Tájékoztató a végkielégítés és felmentési időre járó illetmény megfizetése iránt folyamatban volt ügyről Kúria előtt Mfv.II.10.635/2017/7. szám alatt

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2018. július 11.

A felperes 1996. február 1-jétől 2014. augusztus 31-éig állt munkaviszonyban az alperessel, melynek fenntartója egy nonprofit kft. volt. 2014. szeptember 1-jei hatállyal az alperesi intézmény a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartása alá került. A munkáltató 2014. október 30-án kelt intézkedésével 2014. augusztus 31-i hatállyal megszüntette a felperes munkaviszonyát arra hivatkozva, hogy fenntartóváltás következtében munkaviszonya 2014. szeptember 1-jei hatállyal a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban Nkt.) 61. § (1) bekezdése értelmében közalkalmazotti jogviszonnyá alakult át, felmentési időre járó távolléti díjat és végkielégítést azonban nem fizetett a felperesnek.
A felperes keresetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 63. § (1)-(3) bekezdése, illetve 77. § (1) bekezdése c) pontja alapján végkielégítés és felmentési időre járó távolléti díj megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozva, hogy a munkáltató és közötte munkaviszony állt fenn, ami 2014. augusztus 31-ével az Mt. 63. § (1) bekezdése d) pontja és (3) bekezdése alapján megszűnt és másnaptól közalkalmazotti jogviszonyra szóló kinevezést kapott.
Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a felperes jogviszonya közalkalmazotti jogviszonyként folytatódott tovább.
Az elsőfokú bíróság a végkielégítés és a felmentési időre járó távolléti díj megfizetésére kötelezte az alperest, mely határozatot a másodfokú bíróság helybenhagyta.
Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Megállapította, hogy a peres felek között nem volt vitatott az a tény, hogy a felperes munkaviszonyban állt az alperessel, s jogviszonyára az Mt. szabályait kellett alkalmazni. Az alperes fenntartója 2014. szeptember 1-jei hatállyal a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett és az Nkt. 61. § (1) bekezdése alapján az intézménynél a foglalkoztatottakat közalkalmazotti jogviszonyban kellett foglalkoztatni. Az Mt. 63. § (1) bekezdése d) pontja szerint megszűnik a munkaviszony, ha a jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egység az átadótól az átvevőre átszáll, s az átvevő nem az Mt. hatálya alá tartozik. A hatályos Mt. ezt a munkaviszony megszűnésének tényállásaként rögzíti, így az adott esetre a munkáltató személyében bekövetkező változás szabályai nem alkalmazhatóak. Jogszabályi rendelkezés hiányában nincs az átvevő munkáltatónak továbbfoglalkoztatási kötelezettsége és nincs a munkavállalónak lehetősége arra, hogy nyilatkozzon a vonatkozásban, kíván-e a továbbiakban közalkalmazottként az új munkáltatónál alkalmazásban állni vagy sem, azonban az átvevő munkáltatónak lehetősége van arra, hogy ajánlatot tegyen a volt munkavállalónak egy új jogviszony létesítésére és annak elfogadása esetén az érintett személlyel közalkalmazotti jogviszonyt létesítsen.
A perbeli esetben a munkáltató az Mt., míg az új munkáltató a Kjt. hatálya alá tartozik, ezért a felperes munkaviszonya az átadás-átvétel időpontjában a felek akaratától függetlenül az Mt. 63. § (3) bekezdése alapján megszűnt. Bár az átadó munkáltató tájékoztatási kötelezettségét elmulasztotta, ez nem eredményezte azt, hogy a felperes munkaviszonya a jogviszonyváltást követően is fennmaradt volna e munkáltatónál, hanem az a törvény erejénél fogva 2014. augusztus 31-ével megszűnt. Erre figyelemmel a munkáltatónak az Mt. 63. § (2) bekezdése alapján a munkavállaló részére meg kellett volna fizetnie a felmentési időre járó munkabért és a végkielégítést.

Budapest, 2018. július 11.

A Kúria Sajtótitkársága