A kérelmező szakszervezet kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a 2016. november 16-án 2017. február hónap egyes napjaira meghirdetett sztrájk jogszerű. A kérelmező 2016. november 4-én kezdeményezett egyeztetést a kérelmezett munkáltatónál, melyre a 12 pontban megfogalmazott sztrájkkövetelés november 16-ai közléséig nem került sor.
A kérelmezett a tervezett sztrájk jogellenességének megállapítását kérte arra hivatkozva, hogy a kérelmező követelései több szakterületet, összetett technológiai és műszaki kérdéseket érintenek és azok megvizsgálására nem adott lehetőséget a sztrájk felhívását megelőzően.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság a kérelmező kérelmét elutasított. A kérelmező fellebbezése folytán eljárt törvényszék az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A kérelmező felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős végzést a következő indokolással hatályában fenntartotta.
A megsértett jogszabályhely megjelölése hiányában az eljárt bíróságok által megállapított tényállás a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. Eszerint a kérelmező a kérelmezettel 2016. november 4-én postai úton közölt levélben 2016. november 4. napjának 10.00 óráját javasolta a kollektív munkaügyi vita egyeztetésének időpontjaként. Az ugyanezen levélben megfogalmazott követelések tárgya és terjedelme alapján az eljárt bíróságok jogsértés nélkül vonták le következtetésüket arra, hogy a kérelmező a kérelmezettnek lehetőséget sem adott a követelések teljesíthetőségének kivizsgálására, ezért együttműködési kötelezettségét megsértette. Az a körülmény, hogy a kérelmező 2016. augusztus 18-án levélben tájékoztatta a kérelmezőt arról, hogy a munkavállalók folyamatosan sérelmezik a munkakörülményeket és ezzel összefüggésben felmérést kezdeményezett, nem értékelhető a kollektív munkaügyi vita érdemi előzményeként, hiszen a kérelmező maga is épp a kitöltött kérdőívek alapján fogalmazta meg számos, több szakterületet érintő konkrét követeléseit 5 fő témakörben. Mindezekre tekintettel a Kúria álláspontja szerint sem adott a kérelmező a kérelmezettnek a felkészülésre elegendő időt, a kérelmező által megjelölt lényegében azonnali egyeztetési határidő a szakmai álláspont kialakítására, érdemi nyilatkozat megtételére komolytalan és formális volt.
A másodfokú bíróság határozata indokolásában megfelelően értékelte a kérelmezett azon magatartását, hogy a 2016. november 4-én közölt követeléseket 2016. november 11-éig válasz nélkül hagyta és csak 2016. november 17-én javasolt időpontot az egyeztetés megkezdésére. Helyesen mutatott rá azonban arra, hogy adott esetben nem ennek van ügydöntő jelentősége, hanem annak, hogy az egyeztető eljárás – a sztrájk kezdeményezésének 2016. november 16-ia időpontjáig – nem kizárólag a munkáltató felróható magatartása miatt volt eredménytelen.
Tény, hogy az egyeztető eljárás a felek között meg sem kezdődött, melynek elsődlegesen az volt az oka, hogy a kérelmező a sztrájk jog gyakorlása során a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztv.) 1. § (3) bekezdésében előírt együttműködési kötelezettségét megsértve felkészülési időt nem biztosított a kérelmezettnek. Ezért a kérelmező megalapozatlanul hivatkozott az Mt. 6. § (2) bekezdésében foglaltak megsértésére is.
Az előbbiekre tekintettel nem állapítható meg, hogy az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre, ami az Sztv. 2. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a sztrájk kezdeményezhetőségének egyik törvényi feltétele.
Az Sztv. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint jogellenes a sztrájk a 2. § (1) bekezdés rendelkezéseinek meg nem tartása esetén. Ennek megfelelően a sztrájk kezdeményezése nem volt jogszerű.
A tervezett sztrájk jogszerűségének vizsgálatakor az a kérdés, hogy az egyeztető eljárás milyen ok miatt nem jött létre a felek között és az a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róhatónak minősül-e – erre irányuló kifogás esetén – megelőzi annak vizsgálatát, hogy a tervezett sztrájk a törvényben meghatározott cél elérésére irányult-e. Ha az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek is felróható ok miatt nem jött létre, a tervezett sztrájk jogellenesnek minősül és annak jogszerűségének megállapítása iránti kérelem elutasításának van helye az egyes követelések vizsgálatától függetlenül, mert a sztrájk ez esetben nem volt jogszerűen kezdeményezhető és ez a körülmény egymagában a tervezett sztrájk jogellenességét eredményezi.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Budapest, 2017. október 30.
A Kúria Sajtótitkársága