Rendkívüli jogorvoslati eljárások közigazgatási és polgári ügyekben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

 - Felülvizsgálat

Felülvizsgálati kérelemmel támadható határozat:

A Kúriától a jogerős ítélet, az ügy érdemében hozott jogerős végzés, valamint a keresetlevelet a 130. § (1) bekezdésének a)-h) pontjai alapján idézés kibocsátása nélkül elutasító vagy a pert a 157. § a) és g) pontja szerint megszüntető jogerős végzés felülvizsgálatát lehet kérni.

Nem támadható felülvizsgálati kérelemmel

 - az első fokon jogerőre emelkedett határozat, kivéve, ha azt törvény kifejezetten lehetővé teszi;
 - az elsőfokú határozatot helybenhagyó határozat,

    - ha az elsőfokú határozat ellen a fél nem fellebbezett;
    - ha a határozat a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint a birtokvédelmi, továbbá a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával kapcsolatos perekben született;
    - ha a határozat a XXV. fejezetben meghatározott végrehajtási perekben született, kivéve azokat a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti ügyeket, amikor a végrehajtás végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján indult;
    - ha a határozat a gyermek elhelyezése, elhelyezésének a megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása iránti ügyben született;

 - kizárólag a határozat kamatfizetésre, illetve perköltségre vonatkozó rendelkezése, kivéve, ha már a fellebbezés is kizárólag az elsőfokú határozat e rendelkezései ellen irányult;
 - kizárólag a határozat teljesítési határidőre, illetve a részletfizetésre vonatkozó rendelkezése;
 - a vízumkiadás tárgyában hozott bírósági határozat;
 - a Kúria által hozott határozat;
 - a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet az érvénytelenítés vagy a felbontás kérdésében;
 - az apaság vélelmét megdöntő ítélet az apaság vélelmét megdöntő részében, ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg, illetve ha a gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni;
 - az egyezséget jóváhagyó végzés;
 - a hagyaték átadása tárgyában hozott végzés;
 - a helyi önkormányzat ellen indult adósságrendezési eljárásban az adósságrendezés elrendelése tárgyában hozott végzés;
 - a vagyonjogi ügyben hozott határozat, ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az 1.000.000,-forintot nem haladja meg, kivéve a Pp. 23. § (1) bekezdésének b) és h) pontjában, valamint a 24. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott perekben hozott, vagy a munkaügyi perekben előterjesztett pénzkövetelés tárgyában döntő határozatokat;
 - az a határozat, amely ellen a felülvizsgálatot törvény kizárja.

A felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosultak:

Felülvizsgálati kérelmet a fél, a beavatkozó, valamint - a rendelkezés reá vonatkozó része ellen - az terjeszthet elő, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

A felülvizsgálati kérelem alaki és tartalmi kellékei:

A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá - a megsértett jogszabály konkrét, beazonosítható megjelölésével - elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet.

A felülvizsgálati kérelemben a fél kérelme tárgyaláson való elbírálását, a felülvizsgálati kérelem tényének ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését valamint a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztését is kérheti. A felülvizsgálati kérelemben költségkedvezmény engedélyezése akkor kérhető, ha az engedélyezés feltételei utóbb következtek be. Az eljárás során a felülvizsgálati kérelmet illetve csatlakozó felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező, ezért a felülvizsgálati kérelemhez - ha arra korábban nem került sor - csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását is.

A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; a kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Kúria a határozatát meg nem hozta, illetve - tárgyalás tartása esetén - a határozathozatal céljából vissza nem vonult. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről a Kúria határoz.

Az eljárás lefolyása:

A felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésétől számított hatvan, kiemelt jelentőségű ügyben harminc napon belül kell az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál benyújtani vagy az első fokú bíróság címére ajánlott küldeményként postára adni kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van. A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.

Ha a felülvizsgálati kérelem

 - elkésett,
 - olyan határozat ellen irányul, amely felülvizsgálati kérelemmel nem támadható,
 - a jogi képviselő által előterjesztett felülvizsgálati kérelem nem jelöli meg a támadott határozatot, illetve - a megsértett jogszabály konkrét, beazonosítható megjelölésével - azt, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja, és e hiányok pótlása a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg,

a Kúria a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja. A Kúria a felülvizsgálati kérelem akkor is elutasítja, ha a kérelmet előterjesztő fél megadott lakóhelyéről (székhelyéről) nem idézhető, illetve onnan ismeretlen helyre költözött, vagy megszűnt jogi képviselete pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik.

A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajtását a Kúria kérelemre kivételesen felfüggesztheti. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak különösen arra kell figyelemmel lennie, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. A fél kérelmére - ha annak jogszabályi feltételei fennállnak - a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról a Kúria értesíti az ingatlanügyi hatóságot. Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetében - ha annak sikere valószínűnek mutatkozik - a Kúria a per tárgyalásának folytatását hivatalból is felfüggesztheti. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja.

Az ítélet elleni felülvizsgálati kérelemmel szemben az ellenérdekű fél ellenkérelmet terjeszthet elő, továbbá, ha a támadott határozat megváltoztatását kívánja, a felülvizsgálati kérelem kézbesítésétől számított 8 napon belül csatlakozó ellenkérelmet terjeszthet elő, feltéve, hogy felülvizsgálati kérelem előterjesztésére maga is jogosult lenne. Az ellenérdekű fél a felülvizsgálati kérelem kézbesítésétől számított 8 napon belül kérheti a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson való elbírálását. Ha az ellenérdekű fél csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszt elő, a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél a csatlakozó felülvizsgálati kérelem kézbesítésétől számított 8 napon belül ismét kérheti tárgyalás tartását a végzés elleni felülvizsgálati kérelemmel.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, vagy a Kúria a tárgyaláson való elbírálást szükségesnek tartja. Végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem esetében tárgyalás tartása nem kérhető. Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, a tanács elnöke a tárgyalást úgy tűzi ki, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a felek részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze. A felek távolmaradása a felülvizsgálati kérelem elbírálását nem gátolja. Közigazgatási perekben a Kúria a felülvizsgálati kérelem tárgyában a kérelemnek a Kúriához való beérkezésétől számított százhúsz napon belül dönt.

A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve, ha a pert hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn. Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.

A Kúria határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.