A kérelmező azzal, hogy a 2018. árpilis 08-án történteket ismertette, még nem bizonyította, hogy azok befolyásolták volna, és milyen súllyal a választások országos listájának eredményét, és az eredmény jogszerű megállapítását. Azzal, hogy általánosságban felveti az NVI felelősségét, mert nem készült fel meghatározott szavazókörökben a nagyszámú szavazópolgárok fogadására, és „kilométeres sorok alakultak ki”, továbbá, hogy az informatikai rendszerben megjelenített adatok eltértek a jegyzőkönyvekben lévő adatoktól, továbbá a jogorvoslati időszakban is hiányos az adatfelvitel az NVI honlapjára, nem konkrét adattartalmú tények, körülmények előtárása, nem ok-okozati összefüggés bizonyítása a megvalósított magatartás és az országos lista eredménye illetve annak megállapítása között.
[84]    A Kúria a felülvizsgálati kérelem G) pontjában a csak általánosságban hivatkozott hibák, hiányosságok alapján azt állapíthatta meg, hogy a kérelmező az NVB 964/2018. számú határozatában, és annak meghozatalában jogsértést nem bizonyított.
[85]    H.) A listás szavazatok rögzítésével kapcsolatos problémák
[86]    E pontban a kérelmező két szavazókörben: a Zala megye 01. számú országgyűlési egyéni választókerület Pálfiszeg 001. számú, és a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 05. számú országgyűlési egyéni választókerület Sárospatak 007. számú szavazókörökben jelzett téves adatrögzítést a pártlistákra leadott szavazatok tekintetében, kérve javítások átvezetését.
[87]    A Kúria a Ve. 241.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján az 5. sorszámú végzésében intézkedett a szavazatok újraszámolásáról, igénybe véve a választási irodák tagjainak közreműködését.
[88]    A Zala Megye 01. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda a listás szavazóköri szavazólapok újraszámlálásáról 2018. április 30-án felvett jegyzőkönyvben megállapította, hogy: „a Pálfiszeg 01. számú szavazókörben 2018. április 08-án kiállított listás szavazóköri jegyzőkönyv tévesen tartalmazza a NET Párt és a Jobbik Magyarországért Mozgalom szavazatainak számát.” „A Net Párt a 2018. április 8-i országgyűlési képviselő választáson a Pálfiszeg 001. számú szavazókörben 0 (nulla) szavazatot, a Jobbik Magyarországért Mozgalom 14 (tizennégy) érvényes szavazatot kapott.”
[89]    A Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 05. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda a 2018. évi országgyűlési választáshoz kapcsolódóan a Sárospatak 007. számú szavazókör szavazólapjainak újraszámolásáról 2018. április 30-án felvett jegyzőkönyvben megállapította, hogy: „az E betűjelű „Szavazatok pártlistánként” táblázat 14. sorszámú NET párt elnevezésű 561-es azonosítószámú sorának adata helyesen: 0 szavazat, valamint a táblázat 15. sorszámú Jobbik Magyarországért Mozgalom 246-os azonosítószámú sorának adata helyesen: 122 szavazat.”
[90]    Az újraszámlálás jegyzőkönyveinek adatai alapján a Kúria megállapította, hogy a 2018. április 8-i országgyűlési képviselő választáson a Zala Megye 01. számú országgyűlési egyéni választókerület Pálfiszeg 01. számú szavazókörben a NET Párt szavazókörben 0 (nulla) szavazatot, a kérelmező 14 érvényes szavazatot kapott, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 05. számú országgyűlési egyéni választókerület Sárospatak 007. számú szavazókörben a NET Párt 0 (nulla) szavazatot, a kérelmező 122 érvényes szavazatot kapott.”
[91]    A megállapítást követően a Kúria 12. sorszámú végzésében megkereste az NVB-t az újraszámolás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvek adatainak az országos listás eredményt tartalmazó jegyzőkönyv adatain történő átvezetésére.
[92]    A Kúriának hivatalos tudomása van arról, hogy a Kvk.I.37.551/2018/2. és a Kvk.I.37.552/2018/2. számú eljárásokban is megtörténtek a szavazatok újraszámolásai, a megküldött jegyzőkönyveket a Kfv.V. tanács beszerezte, 11. sorszámon csatolta az iratokhoz és jelen eljárás részévé tette figyelemmel arra, hogy mindkét tanács más-más kérelmezők által benyújtott felülvizsgálati kérelmek folytán azonos, az országgyűlési képviselők 2018. április 8-i választása országos listás eredményét megállapító, az NVB 964/2018. számú határozatát vizsgálta felül.
[93]    Az NVB 2018. május 03-án megküldte a Kúriának a listás választás eredményének az átvezetéseket is tartalmazó jegyzőkönyvét, amely tartalmazza a Kúria Kvk.I.37.551/2018. és Kvk.I.37.552/2018. számú választási ügyében végzett újraszámlálások eredményeit is.
[94]    Az újraszámolás érintette az „Országgyűlési képviselők választása – jegyzőkönyv a listás választás eredményéről” A oldal c) pont: „Szavazás adatai” rovatát, az érvénytelen szavazólapok száma 1-gyel csökkent, az érvényes szavazólapok száma 1-gyel nőtt. A B oldal „A szavazatok száma pártlistánként” rovat egyes elemei, az érintett pártonként változtak: nőttek, illetve csökkentek. A kérelmező esetében + 135 a változás. A D oldal „Mandátum szerzésre jogosultak pártlisták” rovatai az előbbieket figyelembe véve nőttek, illetve csökkentek. A kérelmező esetében + 135 a változás. Az összes országos listás szavazatok száma 227-tel nőtt. A fenti három változásnak megfelelően módosultak a jegyzőkönyv E oldalán található, a „Mandátumok kiosztása” D' - Hondt mátrix adatai. A szavazatszámokban bekövetkezett változások a mandátum kiosztásban nem eredményeztek módosulást.
[95]    A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem H) pontjában foglalt, az adatok kijavítása iránti, a szavazatszámok változtatására vonatkozó, de mandátum kiosztásban módosulást nem eredményező kérelme alapos, ez megalapozza az NVB 964/2018. számú határozatának a megváltoztatását. A felülvizsgálati kérelem A) – G) pontjaiban foglalt kérelemrészek alaptalanok.
[96]    Mindezek folytán a Kúria az NVB 964/2018. számú határozatát a Ve. 231.§ (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és a jelen végzés mellékletét képező jegyzőkönyv szerint állapította meg az országgyűlési képviselők 2018. április 8-i választása országos listás eredményét, amelyet meghaladóan a határozatot a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

