Rendes jogorvoslati eljárások büntetőügyekben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

- Harmadfokú eljárás (másodfellebbezés)

Fellebbezéssel támadható határozat:

Az Ítélőtábla mint másodfokú bíróság ítélete ellen akkor van helye fellebbezésnek a Kúriához, ha az Ítélőtábla a büntetőjog szabályainak megsértésével

 - olyan vádlott bűnösségét állapította meg, illetőleg olyan vádlott kényszergyógykezelését rendelte el, akit az elsőfokú bíróság felmentett, vagy vele szemben az eljárást megszüntette,
 - olyan cselekmény miatt állapította meg a vádlott bűnösségét, amelyről az első fokú bíróság nem rendelkezett,
 - az első fokon elítélt vádlottat felmentette, vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntette.

A fellebbezés előterjesztésére jogosultak:

Az Ítélőtábla ügydöntő határozata ellen fellebbezésre jogosult a Kúriához

 - a vádlott,
 - az ügyész,
 - a pótmagánvádló,
 - a védő, a vádlott hozzájárulása nélkül is,
 - a kényszergyógykezelés elrendelése ellen - a vádlott hozzájárulása nélkül is - a nagykorú vádlott törvényes képviselője, házastársa vagy élettársa.

Az ügyész a vádlott terhére és javára is, a pótmagánvádló kizárólag a vádlott terhére fellebbezhet.

A fellebbezés alaki és tartalmi kellékei:

A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezést az ügyésznek és a védőnek írásban indokolnia kell. Az indokolást a fellebbezésre nyitva álló határidő alatt az Ítélőtáblánál kell előterjeszteni. A fellebbezésben bizonyítást indítványozni, új tényt állítani vagy új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. Ha az ügyész, illetőleg a pótmagánvádló az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a vádlott terhére nem jelentett be fellebbezést, az Ítélőtábla ítélete ellen csak a vádlott felmentése vagy az eljárás megszüntetése miatt fellebbezhet. A Kúriai eljárásban védő részvétele kötelező, ezért a fellebbezéshez - ha korábban nem történt meg - csatolni kell a meghatalmazott védő meghatalmazását.

A fellebbező a fellebbezését a Kúriának határozathozatal céljából tartott tanácsüléséig visszavonhatja. A fellebbezés a másodfokú ítélet jogerőre emelkedését abban a részében függeszti fel, amelyet a Kúria a fellebbezés folytán felülbírál.

Az eljárás lefolytatása:

Az Ítélőtábla határozata elleni fellebbezést a határozat kihirdetését követően a jelenlévő jogosultak szóban, a többi jogosult a kézbesítéstől számított nyolc napon belül írásban jelenthetik be az Ítélőtáblánál. A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy az elkésett, az Ítélőtábla határozata elleni fellebbezést az Ítélőtábla elutasítja.

Ha az Ítélőtábla határozata ellen fellebbezést jelentettek be, és a fellebbezési határidő valamennyi jogosultra lejárt, az Ítélőtábla tanácsának elnöke - a Kúria mellett működő ügyész útján, a pótmagánvádló fellebbezése esetén közvetlenül - a határozat írásba foglalását követően haladéktalanul felterjeszti az iratokat a Kúriához. Ha olyan eljárási szabálysértésre alapítottak fellebbezést, amelynek a körülményei az iratokból nem tűnnek ki, a tanács elnöke erről a felterjesztésben felvilágosítást ad.

A Kúria mellett működő ügyész az iratokat az indítványával tizenöt napon belül, különösen bonyolult vagy nagy terjedelmű ügyben harminc napon belül megküldi a Kúriának. A fellebbezéssel érintettek - az iratok felterjesztéséig az Ítélőtáblánál, az iratok felterjesztése után a Kúriánál - a fellebbezésre észrevételt tehetnek.

A Kúria a törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy az elkésett fellebbezést elutasítja, ha az Ítélőtábla elmulasztotta a fellebbezés elutasítását. Ha a Kúriának a fellebbezés elbírálására nincs hatásköre vagy illetékessége, az iratokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át.

