Különösen munkaigényes, a Kúria M.I. tanácsa által 2012. szeptember 12-én megtartott tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.459/2011/7. számú ügyről.
A felperes a pontosított keresetében a munkáltató rendes felmondása jogellenessége megállapítását, ennek jogkövetkezményeire, kártérítésre, az alperes személyi alapbér megállapításra kötelezését, ennek következtében elmaradt munkabér, átlagkereset és táppénz közötti különbözet, távolléti díj különbözet, kamatok, gépkocsi költségtérítés, késedelmi kamat, az alperes munkabaleseti jegyzőkönyv elkészítésére kötelezését, a pert megelőző és pervitellel kapcsolatos költségek megfizetésére kötelezését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest késedelmi kamatként 14.800 forint, táppénz és átlagkereset különbözetként 9.010 forint és ennek 2005. május 3-ától, valamint 143.812 forint és ennek 2006. február 7-étől járó késedelmi kamata megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest az alperes javára 500.000 forint perköltség megfizetésére.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében helybenhagyta. Kötelezte a felperest az alperes javára áfával növelten 312.500 forint másodfokú perköltség megfizetésére. Megállapította, hogy a fellebbezési illetéket az állam viseli.
A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelme alapján hozott 7. sorszámú részítéletével a másodfokú bíróság ítéletének azt a rendelkezését, amellyel a munkaügyi bíróság ítéletének az alperes személyi alapbér felemelésre kötelezésre és erre tekintettel elmaradt munkabér megfizetésére irányuló keresetet elutasító döntését helybenhagyta, az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte és e körben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A Kúria eljáró tanácsának a terjedelmes iratanyag alapján vizsgálnia kellett, illetve döntést kellett hoznia az alábbi kérdésekben:
- a felmondás közlésekor az abban foglalt átszervezési indokra vonatkozó döntésnek kell megszületnie, nem szükséges annak a szervezeti szabályzatokban való írásbeli rögzítése, így a felmondás jogszerűségét nem érinti annak a felmondást követő írásba foglalása az átszervezési folyamat befejezéseként;
- a felperes az Mt. 4. §-ában foglaltak szerint bizonyította-e a munkáltató rendeltetésellenes joggyakorlását;
- az eljáró bíróságok jogszerűen, az Mt. 174. § (4) bekezdése alapján telepítették-e a bizonyítási terhet a felperesre az egészségromlásban jelentkező kára felmerülte és annak munkaviszonnyal való összefüggése körében;
- a felperes alappal sérelmezte-e a személyi alapbére felülvizsgálatára irányuló keresetét elutasító rendelkezést (a felperes távolléte ideje alatt a munkakörében bekövetkezett bérfejlesztésekkel történő személyi alapbére megállapítására, vagyis az alperes személyi alapbér felemelésre kötelezésére irányuló kereseti kérelem);
- a munkaszerződés mellékletét képező szolgálati gépkocsi használatra vonatkozó rendelkezésének értelmezése.
Budapest, 2012. szeptember 26.
Kúria Sajtótitkársága