Darák Péter: meg kell őrizni a jelenlegi közigazgatási bíráskodás értékeit

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2018. június 19.

Szakmai konferenciát rendezett a Kúria és a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete 2018. június 18-án, hétfőn. Az Egyesületet 25 évvel ezelőtt alapították, a tanácskozás címe, „A közigazgatási bíráskodás múltja és jövője” volt.

A Kúria elnöke a rendezvényt megnyitó előadásában arra emlékeztetett, hogy másfél évszázaddal ezelőtt a közigazgatási bíráskodás kereteinek kialakítása során az akkori államhatalom nagy fontosságot tulajdonított a pártpolitikai befolyástól mentes, független bíráskodásnak. Darák Péter az idén január elsején életbe lépett közigazgatási eljárási szabályok kapcsán kiemelte, hogy Magyarországon egy a korábbinál jóval szélesebb körű bírósági jogorvoslatot biztosító közigazgatási perrendtartás lépett hatályba. A 25 éves Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének érdemeit méltatva rámutatott, hogy a szervezet szakmai munkája során elévülhetetlen érdemeket szerzett. A legfőbb bírói fórum vezetője beszélt az új közigazgatási bírósági rendszer felállításáról is. Darák Péter szerint a mostani bírói karban olyan létező értékek vannak, amelyeknek a számbavétele nélkül az új közigazgatási fórumrendszer nem alakítható ki, vagy amelynek figyelmen kívül hagyása jelentős értékvesztéssel járhat. A Kúria elnöke rámutatott, ha az elmúlt 27 év jogállami értékeit tovább akarjuk vinni, biztosítani kell, hogy a jelenleg meglévő bírói habitus az új szervezetben képes legyen a kívülről érkező kollégák beilleszkedését elősegíteni.

A közigazgatási és a munkaügyi ügyszak a tudásmegosztás és a szakmai kompetenciák terén zászlóshajói lettek a magyar bíráskodásnak – mutatott rá az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Handó Tünde elmondta, az európai igazságügyi eredménytábla legújabb rangsora alapján a magyar közigazgatási ítélkezés a legelső az Európai Unióban. A folyamatban lévő ügyek száma Magyarországon a pedig legalacsonyabb. A jogállamiság alapja, hogy az állami szervek döntéseit a bíróságok felülvizsgálhatják, emelte ki Handó Tünde. Előadásában az OBH elnöke kitért az önálló közigazgatási bírósági szervezet létrehozására, szerinte a reform egy történelmi adósság törlesztése és hatalmas lehetőség. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy számos kérdést szükséges még tisztázni a folyamatot illetően.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke az „Alkotmánybíráskodás és a közigazgatási bíráskodás kapcsolódásai” című előadásában hangsúlyozta: az Alaptörvény az Alkotmánybíróság és a közigazgatási bíróságok közös feladatává tette az alapjogok védelmét, méghozzá végső soron az Alkotmánybíróság kontrollja mellett. A közigazgatási bírói döntések csak az Alaptörvényben biztosított jog sérelme esetén vizsgálhatók felül, és semmisíthetők meg. Az Alkotmánybíróság által megsemmisített bírósági döntések száma évente 1% körül mozog, ez az alacsony szám pedig azt jelzi, hogy a rendes bíróságok döntései alapvetően megfelelnek az alapjogi kritériumoknak. Az elnök kiemelte: alapjogot érintő ügyekben kulcsfontosságú a bíróságok és az Alkotmánybíróság közötti párbeszéd, az Alkotmánybíróság alapjogi döntései pedig fontos szerepet játszanak a bírói függetlenség kiteljesedésében is.

A közigazgatási bíráskodás továbbfejlesztéséről, jövőjéről a Közigazgatási Felsőbíróság felállításáról beszélt az igazságügyi miniszter előadásában. Trócsányi László elmondta, az Alaptörvény hetedik módosítása révén a Közigazgatási Felsőbíróság a Kúriával azonos jogállású, a közigazgatási jogvitákban eljáró legfelsőbb bírói fórum lesz. Szerinte a módosítás egy újabb lépést tesz a közigazgatási bíráskodás újrapozícionálása terén és megadja az ehhez szükséges jogalkotási munkák alapvető kereteit. A tárcavezető kiemelte, „a magyar közjogi gondolkodás, a jogi garanciák iránti társadalmi igény újra megérett arra, a politikai környezet pedig jelen pillanatban alkalmas is arra, hogy a közigazgatás tevékenysége felett ellenőrzést gyakorló, a bírói függetlenség garanciáit biztosító szervezetrendszerben működő önálló közigazgatási bíróságról közösen gondolkodhassunk”. A konkrét megvalósítási koncepció jövő tavaszra készül el, tette hozzá a miniszter.

A konferencián előadást tartott Lomnici Zoltán az Egyesület alapító elnöke, Stipta István egyetemi tanár, Petrik Ferenc és Bauer Jánosné a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott kollégiumvezetői, Kozma György a Kúria nyugalmazott kollégiumvezetője, Kalas Tibor a Kúria kollégiumvezetője, valamint Demjén Péter az Észak-magyarországi Közigazgatás és Munkaügyi Regionális Kollégium kollégiumvezetője is. A konferencia levezető elnöke Hajnal Péter, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének elnöke volt.

A témában megjelent MTI tudósítás.

Budapest, 2018. június 19.                   

A Kúria Sajtótitkársága

A rendezvényen elhangzott előadások: