Rendkívüli jogorvoslati eljárások büntetőügyekben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

- Felülvizsgálat

Felülvizsgálati indítvánnyal támadható határozat:

Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha

 - a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére, illetve a terhelt bűnösségének megállapítására, továbbá kényszergyógykezelésének elrendelésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor;
 - a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg a büntetés végrehajtását annak ellenére függesztették fel, hogy az elkövető erőszakos többszörös visszaeső, a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, vagy a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.
 - a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértésre eljárási szabálysértések valamelyikével került sor, vagyis:
    - a bíróság az eljárás lefolytatásához szükséges magánindítvány, feljelentés vagy kívánat hiányában hozott ítéletet;
    - a bíróság törvényes vád hiányában járt el;
    - a cselekményt már jogerősen elbírálták;
    - a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen, kivéve, ha a bűncselekmény minősítésének megváltoztatása folytán állapítják meg, hogy az ügyben az elsőfokú bíróság tanácsának kellett volna eljárnia;
    - az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt;
    - a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó, vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el;
    - a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező, kivéve, ha

        - a másodfokú bíróság a bűncselekmény minősítésének megváltoztatása folytán állapítja meg, hogy az elsőfokú bírósági tárgyaláson védő részvétele kötelező lett volna és az ügyész eredetileg nem olyan bűncselekmény miatt emelt vádat, amelyre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, és az első fokú eljárás során a bíróság sem állapította meg a vádtól eltérő súlyosabb minősítés lehetőségét, vagy 
        - az elsőfokú bíróság a cselekményt tévesen minősítette ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménynek;

    - a bíróság a vádlott halála, elévülés vagy kegyelem, az eljárás lefolytatásához szükséges magánindítvány, feljelentés vagy kívánat hiánya, törvényes vád hiánya vagy a cselekmény korábbi jogerős elbírálása törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette;
    - a tárgyalásról a nyilvánosságot törvényes ok nélkül kizárták;
    - a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, vagy az első fokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes;
    - ha az ügyész a tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárást a törvényi előfeltételek hiányában indítványozta;
    - ha a bíróság a tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárást a törvényi előfeltételek hiányában folytatta le;

 - a bíróság határozatának meghozatalára a súlyosítási tilalom megsértésével került sor,
 - az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát elrendelte, feltéve, hogy a terhelt még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy a kiszabott büntetés, illetőleg az alkalmazott intézkedés végrehajtása még nem fejeződött be, vagy a végrehajthatósága még nem szűnt meg;
 - a büntetőjogi felelősség megállapítására, a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására olyan büntető jogszabály alapján került sor, amelynek alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság megállapította, de a terhelt már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy a büntetés végrehajtása már befejeződött, illetve végrehajthatósága megszűnt, illetőleg a terhelt már nem áll az intézkedés hatálya alatt,
 - az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős határozata megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezmény, illetve az ahhoz csatolt Jegyzőkönyvek valamely rendelkezését, akkor is, ha az Európai Emberi Jogi Egyezmény, illetve az ahhoz csatolt Jegyzőkönyvek rendelkezésének az Emberi Jogok Európai Bírósága által megállapított megsértése olyan eljárási szabálysértéssel történt, amely a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) szerint felülvizsgálattal nem, csak fellebbezéssel támadható.

Nincs helye felülvizsgálatnak

 - ha a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére, illetve a terhelt bűnösségének megállapítására, továbbá kényszergyógykezelésének elrendelésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor, ha az ügyben harmadfokú bíróság hozott ügydöntő határozatot,
 - a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg a büntetés végrehajtását annak ellenére függesztették fel, hogy az elkövető erőszakos többszörös visszaeső, a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, vagy a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el, ha az ügyben harmadfokú bíróság hozott ügydöntő határozatot;
 - a Kúria jogegységi eljárása alapján, felülvizsgálat során vagy a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozata ellen,
 - ha a törvénysértés különleges eljárás lefolytatásával orvosolható,
 - ha az Emberi Jogok Európai Bírósága az ügy ésszerű időn belül történő elbírálása követelményének megsértését állapította meg.