A Kúria tanácsának elnöke

 - intézkedik - szükség esetén - a hiányok pótlása, az iratok kiegészítése, új iratok beszerzése vagy az Ítélőtáblától felvilágosítás megszerzése iránt,
 - a fellebbezőt a fellebbezésnek nyolc napon belüli kiegészítésére hívja fel, ha nem lehet megállapítani, hogy az Ítélőtábla határozatát miért tartja sérelmesnek,
 - az iratokat visszaküldi az Ítélőtáblának, ha a fellebbezéseket visszavonták,
 - a vádlottnak és a védőnek kézbesíti a Kúria mellett működő ügyész indítványát,
 - a vádlott vagy a védő fellebbezésének indokolását megküldi a Kúria mellett működő ügyésznek, ha azt a Kúria előtt terjesztették elő, és közvetlenül még nem küldték meg neki,
 - vizsgálja, szükséges-e kényszerintézkedéssel kapcsolatban határozni.

Ha a vádlottnak nincs védője, a tanács elnöke a fellebbezésnek a Kúriához érkezését követően haladéktalanul védőt rendel ki. A tanács elnöke az ügy érkezésétől számított hatvan napon belül a lehető legközelebbi határnapra a fellebbezés elbírálására tanácsülést vagy nyilvános ülést tűz ki.

A Kúria - ha a tanács elnöke másként nem dönt - tanácsülésen határoz

 - a fellebbezés elutasításáról, az ügy áttételéről, az ügyek egyesítéséről vagy elkülönítéséről, az eljárás felfüggesztéséről,
 - ha a vádlott felmentéséről, illetőleg az eljárás vele szemben történő megszüntetéséről határoz,
 - ha a fellebbezés folytán a fellebbezéssel nem érintett vádlott felmentéséről, illetőleg az eljárás vele szemben történő megszüntetéséről határoz, feltéve, hogy e rendelkezéseket a fellebbezéssel érintett vádlott esetében is tanácsülésen hozza meg,
 - ha a fellebbezést a megtámadott határozat megalapozatlansága miatt nem lehet elbírálni,
 - ha az eljárást a 373. § (1) bekezdésének I. pontja alapján meg kell szüntetni, vagyis:

    - a vádlott halála, kegyelem vagy elévülés miatt
    - ha az Ítélőtábla az eljárás lefolytatásához szükséges magánindítvány, feljelentés vagy kívánat hiányában hozott ítéletet;
    - ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el;
    - ha a cselekményt már jogerősen elbírálták;

- ha az elsőfokú bíróság, illetőleg az Ítélőtábla az ítéletét a 373. § (1) bekezdésének II-IV. pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg, vagyis:

 - a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen, kivéve, ha a bűncselekmény minősítésének megváltoztatása folytán állapítják meg, hogy az ügyben az elsőfokú bíróság tanácsának kellett volna eljárnia;
 - az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt;
 - a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó, vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el;
 - a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező, kivéve, ha

    - az Ítélőtábla a bűncselekmény minősítésének megváltoztatása folytán állapítja meg, hogy az elsőfokú bírósági tárgyaláson védő részvétele kötelező lett volna és az ügyész eredetileg nem olyan bűncselekmény miatt emelt vádat, amelyre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, és az első fokú eljárás során a bíróság sem állapította meg a vádtól eltérő súlyosabb minősítés lehetőségét, vagy
   - az elsőfokú bíróság a cselekményt tévesen minősítette ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménynek;

 - a bíróság a vádlott halála, elévülés vagy kegyelem, az eljárás lefolytatásához szükséges magánindítvány, feljelentés vagy kívánat hiánya, törvényes vád hiánya vagy a cselekmény korábbi jogerős elbírálása törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette;
 - a tárgyalásról a nyilvánosságot törvényes ok nélkül kizárták;
 - a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az Ítélőtábla az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, vagy a másodfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes;
 - ha az ügyész a tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárást a törvényi előfeltételek hiányában indítványozta;
 - ha a bíróság a tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárást a törvényi előfeltételek hiányában folytatta le.

