Összefoglaló a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli felmentéssel való megszüntetése és az Mt. 7. § (1) bekezdés tárgyában hozott Mfv.III.10.678/2017/4. számú határozatról

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2018. július 12.

Az alperes által 2000-től színész munkakörben foglalkoztatott felperes közalkalmazotti jogviszonyát az alperes rendkívüli felmentéssel megszüntette, mert a felperes egy „külső” produkcióban való, munkáltatói hozzájárulás nélküli részvétellel megszegte a kinevezésében és a munkaköri leírásában foglalt, a munkavégzésre irányuló jogviszony bejelentésére és előzetes engedélyeztetésére vonatkozó kötelezettségeit. A felperes keresetében a közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként felmentési időre járó bér és végkielégítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperest – a kinevezése és a munkaköri leírása alapján – munkavégzésre irányuló jogviszonyok írásbeli bejelentésére és engedélyeztetésére irányuló kötelezettség terhelte. A felperessel az alperes új igazgatója közölte, hogy nem kívánja foglalkoztatni, a jogviszony közös megegyezéssel való megszüntetésében nem tudtak megállapodni. A felperes azzal, hogy ezt követően – munkavégzésre irányuló jogviszony létesítés és díjazás nélkül – részt vett egy másik színház szereplőválogatásán és próbáján, nem szegte meg a közalkalmazotti jogviszonyából származó kötelezettségeit. Az alperes a rendkívüli felmentés jogát az Mt. 7. § (1) bekezdésébe ütközően gyakorolta, mert a felperes más színháznál való munkavégzését annak ellenére akadályozta, hogy őt – eltérő művészi koncepciója okán, vele is közölten – a jövőben nem kívánta foglalkoztatni. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Megállapította, hogy a felperes a kinevezés alapján az abban megjelölt munkavégzésre irányuló jogviszonyok bejelentésére vállalt kötelezettséget, a munkaköri leírás szerint pedig arra volt köteles, hogy a felsorolt művészeti tevékenységekkel „szemben” az alperesnek elsőbbséget biztosítson, valamint az „ilyen jellegű” szerződésekhez az alperes előzetes hozzájárulását kérje. Az eljárt bíróságok helytállóan foglaltak állást arról, hogy a felperes részéről kötelezettségszegés elkövetése nem volt megállapítható. A perben az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a felperes castingon és próbákon való részvétele a tilalmazott keretek között, valamely munkavégzésre irányuló jogviszonyban, illetve szerződés alapján történt; e kötelezettségének az alperes nem tett eleget. A munkavégzésre irányuló jogviszony a más részére történő munkateljesítés összefoglaló megjelölése, az ebbe a körbe tartozó jogviszonyok beazonosítása a munkateljesítés kereteit, feltételeit meghatározó jogszabályok alapján lehetséges. A kötelem olyan polgári jogi viszony, ami alapján a kötelezettnek a jogosult javára, a jogosult által állami (jogi) úton kikényszeríthetően valamilyen magatartást kell tanúsítania. Az alperes a perben nem jelölte meg, hogy a felperes a rendkívüli felmentés alapjául szolgáló tevékenységeket milyen, az állam által – jogi szabályozás útján – elismert jogviszony keretében folytatta, nem tudta megjelölni azt sem, hogy a tevékenység végzése milyen szerződés alapján történt. A perben nem merült fel adat arra nézve, hogy a felperes a közalkalmazotti jogviszonya fennállása alatt a másik színháznál díjazás ellenében munkát végzett; azt, hogy a felperes és a másik színház között a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése előtt a kinevezés és a munkaköri leírás szerinti tevékenységekre jogi úton –  bármelyikük által – kikényszeríthető megállapodás jött volna létre, a másik színház igazgatójának tanúvallomása kifejezetten cáfolta. Téves az alperes azon érvelése is, hogy az ún. kikérő a színész és a kikérőt küldő intézmény (színház) között kötelmi viszonyt keletkeztetne, a másik színház alpereshez intézett kérelméből a felperes és a másik színház viszonylatában semmilyen jogosultság és kötelezettség nem fakadhatott.

Budapest, 2018. július 12.

A Kúria Sajtótitkársága