Dátum
- A felperes a keresetében a 2002. december 13-án kelt munkáltatói rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte a munkaszerződésében kikötött 36 havi végkielégítés megfizetésével.
- A többszöri megismételt eljárást követően hozott jogerős ítélet megállapította a rendkívüli felmondás jogellenességét, a munkáltató rendeltetésellenes joggyakorlását és a felperes részére – a külön perben megítélt prémium figyelembevételével meghatározott átlagkereset – alapján döntött az elmaradt illetményről. A végkielégítés körében a munkaszerződés 36 havi átlagkeresetre vonatkozó kikötés jóerkölcsbe ütköző voltát nem állapította meg.
- A másodfokú bíróság a végkielégítés mértékét 12 havi átlagkeresetben találta megítélhetőnek arra figyelemmel, hogy a szerződés ezt meghaladóan jóerkölcsbe ütközött. Egyebekben az ítéletet helybenhagyta.
- A Kúria ítéletével a jogerős ítéletnek a végkielégítésre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte és ebben a körben az elsőfokú bíróság döntését találta helytállónak azzal, hogy a beszámításon alapuló ítéleti döntést mellőzte kérelem hiányában.
- A rendkívüli felmondás felülvizsgálattal érintett mind a 4. pontja tekintetében megállapította a jogellenességet (Mt. 96.§ (4) bek.)
- Erre tekintettel a rendeltetésellenesség külön vizsgálatát mellőzte.
- A végkielégítésre vonatkozó szerződéses kikötés jóerkölcsbe ütközését nem találta bizonyítottnak (Ptk. 200. §, BH.2006.329)
- A munkaszerződés érvényessége körében helytállónak ítélte a jogerős ítélet megállapításait
- Nem találta megalapozottnak a másodfokú bíróság kereseti kérelmen való túlterjeszkedésére történő hivatkozást.
Budapest, 2012. május 2.
A Kúria Sajtótitkársága