A büntetőügyben hozott jogerős határozatnak kizárólag a polgári jogi igény vagy a szülői felügyeleti jog megszüntetése kérdésében hozott rendelkezése ellen a Polgári perrendtartás szabályai szerinti felülvizsgálati kérelem előterjesztésének van helye.

A felülvizsgálati indítvány előterjesztésére jogosultak:

Felülvizsgálati indítvány benyújtására jogosult

 - a terhelt terhére:
    - az ügyész,
    - a felmentés vagy az eljárás megszüntetése esetén a magánvádló, illetőleg a pótmagánvádló,

 - a terhelt javára:
    - az ügyész,
    - a terhelt,
    - a védő, kivéve, ha a terhelt ezt megtiltotta,
    - a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője,
    - a kényszergyógykezelés elrendelése ellen - a terhelt hozzájárulása nélkül is - a nagykorú terhelt törvényes képviselője, házastársa vagy élettársa,
    - a terhelt halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa.

Minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtására az adott alapot, hogy az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát elrendelte, vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését.

A felülvizsgálati kérelem alaki és tartalmi kellékei:

A felülvizsgálati indítványban meg kell jelölni a támadott jogerős, ügydöntő határozatot, és azt, hogy az indítványozó a határozatot mely felülvizsgálati okból tartja sérelmesnek. A felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. A felülvizsgálati eljárásban védő részvétele kötelező, így - ha ez korábban nem történt meg - a terhelt vagy a védő által előterjesztett felülvizsgálati indítványhoz csatolni kell a védő meghatalmazását.

A felülvizsgálati indítvány a Kúria határozathozatal céljából tartott tanácsüléséig visszavonható. A védő az általa előterjesztett felülvizsgálati indítványt csak a terhelt hozzájárulásával vonhatja vissza. A felülvizsgálati indítvány visszavonása esetén a Kúria a felülvizsgálati eljárást megszünteti.

Az eljárás lefolyása:

A felülvizsgálati indítványt a felülvizsgálat okának és céljának megjelölésével az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani. A felülvizsgálati indítványt annál a bíróságnál is elő lehet terjeszteni, amelynek eljárását a felülvizsgálati indítvány sérelmezi. A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítványát - az alapügy irataival együtt - közvetlenül a Kúriánál terjeszti elő.

Felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. Ha az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát elrendelte, a felülvizsgálati indítványt az Alkotmánybíróság határozatának közlésétől számított hat hónapon belül lehet benyújtani. A terhelt javára szóló felülvizsgálati indítvány benyújtása - a kivéve, ha a felülvizsgálatra az ad alapot, hogy az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát elrendelte - nincs határidőhöz kötve.

Ha az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát elrendelte vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését, a legfőbb ügyész hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványt benyújtani.

Az indítvány benyújtását nem zárja ki, hogy a terhelt büntetését végrehajtották, vagy a terhelt büntethetősége megszűnt. A felülvizsgálati indítványnak nincs halasztó hatálya, a Kúria azonban az indítvány elbírálásáig a megtámadott határozat végrehajtását felfüggesztheti vagy félbeszakíthatja.

Az első fokú bíróság a felülvizsgálati indítványt az alapügy irataival együtt harminc napon belül felterjeszti a Kúriához.

A tanács elnöke az indítvány előterjesztőjét az indítványnak harminc napon belüli kiegészítésére hívja fel, ha nem lehet megállapítani, hogy a határozatot miért tartja sérelmesnek, vagy ha az indítványban nem felülvizsgálati okra hivatkozott. A tanács elnöke védőt rendel ki, ha a terheltnek nincs védője, és szükség esetén a felülvizsgálati indítvány megfogalmazására hívja fel. Ha a kirendelt védő az indítványt harminc napon belül nem vagy hiányosan nyújtja be, rendbírsággal sújtható.