A tanács elnöke a fellebbezőket értesíti a tanácsülés kitűzéséről és arról, hogy fellebbezésüket nyolc napon belül kiegészíthetik, vagy a más által bejelentett fellebbezésre (indítványra vagy nyilatkozatra) észrevételeket tehetnek. Ha a másodfokú ítélet ellen kizárólag a vádlott javára jelentettek be fellebbezést, erről, valamint az ügyben eljáró tanács összetételéről a tanács elnöke azzal értesíti a vádlottat, a védőt, az ügyészt és azt, aki fellebbezett, hogy nyolc napon belül kérheti nyilvános ülés kitűzését. Ha nyilvános ülés kitűzését senki sem kérte, a Kúria az ügyet tanácsülésen intézheti el.

A nyilvános ülésre a vádlottat, a védőt, valamint a pótmagánvádló jogi képviselőjét idézni kell. Ha a megidézett vádlott fogva van, a Kúria az előállítása iránt intézkedik. A vádlottnak az idézést legalább öt nappal a nyilvános ülés előtt kell kézbesíteni. A nyilvános ülésről értesíteni kell az ügyészt, továbbá a pótmagánvádlót, a sértettet, valamint azokat, akik fellebbeztek. Az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítése legalább öt nappal a nyilvános ülés előtt megtörténjék.

A nyilvános ülésen az ügyész részvétele kötelező. A vádlott távollétében a nyilvános ülés megtartható, ha a vádlott előzetesen bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni, illetőleg a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést. A nyilvános ülés elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

Az eljárásban nincs helye bizonyításnak. A Kúria a határozatát arra a tényállásra alapítja, amelynek alapján az Ítélőtábla a megtámadott ítéletét meghozta, kivéve, ha ez a tényállás megalapozatlan. Ha az a tényállás, amelynek alapján az Ítélőtábla a megtámadott ítéletet meghozta, megalapozatlan, és a helyes tényállás az iratok alapján megállapítható, vagy a helytelen ténybeli következtetés az iratok alapján kiküszöbölhető, a Kúria a tényállást hivatalból kiegészítheti vagy helyesbítheti.

A Kúria a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet, ha a fellebbezés alaptalan, vagy az ítéletet nem kell hatályon kívül helyezni, illetőleg a súlyosítási tilalom vagy a felülbírálat terjedelmének korlátai miatt nem lehet megváltoztatni, ítélettel helybenhagyja; ha az Ítélőtábla a büntetőjog szabályainak megsértésével rendelkezett a vádlott bűnösségéről vagy felmentéséről, kényszergyógykezelése elrendeléséről, az eljárás megszüntetéséről, vagy egyébként jogszabályt helytelenül alkalmazott - feltéve, hogy az Ítélőtábla ítéletének alapjául szolgáló tényállás megalapozott, vagy a tényállás megalapozatlanságát az eljárásban ki lehetett küszöbölni - ítélettel megváltoztatja és a törvénynek megfelelő határozatot hoz; egyébként az ítéletet végzéssel hatályon kívül helyezi, illetőleg a fellebbezést elutasítja. A határozat indokolása tartalmazza, hogy ki, miért fellebbezett, és kifejti a Kúria döntésének indokait.

 - Nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés büntetőügyekben

Fellebbezéssel támadható határozatok:

Az Ítélőtábla másod- vagy harmadfokú eljárása során a kényszerintézkedés elrendeléséről, megszüntetéséről, a kényszerintézkedés tartamának egy évet meghaladó felülvizsgálatáról hozott végzés ellen, valamint az eljárásban hozott, olyan nem ügydöntő végzés ellen, amely ellen az első fokú eljárásban fellebbezésnek lenne helye, a Kúriához fellebbezésnek van helye.

