Emlékeztető a Civilisztikai Kollégiumvezetők 2018. november 19-21. napján tartott Országos Tanácskozásáról

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2018. november 27.

I. A Tanácskozás résztvevőit köszöntötte Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Elnöke. Beszédében a költöző vadludak és darvak példáját említve hangsúlyozta az összefogás és összehangolt munka fontosságát, méltatva az új Ptk. és Pp. gyakorlatba történő átültetése kapcsán megvalósult együttműködést, amelyben a bírák egymást segítve haladnak előre az egységes gyakorlat kialakításának útján. A bírósági szervezetet vizsgáló holland szakirodalmi munkákra utalással beszélt a bírósági szervezeten belüli lojalitás három szintjéről (a bírói szerephez, a munkatársakhoz és a szervezet egészéhez fűződő lojalitás), a jó bíróról folyó diskurzus lefolytatásának, a megfelelő munkahelyi környezet és segédszemélyzet meglétének és a bírósági szervezet külvilágban való egységes megjelenésének fontosságáról. A kollégiumvezetőknek, bár elsősorban szakmai vezetők, számos fontos igazgatási feladatuk van, amely megbízatásuk integráns része, és a jogszabályok és ügyviteli szabályok végrehajtásában kulcsszerepet játszanak. Az elmúlt évben rengeteg kihívás érte a bírósági szervezetet, ám ezeknek a kihívásoknak sikerült megfelelni. A jövő nagy kihívásai között említette a közigazgatási bírósági szervezet kiépítését, a törvényszéki végrehajtók feladatainak átadását NAV-nak, a fizetésképtelenségi eljárások tervezett reformját, a cégbírósági feladatok újragondolását, a bírósági eljárások elhúzódása miatti újfajta kártalanítási eljárások bevezetését. Utalt a folyamatban lévő jelentős építési projektekre, a Magyar Bíróképző Akadémia C épületének átépítésére, az új, balatonszemesi képzési központ kialakítására és a Dunakeszi Járásbíróság épületének rekonstrukciójára is. Végül Órigenész Adamantiosz (184-254) munkájára utalással (A betű öl, a Lélek éltet) hangsúlyozta a klasszikus jogértelmezési módszerek mellett a bíróságok alapvető feladatának, vagyis annak figyelembe vételét is, hogy békét teremtsenek az emberek között. A modern digitális technikák és a mesterséges intelligencia korában különösen fontos tudatosítani, hogy a bíróság szerepe több, mint absztrakt tételek alkalmazása konkrét tényhelyzetekre, és a bíráknak a józan ész fényében egyszerre kell a XXI. század kihívásaira válaszolniuk és az évezredes tradíciókat fenntartani.

Végül megköszönte a kollégiumvezetőknek az OBH programjaihoz nyújtott segítséget, és jó munkát kívánt a tanácskozás résztvevőinek.

II. A Tanácskozás résztvevői számára Dr. Dzsula Marianna, a Debreceni Ítélőtábla bírája, az új Pp. hatályosulását támogató munkacsoport elnöke beszámolt a munkacsoport eddigi tevékenységéről és annak eredményeiről. Ezt követően Dr. Benkő Imola, az OBH Jogi Főosztályának vezetője beszámolt a Pp. gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai nyomán várható jogszabály-módosításokról.

III. A Tanácskozás résztvevői megtárgyalták Dr. Kemenes István, a Szegedi Ítélőtábla megbízott elnöke és kollégiumvezetője által készített, „Az esély elvesztése mint vagyoni és nemvagyoni hátrány” című vitaanyagot.

A résztvevők között vita alakult ki az orvosi műhibaperekkel összefüggő két kérdésben. Az első kérdés az volt, hogy abban az esetben, ha a szakértői vélemény szerint az egészségügyi szolgáltató jogellenes magatartása és a bekövetkezett kár között az okozati összefüggés nem állapítható meg, de nem is zárható ki, van-e alapja a teljes kártérítés megítélésének, vagy csupán a gyógyulási esély elvesztésére tekintettel ítélhető meg egy kisebb összegű sérelemdíj. A másik, hogy abban az esetben, ha a jogellenes magatartás a bekövetkező kárnak csak egyik oka, akkor teljes vagy a közrehatással arányos kártérítés megítélésének van-e helye az egészségügyi szolgáltató terhére. Az álláspontok megosztottságára tekintettel a Tanácskozás nem fogadott el közös álláspontot e kérdésekben.

IV. A Tanácskozás résztvevőit Dr. Aszódi László, a Fővárosi Törvényszék bírája tájékoztatta a készülő Pp. Benchbookról (bírósági határozatminta-tárról).

V. A Tanácskozás résztvevői megvitatták az új Pp. alkalmazásával kapcsolatos kérdések tárgyában Dr. Dzsula Marianna, a Debreceni Ítélőtábla bírája, az új Pp. hatályosulását támogató munkacsoport elnöke, valamint Dr. Balogh Zoltán, a Kecskeméti Törvényszék kollégiumvezetője, Dr. Kovács Helga Mariann, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke, Dr. Maka Mária, a Veszprémi Törvényszék kollégiumvezetője, Dr. Pribula László, a Debreceni Ítélőtábla kollégiumvezetője, a munkacsoport tagjai által készített vitaanyagokat.

A Tanácskozás a vitaanyagokban felvetett kérdések tárgyában 51 állásfoglalást fogadott el.[1] A Tanácskozás javasolta jogszabály-módosítás kezdeményezését annak érdekében, hogy a Pp. 204. § (3) bekezdésében foglalt szabály alóli kivételként a különleges eljárásokra vonatkozó szabályok között tegye lehetővé a szülői felügyelettel, a kapcsolattartással és a gyermektartással kapcsolatos perekben olyan viszontkereset indításának lehetőségét, amelyre a bíróságnak egyébként nem lenne illetékessége.  A Tanácskozás ugyancsak javasolta a fizetési meghagyásos eljárásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény olyan értelmű módosítását, hogy ha a másodfokú bíróság a közjegyző fizetési meghagyásos eljárás érdemében hozott határozatát hatályon kívül helyezi, és a közjegyzőt új eljárásra utasítja, a megismételt eljárásban a közjegyző hivatalból köteles legyen rendelkezni a másodfokú bíróság által megállapított perköltség viselése tárgyában. A Tanácskozás ugyanakkor nem tartotta szükségesnek a bíróság elnöke által engedélyezett iratbetekintés tárgyában a jelenleginél részletesebb jogszabályi rendelkezések megalkotását. Végül a Tanácskozás többsége célszerűnek tartotta, hogy az iratbetekintési jog gyakorlásához szükséges titoktartási nyilatkozat megtételéhez egységes formanyomtatvány készüljön.

Budapest, 2018. november 21.

 

Dr. Wellmann György s. k.

Dr. Orosz Árpád s. k.

kollégiumvezető

kollégiumvezető-helyettes

 




[1]           L. ugyenebben a számban: A Civilisztikai Kollégiumvezetők 2018. november 19-21-ei Országos Tanácskozásán elfogadott állásfoglalások.