A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó, vagy az elkésett indítványt a Kúria elutasítja. Ugyanígy jár el, ha a felülvizsgálati indítványt a felhívás ellenére nem, vagy hiányosan nyújtották be, kivéve, ha a Kúria által kirendelt védőt a felülvizsgálati indítvány megfogalmazására hívta fel és a kirendelt védő az indítványt harminc napon belül nem vagy hiányosan nyújtja be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti.

Ha a felülvizsgálati indítvány elutasításának nincs helye, és az alapügyben a vádat az ügyész képviselte, a tanács elnöke az indítványt az alapügy irataival együtt nyilatkozattétel végett megküldi a Legfőbb Ügyészségnek. A magánvádas eljárásban vagy pótmagánvád alapján folytatott eljárásban hozott határozat ellen benyújtott felülvizsgálati indítványt a magánvádlónak, illetőleg a pótmagánvádlónak kell megküldeni. Az ügyész az iratokat a nyilatkozatával együtt tizenöt napon belül visszaküldi, a magánvádló, illetőleg a pótmagánvádló a nyilatkozatát tizenöt napon belül megküldi a Kúriának.

A tanács elnöke a felülvizsgálati indítványt és az ügyész, magánvádló illetve pótmagánvádló nyilatkozatát a felülvizsgálati indítvány előterjesztőjének és a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére jogosultaknak azzal küldi meg, hogy arra a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül észrevételt tehetnek. A terhelt és védője részére meg kell küldeni a más által benyújtott felülvizsgálati indítványt és az arra tett nyilatkozatot is.

A felülvizsgálati indítványt a Kúria tanácsa, ha pedig az a Kúria határozata ellen irányul, a Kúria öt hivatásos bíróból álló tanácsa tanácsülésen vagy nyilvános ülésen bírálja el.

A Kúria - ha a tanács elnöke másként nem határoz - a felülvizsgálati indítványról tanácsülésen határoz, ha

 - a felülvizsgálati eljárást meg kell szüntetni, vagy a felülvizsgálati indítvány elutasításának van helye,
 - a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztéséről vagy félbeszakításáról dönt,
 - az indítvány alapján a megtámadott határozat hatályon kívül helyezéséről és az eljárás megszüntetéséről vagy a megtámadott határozatot hozó bíróság új eljárásra utasításáról kell rendelkezni,
 - az indítványt a Be. 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. ban meghatározott eljárási szabálysértésre hivatkozással terjesztették elő.

Ha a Kúria a felülvizsgálati indítványt nyilvános ülésen bírálja el, a nyilvános ülésen a védő, valamint - ha a vádat az ügyész képviselte- a legfőbb ügyész vagy képviselője részvétele kötelező. A nyilvános ülésről a terheltet, a magánvádlót és a pótmagánvádlót, illetőleg a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére jogosultakat értesíteni kell. A fogva levő terheltet a nyilvános ülésre elő kell állítani. Az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítés legalább nyolc nappal a nyilvános ülés előtt megtörténjék. A nyilvános ülés megtartásának nem akadálya, ha az értesítést azért nem lehetett kézbesíteni, mert a címzett ismeretlen helyen tartózkodik.

A nyilvános ülés megnyitása után a tanács elnöke által kijelölt bíró ismerteti a felülvizsgálati indítványt, a megtámadott határozatot és az iratok tartalmából mindazt, ami a felülvizsgálati indítvány elbírálásához szükséges. Az ügy előadása után a felülvizsgálati indítvány előterjesztője, az ügyész, a védő, valamint az egyéb felülvizsgálati indítvány előterjesztésére jogosultak a felülvizsgálati indítvány keretei között felszólalhatnak. A felszólalások után válasznak van helye. A felszólalás joga utoljára a terheltet illeti meg.

