A felperes keresetlevele benyújtásával [polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3.§ (1) bekezdés] pert kezdeményezett, amely a bíróság részére kötelezettségeket keletkeztetett. A Pp. 124.§ (1) bekezdése előírja a bíróság számára, hogy a keresetlevelet nyomban, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának (130.§), és a szükséges intézkedéseket megteszi. A felperes közigazgatási határozatok bíróság általi felülvizsgálatát kérte keresetében, az általa indított közigazgatási perre a Pp. XX. fejezetében (324.§ - 341.§) foglalt speciális rendelkezések az elsődlegesen irányadóak.
A Pp. 330.§ (1) bekezdés b) pontja, (2) bekezdése értelmében a keresetlevélnek a 121.§-ban meghatározottakon túl tartalmaznia kell a határozatról való tudomásszerzés módját és idejét. A keresetlevelet jogszabálysértésre hivatkozással az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. Az elsőfokú bíróságnak tehát vizsgálnia kellett, hogy mikor, milyen módon szerzett a felperes tudomást a másodfokú határozatról, amely időponthoz képest a keresetindítási határidő megtartott-e. Az Art. 143.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján a bíróság az adóhatóság másodfokú jogerős határozatát vizsgálhatja felül. Az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett továbbá, hogy jogerős-e a felperes által felülvizsgálni kért másodfokú határozat.
A határozat közlése és a határozat jogerőssé válása egymáshoz kapcsolódó, egymást feltételező jogintézmények. Az Art. 5.§ (1) bekezdése szerint az Art. másként nem rendelkezése esetén alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 78.§ (1) bekezdése alapján a hatóság kötelezettsége, hogy a határozatot közölje az ügyféllel. Ha az ügyfélnek képviselője van, az iratokat a hatóság a képviselő részére küldi meg (Ket. 40.§ (7) bekezdés). A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé (Ket. 73/A.§ (3) bekezdés). E jogszabályok értelmében az adóhatóságnak a másodfokú határozatot nem az ügyvédi irodának, hanem a felperes képviselőjének kellett volna megküldenie, amelyet nem tett meg. Az ügyvédi irodának történt kézbesítésnek nem volt joghatálya, mivel az ügyvédi iroda nem volt a felperes képviselője.
A Legfelsőbb Bíróság az EBH2009. 2109. számú döntésében már kimondta, hogy szabályszerű kézbesítés hiányában nincs olyan másodfokú adóhatósági határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatára törvényes lehetőség lenne. A KGD2010. 211. számú döntés szerint pedig, ha a határozatot az ügyféllel nem közölték, az ügy folyamatban lévőnek tekintendő. A felperes részére akkor, amikor a hatóság a másodfokú határozatot nem a felperes képviselőjével, hanem a vele megbízási jogviszonyban nem lévő az ügyvédi irodával közölte, azt a törvényes módon, szabályszerűen nem kézbesítette. A másodfokú határozat törvényes közlésének hiányában nem emelkedett jogerőre.
Az elsőfokú bíróságnak a keresetlevél megvizsgálása (Pp. 124.§ (1) bekezdés, 330.§ (1) bekezdés b) pontja, (2) bekezdése) alapján meg kellett volna állapítania, hogy másodfokú határozatot a hatóság a felperessel szabályszerűen nem közölte, így az nem jogerős, a keresetindítási határidő el sem kezdődhetett, amelyek nélkül a határozat bírósági felülvizsgálata kizárt. Az elsőfokú bíróságnak a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania (Pp. 130.§ (1) bekezdés b) pont), illetve a pert meg kellett volna szüntetnie (Pp. 157.§ a) pont), ellentétes álláspontja téves.
A Pp 158.§ (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a bíróság a 157.§ a), b) vagy g) pontja esetében a pert az eljárás bármely szakában hivatalból megszüntetni köteles. Mindezek folytán a Kúria a Pp. 130.§ (1) bekezdés b) pont, 157.§ a) pont, 158.§ (1) bekezdés, 275.§ (4) bekezdés alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a pert megszüntette.
Budapest, 2018. január 8.
A Kúria Sajtótitkársága