Tájékoztató közszolgálati jogviszony megszüntetése jogkövetkezményei tárgyában a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.391/2017. számú ügyéről

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2018. június 12.

A felperes 2012. februárjától állt az alperes alkalmazásában. Az alperes 2015. március 13-án kelt intézkedésével a felperes vezetői kinevezését 2015. május 31-étől akként módosította, hogy az új munkaköre jogi lektor. A felperes az egyoldalú kinevezés módosítást nem fogadta el. Erre tekintettel az alperes 2015. május 21-én kelt felszólító levelet intézett a felpereshez azzal, hogy a felmentését kéri-e. A felperes 2015. május 25-én kelt válaszában kérte a felmentését. A munkáltató 2015. május 18-ai keltezéssel felmentést közölt a felperessel. A felperes a keresetében a felmentés jogellenességének megállapítását kérte felmentési védelemre hivatkozva. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes 2015. május 18-án kelt felperes közszolgálati jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó felmentése jogellenes, a jogviszonya az alperesnél 2017. március 31-ével szűnt meg. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a másodfokú közbenső ítélet hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte. Másodlagosan a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését követően a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását indítványozta. A felperes a csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a jogerős közbenső ítélet csatlakozó felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerinti részbeni hatályon kívül helyezését kérte arra figyelemmel, hogy a másodfokú bíróság tévesen mondta ki, miszerint a felperes fellebbezési kérelmének megalapozottsága miatt nem volt szükség egyéb fellebbezési indokokra kitérni. Kérte továbbá az alkotmánybírósági eljárás lefolytatásának kezdeményezését is. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme egyebekben a jogerős közbenső ítélet hatályában való fenntartására irányult.
Az alperes felülvizsgálati kérelme megalapozott, a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme részben megalapozott. A munkáltató egyoldalú nyilatkozatával történő jogviszony megszüntetés esetén a jogszabály nem minden esetben biztosít mérlegelési lehetőséget, a törvényben felsorolt esetek kötelezővé tehetik a felmentő intézkedés megtételét. Ezen kötelező felmentési okok közé tartozik az, amikor a köztisztviselő kérelmére kerül sor a jogviszony megszüntetésére, a kinevezés egyoldalú módosítását követően. Az iratokból megállapíthatóan az alperes szándéka nem irányult a jogviszony megszüntetésre, a jogszabályban biztosított jogával élve a kinevezés módosítását tervezte. Amennyiben a felperes nem tartotta jogszerűnek ezt az intézkedést, és a jogviszonyát a továbbiakban is fenn kívánta volna tartani, önálló jogorvoslattal élhetett volna a kinevezés egyoldalú módosításával szemben. A felperes nem kívánta fenntartani a köztisztviselői jogviszonyát, és kezdeményezte annak megszüntetését. Ez alapján a munkáltatónak nem volt törvényes lehetősége arra, hogy a kérelmét megtagadva a jogviszonyt fenntartsa, a felmentés szabályait alkalmazva kellett vele elszámolnia. A perbeli esetre is irányadó Mt. 6. § (2) bekezdése szerint törvényi elvet sértette a felperes, amikor a saját kérelmét követően fordult bírósághoz a felmentési védelemre hivatkozva. Az Alkotmánybíróság előtti eljárás kezdeményezése nem volt indokolt.  Az Ebktv. 19. § (1) bekezdése értelmében a felperesnek csak azt kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte, és az Ebktv. 8. §-a szerinti védett tulajdonsággal rendelkezik. A fentiekből következően a megismételt eljárásban elsődlegesen értékelni kell, hogy a felperes által hivatkozottak az Ebktv. 8. § t) pontjában szabályozott védett tulajdonságként értékelhetőek-e (kisgyermekes anya; vezető besorolás) és ha igen, emiatt a felperest hátrány érte-e, továbbá hogy az alperes jogsértő eljárása ezzel összefüggésben megállapítható-e.

Budapest, 2018. június 12.

A Kúria Sajtótitkársága