Az összbüntetési ítélet nem ügydöntő határozat, ezért felülvizsgálata kizárt

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2018. szeptember 11.

Tájékoztató a Kúria Bfv.II.774/2018. számú jelentős ügyben 2018. július 19-én hozott határozatáról:
1. A terhelt az összbüntetés iránt folyamatban volt különleges eljárásban meghozott jogerős összbüntetési ítélet ellen felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Elsősorban azt sérelmezte, hogy négy alapítélete helyett a járásbíróság csak két alapítéletét foglalta összbüntetésbe.

2. A Kúria azt állapította meg, hogy a terhelt felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt.
A terhelt felülvizsgálati indítványa 2018. május 30-án érkezett a Kúriára. Időközben – 2018. július 1. napjával – azonban hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.). A Kúria a 2018. július 1-je előtt érkezett felülvizsgálati indítványt a Be. alapján bírálta el, tekintettel arra, hogy a Be. 868. § (1) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezés szerint az új törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.
A Be. 648. §-a értelmében – a rendkívüli jogorvoslatként szabályozott – felülvizsgálatnak kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye.
A Be. 449. § (2) bekezdése szerint az ítélet (mindig) ügydöntő határozat.
Az összbüntetésre irányuló eljárásban az összbüntetésbe foglalásról a bíróság – a Be. 839. § (5) bekezdése alapján – ítélettel határoz és az összbüntetési ítélet jogerőre képes. Ennek ellenére a Kúria azt állapította meg, hogy az összbüntetési ítélet nem ügydöntő határozat.
A Be. 456. § (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a bíróság jogerős ügydöntő határozata végleges, mindenkire kötelező döntést tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról. Ez a rendelkezés lényegében megegyezik a korábbi Be. szabályával, amely kimondta, hogy a bíróságnak az ügydöntő határozatban a vádról határoznia kell [Be. 257. § (1) bekezdés 2. mondta]. Az azonos szabályozásra figyelemmel nincs ok változtatni a korábbi Be. nyomán következetes ítélkezési gyakorlaton, amely szerint ügydöntőnek azok a határozatok tekintendők, amelyekben a bíróság a Be. vonatkozó szabályai szerint lefolytatott bírósági eljárást követően a vádról határoz, az ügy érdemében hoz mindenkivel szemben kötelező érvényű, a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapító, vagy őt felmentő ítéletet, illetve eljárást megszüntető végzést (EBH 2004.1016.).
A Be. 839. §-ában szabályozott összbüntetési eljárás különleges eljárás (Be. Huszonegyedik Rész). Különleges eljárásban a bíróság nem a vádról, nem a terhelt büntetőjogi felelősségéről, nem a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról – azaz a büntetőjogi főkérdésekről – dönt.
A különleges eljárások azért "különlegesek", mert a büntetőjogi főkérdések jogerős eldöntése, azaz az alapeljárás befejezése után válhatnak szükségessé, és egyfajta egyszerűsített procedúra keretében a főkérdésekkel szorosan összefüggő járulékos büntetőjogi kérdésekben határoznak. Ekként elvégzik a rendes vagy külön eljárásban keletkezett határozat – büntetőjogi főkérdések körét nem érintő – anyagi jogi korrekcióját, az elmulasztott döntések pótlását.
Mindezekre tekintettel az összbüntetésbe foglalásról rendelkező összbüntetési ítélet nem ügydöntő határozat, és ezért felülvizsgálat tárgyát nem képezheti.
Továbbra sincs helye tehát felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés különleges eljárás lefolytatásával orvosolható [lásd korábbi Be. 416. § (4) bekezdés c) pont], függetlenül attól, hogy ilyen rendelkezést a Be. már nem tartalmaz.
Az összbüntetési ítélet és az összbüntetési ügyben hozott határozat felülvizsgálatára tehát nincs törvényes lehetőség.

Budapest, 2018. szeptember 11.

A Kúria Sajtótitkársága