Az egészségkárosodás valós és helyes mértékének meghatározása, illetve egyéb orvosi szakkérdések szakértői megválaszolást igényelnek

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2018. december 4.

A Kúria 2018. november 12-án hozott határozatot a Mfv.III.10.175/2018/6. számú ügyben.
A felperes 2012. március 19-ig ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesült. 2012. szeptember 6. napján özvegyi nyugdíj feléledése iránti igényét, amelyet megváltozott munkaképesség címén terjesztett elő, a társadalombiztosítási szervek elutasították, mert a felperes egészségi állapota alapján nem minősült megváltozott munkaképességű személynek.
A Kúria a Pp. 182. § (3) bekezdése alkalmazása kapcsán korábbi határozataiban (Mfv.III.10.676/2013/3., Mfv.III.10.758/2013/6., Mfv.III.10.032/2014/12. stb.) kifejtette, hogy az egészségkárosodás valós és helyes mértékének meghatározása, illetve az egyéb kérdések (kezdő időpont) orvosi szakkérdések, amelyek szakértői megválaszolást igényelnek. Rámutatott arra is, hogy a rokkantságon, egészségkárosodáson alapuló ellátások tárgyában hozott társadalombiztosítási határozatok alapjául szolgáló, az NRSZH bizottságai által adott szakvélemények/szakhatósági állásfoglalások és a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perben beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemények orvosszakmai kérdésekben kimutatható ellentmondásait, amennyiben az eltérések a per eldöntésére kihatással bírnak, a bíróságnak további szakértői bizonyítás elrendelésével kell feloldania (EBH 2005.1359.). A jelen ügyben a társadalombiztosítási szerv és a bíróság által lefolytatott orvosszakértői bizonyítás eredménye azonos volt, a felperes a szakvélemények megállapításait olyan kérdésben tette vitássá, amihez kellő szakértelemmel maga sem rendelkezik. A perben kirendelt szakértő a bíróság által megfogalmazott kérdésekre választ adott, az a körülmény, hogy a felperes a szakértő orvosszakmai kérdésekben kialakított álláspontját és értékelését nem fogadta el, további bizonyítás elrendelésére nem adott alapot. A szakértő a felperes által rendelkezésre bocsátott valamennyi orvosi dokumentáció és a felperes személyes vizsgálata ismeretében alakította ki álláspontját, szakvéleményét részletesen megindokolta, abban olyan ellentmondás, vagy hiányosság, ami új szakértő kirendelését tette volna szükségessé, nem merült fel. A társadalombiztosítási szervek határozataikat jogszabálysértés nélkül hozták meg.(

Budapest, 2018. december 4.

A Kúria Sajtótitkársága