Záró rész

[97]    A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228.§ (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1.§ (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[98]    Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Ve. 228.§ (2) bekezdése és a Kp. 157.§ (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdése szerinti, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése és 83.§ (1) bekezdése alapján az állam viseli.
[99]    A Kúria végzése elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. május 03.

Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró,
Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró

 

MELLÉKLET

 

 

JEGYZŐKÖNYV
a LISTÁS választás eredményéről

 

Ez a jegyzőkönyv 10 285 db listás szavazóköri jegyzőkönyv, a levélben leadott pártlistás szavazatok megszámlálásáról szóló jegyzőkönyv és az egyéni választókerületek választási eredményéről szóló 106 db jegyzőkönyv megfelelő adatainak összesítése alapján készült.

A VÁLASZTÁS EREDMÉNYE

a) Névjegyzéki adatok

b) Szavazók adatai

c) Szavazás adatai

 

 

a szavazatok száma pártlistánként

 

a szavazatok száma nemzetiségi listánként

 

 

MANDÁTUMSZERZÉSRE JOGOSULT PÁRTLISTÁK

 

 

 

MANDÁTUMSZERZÉSRE JOGOSULT NEMZETISÉGI LISTÁK

 

 

 

 

 

MANDÁTUMOK KIOSZTÁSA

 

 

MANDÁTUMOT SZERZETT LISTÁK ÉS JELÖLTEK

 

MANDÁTUMOT SZERZETT LISTÁK ÉS JELÖLTEK