TÁJÉKOZTATÓ a Kúria Bfv.II.462/2017. számú jelentős ügyben hozott határozatáról

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2017. augusztus 1.

Ha a fiatalkorú terhelt terhére megállapított bűncselekmény Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételének alsó határa egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb, akkor szabadságvesztésnél enyhébb büntetés (elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés) nem szabható ki.

Az első fokon eljárt törvényszék a fiatalkorú terheltet bűnösnek mondta ki szexuális erőszak bűntettében [Btk. 197. § (1) bekezdés a) pont, (4) bekezdés (a) pont 1. fordulat] és szexuális erőszak bűntettében [Btk. 197. § (2) bekezdés]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 1 év 6 hónap fiatalkorúak fogházában végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a járásbíróság ítéletével rablás bűntette miatt kiszabott – végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett – 1 év fk. fogházbüntetés végrehajtását.
A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt ítélőtábla a nyilvános ülésen meghozott  ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: a terhelt büntetését 280 óra fizikai jellegű munkakörben végzendő közérdekű munkára enyhítette.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a fellebbviteli főügyészség nyújtott be  felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pont 2. fordulata alapján a terhelt terhére arra hivatkozással, hogy a másodfokú bíróság a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével szabott ki szabadságvesztés helyett közérdekű munkát.
Az indítvány szerint a szabadságvesztés közérdekű munkára enyhítése azért törvénysértő, mert a szexuális erőszak bűntette [Btk. 197. § (1) bekezdés a) pont, (4) bekezdés a) pont 1. fordulat] öt évtől tizenöt évig, és a szexuális erőszak bűntette [Btk. 197. § (2) bekezdés] öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Amennyiben pedig a büntetési tétel alsó határa ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi szabadságvesztést lehet kiszabni [Btk. 82. § (2) bekezdés b) pont]. Szabadságvesztésnél enyhébb büntetés, így közérdekű munka sem szabható ki.
Amint a felnőttkorúaknál – a fiatalkorúak esetében is csak a Btk. 82. § (3) bekezdése alapján kerülhet sor szabadságvesztésnél enyhébb büntetési nem kiszabására akkor, ha a büntetési tétel alsó határa egyévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb. Ugyanakkor csak három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő szabadságvesztés esetében szabható ki az enyhítő rendelkezés (Btk. 82. §) alkalmazása nélkül enyhébb büntetés [Btk. 33. § (4) bekezdés].
A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt fenntartotta. A bűncselekmények elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorú terhelttel szemben halmazati büntetésül fiatalkorúak fogházában végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását, egyebekben pedig a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta.

A Kúria a 2017. július 6. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott Bfv.II.462/2017/6. számú ítéletével a megtámadott határozatokat megváltoztatta:
a terheltet közérdekű munka helyett – halmazati büntetésül – 6 (hat) hónap – fiatalkorúak fogházában végrehajtandó – szabadságvesztésre ítélte és elrendelte a járásbíróság ítéletével kiszabott 1 (egy) év fk. fogházbüntetés végrehajtását.
Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta.
Ítéletében rámutatott arra, hogy a Btk. Általános Részének büntetéskiszabással összefüggő rendelkezései szempontjából a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételek az irányadóak. E vonatkozásban a Btk. 33. § (4) bekezdése és a Btk. 82. §–a a büntetési tételnél enyhébb büntetés alkalmazhatóságát nem a fiatalkorúval szemben a cselekmény miatt kiszabható szabadságvesztés legrövidebb és leghosszabb tartamához köti, hanem az adott bűncselekmény Btk. Különös Részében meghatározott törvényi tényállásában írt büntetési tétel alsó és felső határához igazítja.
A büntetési tételnél enyhébb büntetés csak a Btk. 82. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazásával szabható ki
Fiatalkorú terhelt esetében a kiszabható szabadságvesztés törvényben meghatározott általánosan, minden bűncselekmény tekintetében érvényesülő legrövidebb tartama [Btk. 109. § (1) bekezdés] és a részben életkorhoz, részben az elkövetett bűncselekmény különös részi büntetési tételéhez rendelt speciális leghosszabb tartama [Btk. 109. § (2) bekezdés] miatt a Btk. 82. § (2) bekezdés a)–d) pontjaiban és – a (2) bekezdés d) pontjára vonatkozó – (3) bekezdésében írt enyhítő rendelkezések nem a kiszabható szabadságvesztés tartamát határolják be, hanem azt, hogy az enyhítés az általános szabályok mentén alakul. Ennek megfelelően a szabadságvesztésnél enyhébb büntetés (ti. elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés) kizárólag akkor szabható ki, ha a büntetési tétel alsó határa egyévi szabadságvesztés [Btk. 82. § (3) bekezdés]. Vagyis: ha az adott bűncselekmény büntetési tételének alsó határa egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb, szabadságvesztésnél enyhébb büntetési nem – ideértve a közérdekű munkát is – nem szabható ki. Ez a szabály pedig általános jellegű, vonatkozik mind a felnőttkorú, mind – eltérő speciális rendelkezés hiányában – a fiatalkorú terhelt esetére.

Budapest, 2017. július 26.

A  Kúria  Sajtótitkársága