I. A városi bíróság első fokon jogerős ítéletével a III. rendű terheltet súlyos testi sértés bűntettének kísérletében, valamint más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek és ezért vele szemben halmazati büntetést szabott ki.
II. Az ítélet ellen a III. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt törvénysértő minősítésre hivatkozással: súlyos testi sértés bűntettének kísérlete helyett könnyű testi sértés vétségének minősítés érdekében. Az indítvány szerint a törvénysértő minősítés nem ebben az ügyben, hanem egy másik ügyben vezetett törvénysértő büntetés kiszabásához. Ez a súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatti elítélése alapozta meg ugyanis később, egy másik ügyben az erőszakos többszörös visszaesői minőségének a megállapítását, és erre figyelemmel a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásával tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélését. A felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott jogerős ítélettel alkalmazott téves minősítéssel kiszabott büntetés tehát nem ugyanabban az ügyben, hanem utóbb egy másik ügyben eredményezett törvénysértő büntetést. Amennyiben ugyanis erőszakos többszörös visszaeső minőségét nem állapították volna meg, akkor ott életfogytig tartó szabadságbvesztés helyett reálisan 8 év körüli szabadságvesztésre ítélték volna.
III. A Kúria azt állapította meg, hogy a III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt.
A Be. 416. §-ának (1) bekezdése értelmében felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben van helye. A felülvizsgálati indítvány szükségképpen mindig az azzal megtámadott alaphatározat ellenében vehető igénybe. Ez azt jelenti, hogy az indítványban kizárólagosan az azzal megtámadott ítélet rendelkezései sérelmezhetőek. Ennek megfelelően a felülvizsgálatnak is minden tekintetben a támadott alaphatározat és alapügy keretein belül kell maradnia. Az már ettől különböző kérdés, hogy a felülvizsgálat eredményként az alaphatározat megváltoztatása esetén e megváltoztatott rendelkezéseknek milyen hatása lehet más ügyekben hozott döntésekre.
A Kúria tehát nem találta alaposnak azt az érvelést, hogy a támadott alaphatározatban a terhelt terhére rótt bűncselekmény törvénysértő minősítésének megállapítása esetén a kiszabott büntetés törvénysértő voltát egy ettől különböző, más ügyben hozott jogerős ítéletben kiszabott büntetés tekintetében is vizsgálni lehetne. Erre figyelemmel a III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát, mint a törvényben kizárt indítványt elutasította.
Budapest, 2017. május 9.
A Kúria Sajtótitkársága