A felperes annak megállapítása iránt indított keresetet, hogy a közszolgáltatást ellátó, felszámolás alá került és stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősített I. r. alperes vagyonának nem nyilvános pályázat útján történő értékesítésére a II. r. alperessel mint vevővel kötött adásvételi szerződés elsődlegesen a Csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 49. § (5) bekezdése szerint, a Cstv. vonatkozó értékesítési szabályainak megsértésére tekintettel, illetőleg az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 200. § (2) bekezdése alapján, az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 41. § (2) bekezdésének megsértése miatt semmis, másodlagosan a régi Ptk. 201. § (2) bekezdése értelmében - a vételár és az adásvétel tárgyát képező vagyon értéke közötti feltűnően nagy értékkülönbség okán – érvénytelen.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, amelyet a másodfokú bíróság jogerős ítéletével helybenhagyott.
Az összetett jogi kérdéseket felvető, rendkívül munkaigényes perben, a felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A Kúria kialakult véleménye szerint a perben a Cstv. által szabályozott, az adott értékesítési forma valamennyi szabályának betartását vizsgálni kellett.
A Kúria e jogi állásponttal összhangban értékelte az ügyben az I. r. alperes felszámolójának a pályázati ár megállapításához kapcsolódó intézkedéseit, eljárását, a pályázati ár meghatározását, a vagyon működő üzemként történő értékesítésének megvalósítását, a nem nyilvános értékesítésről szóló döntés indokainak közjegyző előtti, előzetes rögzítését, a pályázati feltételek kialakításába a Cstv. által előírt hatóságok bevonását, az értékesítésre egyetlen pályázó meghívásának jogszerűségét.
A felperesnek az Áht. 41. § (2) bekezdésének megsértésére hivatkozása kapcsán a Kúria sem talált a szerződésben az Áht. 40. § (2) bekezdése által tiltott forrásból való kiegyenlítésre vonatkozó kikötést.
A Kúria is úgy ítélte meg, hogy a felperes a másodlagos kereseti kérelmét – részben alkalmatlan, részben önmagukban nem elégséges bizonyítékok előterjesztésével – eredménytelenül kísérelte meg alátámasztani.
Budapest, 2015. november 23.
A Kúria Sajtótitkársága