Tájékoztató a Kúria Mfv.I. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.812/2016. számú, kártérítés megfizetése tárgyában hozott határozatról

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2017. december 6.

A felperes 2011. április 5-én kötött megállapodást az M. H. T. D-vel szerződéses katonai szolgálat létesítéséről, 2011 őszén a felperesnél hát- és gerincfájdalmak jelentkeztek. A felperes 2012. március 5-én megjelent a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal I. fokú szakértői bizottságánál, amely az össz-szervezeti egészségkárosodását 14 %-ban határozta meg, foglalkozási vagy üzemi baleseti egészségkárosodást nem véleményezett. A felperes 2012. november 20-án kárigényt jelentett be a szolgálatteljesítési helyén 8.000.000 forint nem vagyoni kártérítést és 2.553.864 forint elmaradt bért kérve. A felperes alakulata a kárigényt annak elbírálására hatáskörrel rendelkező K. Hivatalhoz továbbította, amely első fokon azt elutasította. A honvédelmi miniszter másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, hivatkozva arra, hogy a Felülvizsgáló Intézet a felperes betegségét katonai kötelmekkel nem összefüggő megbetegedésnek minősítette azzal, hogy a felülvizsgálata nem szükséges, katonai szolgálatra alkalmatlan. A másodfokú határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő és 4.000.000 forint kártérítés, valamint 2.453.364 forint elmaradt bér megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott. A felperes konditeremben végzett tevékenységét helyesen értékelték a bíróságok. Nem volt olyan parancs, ami a felperes feladatává tette volna konditermi ügyeletesként a súlyzók összeszedését. Amennyiben azok nem kerültek az edzés végén a helyükre, a felperesnek a használókat kellett volna felszólítania az eszközök elpakolására különösen akkor, ha megítélése szerint ezen tevékenység ellátása az ő számára fizikailag megterhelést jelentett. A felperes alaptalanul állította, hogy amennyiben az egészségi állapotában javulás várható – mint ahogy azt a szakértő megállapította –, úgy a leszerelése jogellenes volt. A vizsgálat időpontjában fennálló helyzet volt értékelendő, így adott időpontban kellett értékelni, hogy a felperes alkalmas-e a továbbiakban a katonai tevékenység ellátására. Erre pedig jogszabálysértés nélkül került sor. A felperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy elfogadhatatlan, miszerint a szakértő nem talált olyan munkafolyamatot, ami az egészségi állapotára kihathatott volna. A szakértő az ezzel kapcsolatos álláspontját részletesen kifejtette, és a rendelkezésre álló orvosi véleményekkel összhangban a bíróságok mindebből helytálló következtetésre jutottak (Pp. 206. §). Ezzel összefüggésben ugyancsak alaptalan azon felperesi érvelés, miszerint a bíróságok az alperes véleményével egészítették ki a szakvéleményt. A perben három szakvélemény és számos részletes orvosi dokumentáció állt rendelkezésre, azok egybevetésével hozták meg a bíróságok az érdemi döntésüket, amelynek helytálló, részletes indokát is adták (Pp. 221. §). A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján.

Budapest, 2017. december 06.

A Kúria Sajtótitkársága