Tájékoztató az Mpkk.II.10.873/2016/2. számú jelentős döntésről, mely szerint a munkaviszonyból származó jogvita munkaügyi pernek minősül akkor is, ha a felek bármelyikének személye engedményezés alapján változik

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2017. február 15.

A fizetési meghagyás folytán perré alakult eljárásban a felperes társaság 1.000.000.- Ft kártérítés és ezen összeg után 2015. szeptember 29-től járó törvényes kamatok megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes a G. S. Kft. munkavállalója volt, az alperes munkaszerződése szerinti kötelezettségének nem tett eleget, 2015. június, július és augusztus hónapban egyszer sem jelent meg munkavégzésre, amellyel 1.000.000.- Ft kárt okozott a munkáltatónak. A munkaszerződésből eredő kártérítés követelését az alperes munkáltatója a felperesre engedményezte.

A járásbíróság végzésével a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 129.§ (1) bekezdése alapján hatáskörének hiányát állapította meg és elrendelte az iratok áttételét a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz. Végzése indokolása szerint az engedményezés a felek közötti jogviszony lényegét nem változtatja meg, a jogviszony alanyaiban bekövetkezett változás a jogviszony munkajogi jellegét nem érinti.    

A közigazgatási és munkaügyi bíróság végzésével hatáskörének hiányát állapította meg és az eljáró bíróság kijelölése érdekében a Pp. 45. § (1)-(2) bekezdése alapján rendelkezett az iratoknak a Kúriához történő felterjesztéséről. Indokolásában kifejtette, hogy ellentmondásos a bírói gyakorlat a munkajogi igények engedményezés útján való átruházása tekintetében. Indokolása szerint a Pp. 349. §-a visszautal a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 258. § (1) bekezdésére, mely rögzíti a munkaügyi jogvita alanyait (munkáltató, munkavállaló), illetve annak tárgyát (munkaviszonyból származó igény).

A Kúria az eljáró bíróságnak a közigazgatási és munkaügyi bíróságot jelölte ki.

A munkaügyi per alapjául szolgáló jogviszony tartalmát, a jogvitának a vonatkozó munkajogi szabályok szerinti elbírálását a fél személyének engedményezés miatti változása nem érinti. Az Mt. fenntartja azt a megoldást, hogy a polgári jogi szabályok egyes jogintézmények tekintetében az Mt. mögöttes jogát képviselik, így az Mt. egyes rendelkezései (31. §) tételesen felsorolják a Ptk. alkalmazandó szabályait, ezek körét 2014. III. 15-től kezdődő hatállyal az Mt. az új Ptk-hoz igazította. A tételesen felsorolt szabályokat a munkaviszony tekintetében megfelelően alkalmazni kell.

Az Mt. 31. §-a alapján e körbe tartozik az új Ptk-nak az engedményezésre vonatkozó 6:193-201. §-ai. Az Mt. azonban az engedményezéssel kapcsolatban kifejezetten megszorítást alkalmaz. Az Mt. 163. § (2) bekezdése értelmében – amely kogens szabálynak minősül és attól sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el – engedményezésnek csak pénzkövetelés esetén van helye, a levonásmentes munkabérrész egyáltalán nem engedményezhető.

Mindezen munkajogi szabályozásból következően a munkajogi igény érvényesítésére vonatkozó szabályok alkalmazását nem érinti az, ha az adott pénzkövetelés tekintetében a munkaviszonyban valamely fél helyébe engedményes lép az arra vonatkozó polgári jogi szabályok betartásával.

A fentiekből következően nem annak van jelentősége, hogy az engedményezésre vonatkozó szabályokat a Ptk. rendezi, hanem annak, hogy ezek alkalmazása kifejezetten megengedett a munkaviszonyban, a munkajogi anyagi jogi szabályok által előírt körben. A kifejtett értelmezés következik mind a munkajogi anyagi jogi szabályokból, mind a Pp. munkaügyi perekre vonatkozó XXIII. fejezete rendelkezéseiből.

Az engedményezés polgári jogi jogintézménynek minősülése nem változtat az alapul szolgáló jogviszony munkajogi jellegén, ezért önmagában ez a körülmény nem indokolja a munkaügyi perekre vonatkozó különleges eljárási szabályok mellőzését, általános hatáskörű bíróság által az általános eljárási szabályok szerinti elbírálását.

Ezt az érvelést erősíti a 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) 508.§ (3) bekezdése, amely kifejezett rendelkezést tartalmaz arra nézve, ha a peres felek bármelyikének személye engedményezés, tartozásátvállalás, munkáltatói jogutódlás, illetve a munkáltató személyében bekövetkező változás alapján módosul, a per változatlanul munkaügyi pernek minősül.

A kifejtettek értelmében a Kúria a Pp. 45. § (2) bekezdés c) pontja alapján az eljárásra a közigazgatási és munkaügyi bíróságot jelölte ki és elrendelte az ügy iratainak megküldését ehhez a bírósághoz.

Budapest, 2017. február 15.

A Kúria Sajtótitkársága