A fellebbezés alaki és tartalmi kellékei:

A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezést az ügyésznek és a védőnek írásban indokolnia kell. Az indokolást a fellebbezésre nyitva álló határidő alatt az Ítélőtáblánál kell előterjeszteni. A fellebbezésben bizonyítást indítványozni, új tényt állítani vagy új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. Az eljárásban védő részvétele kötelező, ezért a fellebbezéshez - ha korábban nem történt meg - csatolni kell a meghatalmazott védő meghatalmazását.

A fellebbező a fellebbezését a Kúria határozathozatal céljából tartott tanácsüléséig visszavonhatja. A végzés a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, kivéve, ha a fellebbezés halasztó hatályát e törvény kimondja. Kivételesen indokolt esetben a végzés végrehajtását mind az Ítélőtábla, mind a Kúria felfüggesztheti.

Az eljárás lefolytatása:

Ha az Ítélőtábla a nem ügydöntő végzést kihirdetés útján közli, a fellebbezést a végzés kihirdetésekor kell bejelenteni. A kézbesítés útján közölt végzés ellen nyolc napon belül lehet fellebbezni. A fellebbezést az Ítélőtáblánál kell írásban vagy telefax, illetve számítógép útján benyújtani, illetőleg jegyzőkönyvbe mondani. Az ügyésznek így benyújtott fellebbezéséről az Ítélőtábla a vádlottat és a védőt értesíti.

A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy az elkésett fellebbezést az Ítélőtábla elutasítja.

Ha az Ítélőtábla végzése ellen fellebbezést jelentettek be, és a fellebbezési határidő valamennyi jogosultra lejárt, az Ítélőtábla tanácsának elnöke - a Kúria mellett működő ügyész útján, a pótmagánvádló fellebbezése esetén közvetlenül - a határozat írásba foglalását követően haladéktalanul felterjeszti az iratokat a Kúriához. Ha olyan eljárási szabálysértésre alapítottak fellebbezést, amelynek a körülményei az iratokból nem tűnnek ki, a tanács elnöke erről a felterjesztésben felvilágosítást ad.

A Kúria mellett működő ügyész az iratokat az indítványával tizenöt napon belül, különösen bonyolult vagy nagy terjedelmű ügyben harminc napon belül megküldi a Kúriának. A fellebbezéssel érintettek az iratok felterjesztéséig az Ítélőtáblánál, az iratok felterjesztése után a Kúriánál a fellebbezésre észrevételt tehetnek.

A Kúria a törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy az elkésett fellebbezést elutasítja, ha az Ítélőtábla elmulasztotta a fellebbezés elutasítását. Ha a Kúriának a fellebbezés elbírálására nincs hatásköre vagy illetékessége, az iratokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át.

A Kúria tanácsának elnöke

 - intézkedik - szükség esetén - a hiányok pótlása, az iratok kiegészítése, új iratok beszerzése vagy az Ítélőtáblától felvilágosítás megszerzése iránt,
 - a fellebbezőt a fellebbezésnek nyolc napon belüli kiegészítésére hívja fel, ha nem lehet megállapítani, hogy az Ítélőtábla határozatát miért tartja sérelmesnek,
 - az iratokat visszaküldi az Ítélőtáblának, ha a fellebbezéseket visszavonták,
 - a vádlottnak és a védőnek kézbesíti a Kúria mellett működő ügyész indítványát,
 - a vádlott vagy a védő fellebbezésének indokolását megküldi a Kúria mellett működő ügyésznek, ha azt a Kúria előtt terjesztették elő, és közvetlenül még nem küldték meg neki.

Ha a vádlottnak nincs védője, a tanács elnöke a fellebbezésnek a Kúriához érkezését követően haladéktalanul védőt rendel ki.

A Kúria a fellebbezést tanácsülésen bírálja el. A tanács elnöke a fellebbezőket értesíti a tanácsülés kitűzéséről és arról, hogy fellebbezésüket nyolc napon belül kiegészíthetik, vagy a más által bejelentett fellebbezésre (indítványra vagy nyilatkozatra) észrevételeket tehetnek. Az eljárásban nincs helye bizonyításnak.