(A kötelezett költségére történő javítás vagy javíttatás feltételei)
A felperes hibásan teljesítette a közte és az alperes között az alperes feldolgozó üzeme hűtéstechnikai rendszere kapacitásbővítésének tervezésére és kivitelezésére létrejött vállalkozási szerződést. Az alperes a hibákat mással kijavíttatta, és a perben a javítási költség megfizetésére, valamint a hibás teljesítésből eredő következménykárai megtérítésére kérte a vállalkozói díjkövetelést érvényesítő felperest kötelezni. A jogvita eldöntése során vitás kérdésként merült fel, hogy a jogosult akkor is igényt tarthat-e a mással elvégeztetett javítás költségének megtérítésére, ha előzetesen nem hívta fel a hibásan teljesítő kötelezettet a kijavításra.
A felmerült elvi kérdésben a Kúria álláspontja a következő:
A Ptk. 306. § (3) bekezdése szerint hibás teljesítés esetén a jogosult a hibát a kötelezett költségére abban az esetben javíthatja ki, vagy javíttathatja ki mással, ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja vagy nem végzi el. E jogszabályi rendelkezés helyes értelme szerint a kötelezett költségére történő javításra vagy javíttatásra akkor kerülhet sor, ha a jogosultnak a hiba jellegére, a hibás teljesítés körülményeire, vagy a kötelezett hozzáállására, illetve a mindezek miatt bekövetkező bizalomvesztésre figyelemmel megszűnt az ahhoz fűződő érdeke, hogy a hibát a kötelezettel javíttassa ki. E feltétel megvalósulásához nem szükséges az sem, hogy a jogosult előzetesen eredménytelenül felhívja a kötelezettet a dolog kijavítására. A jogosult ugyanis ilyen előzetes felhívás hiányában is bizonyíthatja, hogy a kötelezett a kijavítási kötelezettségének a Ptk. 306. § (3) bekezdésében írt feltételekkel nem tud eleget tenni, és így a kötelezett által elvégzendő kijavítás az eset összes körülményeire figyelemmel nem áll érdekében. Ebben a körben azt az esetet, ha a kötelezett magának a hibás teljesítésnek a tényét is vitatja, általában – külön felhívás hiányában is - úgy kell tekinteni, hogy a kötelezett a kijavítást sem vállalja. Nincs akadálya ezért általában annak, hogy a jogosult ilyen esetben a kötelezett előzetes felhívása nélkül is maga javítsa ki, vagy mással javíttassa ki a dolgot, és a kijavítási költség megfizetését követelje a kötelezettől.
A felperes pedig a perbeli esetben az általa elkövetett tervezési és kivitelezési hibákat a jelentkezésüket követően nem szüntette meg; a hibás teljesítés tényét még a per során is vitatta. Erre figyelemmel az alperes a felperes kijavításra kötelezése helyett a Ptk. 306. § (3) bekezdése alapján megalapozottan tartott igényt a kijavítási költség megfizetésére.
Mindezekre tekintettel a Kúria a felperest a kijavítási költség megfizetésére kötelező, valamint a következménykárokért való kártérítési felelősségét megállapító jogerős rész- és közbenső ítéletet hatályában fenntartotta.
Budapest, 2013. május 9.
A Kúria Sajtótitkársága