A hamis adat és a hamis (hamisított) okirat egymást nem fedő kategóriák, a hamis okirat megdönthető vélelmet jelent arra nézve, hogy hamis adat vagy tény közlésére került sor

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2018. március 26.

Tájékoztató a Kfv.VI.37.616/2017. számú idegenrendészeti tárgyú ügyben.
A bangladesi állampolgár felperes 2014-ben menekültkénti elismerés iránti kérelmet nyújtott be. Előadta, hogy nős családi állapotú, felesége 4 gyermekükkel Bangladesben maradt. A közigazgatási és munkaügyi bíróság – megváltoztatva a hatóság határozatát – a felperest menekültként elismerte.
Kiskorú Hossain Shadath édesanyjával és 3 testvérével családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be Magyarország Újdelhiben működő képviseletén. Állítása szerint a felperes az édesapja, aki édesanyjával házasságban él. Benyújtásra került a házassági anyakönyvi kivonat és a gyermekek születési anyakönyvi kivonata.
Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság határozatában kiskorú Hossain Shadath kérelmét elutasította. Hivatkozott arra, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetének szakértő véleménye szerint a csatolt dokumentumok valószínűleg hamisítványok. A kiskorú a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, nem tudta igazolni a felperessel fennálló családi kapcsolatát.
A fellebbezés folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes személyes meghallgatását és a DNS vizsgálat lefolytatását nem tartotta indokoltnak.
A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Kifejtette, hogy a gyermekek jogaira vonatkozó nemzetközi egyezményekben foglaltakat az alperes nem vette figyelembe, valamint megsértette a tényállás-tisztázási kötelezettségét. Ezt meghaladóan az okirat esetleges hamis vagy hamisított volta nem zárja ki azt, hogy annak tartalma megfelel a valóságnak.
A Kúria elbírálva a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet döntésében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Kifejtette, hogy a hamis adat és a hamis (hamisított) okirat egymást nem fedő kategóriák. A hamis okirat benyújtása mindazonáltal megdönthető vélelmet jelent arra nézve, hogy hamis adat vagy tény közlésére került sor. Az idegenrendészeti hatóság – egyéb bizonyíték hiányában – a hamis (hamisított) okirat alapján okszerűen vonhatja le azt a következtetést, hogy az okirattal igazolt adat hamis. Az ügyfél azonban bizonyíthatja, hogy a hamis (hamisított) okiratban szerepelt adat valós.
A hatóságnak az új eljárás során vizsgálnia kell, hogy a bizonyítékok alkalmasak-e a rokoni kapcsolat igazolására, nemleges válasz esetén lehetőséget kell adni a kérelmezőnek arra, hogy a felperessel való rokoni kapcsolatát igazolja. Az eljárás során a kiskorú gyermek mindenek feletti érdekét figyelembe kell venni.

Budapest, 2018. március 26.

A Kúria Sajtótitkársága