A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. Nincs helye felülvizsgálatnak arra hivatkozással, hogy a jogerős határozatban megállapított történeti tényállás helytelen, illetve akkor sem, ha az indítvány a jogerős határozat alapjául szolgáló bizonyítékokat vagy azok bírói értékelésének mikéntjét támadja. A felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni, kivéve, ha

 - az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát elrendelte vagy a büntetőjogi felelősség megállapítására, a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására olyan büntető jogszabály alapján került sor, amelynek alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság megállapította; ebben az a felülvizsgálati indítványt az elbírálásakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni;
 - az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős határozata megsértette a az Európai Emberi Jogi Egyezményt, illetve az ahhoz csatolt Jegyzőkönyveket; ebben az esetben a felülvizsgálati indítványt az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel, illetve az ahhoz csatolt Jegyzőkönyvekkel ellentétes jogszabály figyelmen kívül hagyásával, illetve a Emberi Jogok Európai Bírósága döntésének alapulvételével kell elbírálni.

A Kúria a megtámadott határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül, de minden esetben vizsgálja, hogy a 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjában meghatározott eljárási szabálysértés történt-e, és a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány esetén a megtámadott határozatot a terhelt javára is megváltoztathatja. Ha a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem ad helyt, a megtámadott határozatot a hatályában fenntartja.

A Kúria határozata ellen felülvizsgálatnak, illetve a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslatnak nincs helye.

 - Jogorvoslat a törvényesség érdekében

A jogorvoslattal támadható határozat:

A legfőbb ügyész a bíróság törvénysértő és jogerős határozata ellen a Kúriánál a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be, feltéve, hogy a jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható meg.

Nincs helye törvényesség érdekében jogorvoslat bejelentésének, ha a határozatot a Kúria hozta.

Az eljárás lefolyása:

A legfőbb ügyész a jogorvoslati indítványát - az alapügy irataival együtt - közvetlenül a Kúriánál terjeszti elő. A jogorvoslat bejelentésének a határozat végrehajtására nincs felfüggesztő hatálya.

Ha az alapügyben a terheltnek nem volt védője, a Kúria a terhelt részére védőt rendel ki. A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványra a terhelt és a védő észrevételeket tehet.

A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot a Kúria tanácsa nyilvános ülésen intézi el. A nyilvános ülésről a legfőbb ügyészt, a terheltet és védőjét értesíteni kell. A fogva levő terheltet a nyilvános ülésre elő kell állítani. Az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítés legalább nyolc nappal a nyilvános ülés előtt megtörténjék. A nyilvános ülés megtartásának nem akadálya, ha az értesítést azért nem lehetett kézbesíteni, mert a címzett ismeretlen helyen tartózkodik.

A nyilvános ülés a legfőbb ügyésznek vagy képviselőjének a távollétében nem tartható meg. A nyilvános ülés megnyitása után a tanács elnöke által kijelölt bíró ismerteti az indítványt, a megtámadott határozatot és az iratok tartalmából mindazt, ami az indítvány elbírálásához szükséges. A nyilvános ülésen a legfőbb ügyész vagy képviselője, a terhelt és védője felszólalhat és - az eljárás jellegéhez képest - indítványokat tehet. A felszólalások után válasznak van helye. A felszólalás joga utoljára a terheltet illeti meg.

Ha a Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot alaposnak találja, ítéletében megállapítja, hogy a megtámadott határozat törvénysértő, ellenkező esetben a jogorvoslatot végzésével elutasítja. A Kúria a törvénysértés megállapítása esetén a terheltet felmentheti, a kényszergyógykezelését mellőzheti, az eljárást megszüntetheti, enyhébb büntetést szabhat ki, vagy enyhébb intézkedést alkalmazhat, illetőleg ilyen határozat meghozatala érdekében a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén az eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja; egyéb esetekben a Kúria határozata csak a törvénysértést állapíthatja meg. A jogorvoslati eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.