Köm.5.019/2017/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának

h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köm.5019/2017/3.

A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró

Az indítványozó: Békés Megyei Kormányhivatal (5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2.)

Az indítványozó képviselője: Dr. Kása Róbert jogtanácsos

Az érintett önkormányzat: Elek Város Önkormányzata (5742 Elek, Gyulai út 2.)

Az ügy tárgya: helyi építési szabályzat módosításáról szóló rendelet megalkotása

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

-    megállapítja, hogy Elek Város Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 6/H. § (1) bekezdés a) pontjából eredő jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, mert nem alkotta meg a település helyi építési szabályozásáról szóló 31/2004. (XI. 29.) módosításáról szóló rendeletét;
–     felhívja Elek Város Önkormányzatának Képviselő-testületet, hogy a jogalkotási kötelezettségének 2018. március 31-éig tegyen eleget;
–     elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;
–     elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Békés Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) 2017. június 30-án indítványt nyújtott be a Kúria Önkormányzati Tanácsához, melyben kérte annak megállapítását, hogy Elek Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) jogalkotói kötelezettségét elmulasztotta, mert nem módosította a település helyi építési szabályozásáról szóló 31/2004.(XI.29.) önkormányzati rendeletét.

[2] Előadta, hogy az egyes közlekedés-fejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012.(XII.6.) Korm. rendelet 1. melléklet 2.38 pontja és az 1/a. melléklet 2.17 pontja alapján a 120 sz. vasútvonal, Békéscsaba-Lőkösháza (oh.) szakasz fejlesztése projekt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősül, melynek építtetője a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF Zrt.). Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) 1/ 4. számú melléklete 2.58. pontja alapján az országos törzshálózati vasúti pályák részét képezi a Szajol-Lőkösháza-(Románia) vasútvonal. Az OTrT 2. sz. mellékletében az Ország Szerkezeti Terve térképen ábrázolja az érintett vasútvonal nyomvonalát, amelynek kapacitásbővítése valósulna meg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás során.

[3] A NIF Zrt. a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 6/H. § (1) bekezdés a) pontja alapján kezdeményezte az Önkormányzat Képviselő-testületénél a projekt megvalósítása érdekében előterjesztett építési engedélyben szereplő műszaki megoldás kivitelezése miatt szükségessé váló, a település településszerkezeti tervének megfelelő módosítását. Az Önkormányzat Képviselő-testülete a kezdeményezett módosítást nem fogadta el és a 113/2016. (IX. 26.) számú határozatában úgy határozott, hogy nem módosítja Elek Város Településszerkezeti Tervét és ugyanezen képviselő-testületi ülésen a település helyi építési szabályozásáról szóló 31/2004. (XI. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezetet sem fogadta el.

[4] Az állami főépítészi hatáskörében eljáró indítványozó a NIF Zrt. kérelme alapján az Ngtv. 6/H. § (2) bekezdésében foglaltak szerint folytatta le a település településrendezési eszköz módosítására irányuló Ngtv. 6/H. §-a szerinti eljárást.

[5] Az indítványozó 2016. december 1. napján a település településrendezési eszköz módosítására irányuló tárgyalásos eljárás záró szakmai véleményének közlésével egyidejűleg megküldte az Önkormányzat polgármestere részére az ezzel kapcsolatos BE/10/304-12/2016. és BE/02/304-13/2016. számú jegyzőkönyveket és mellékleteit, valamint az elkészített településrendezési eszköz tervezetét és kezdeményezte a képviselő-testület összehívását.

[6] A képviselő-testület összehívására 2016. december 12-én került sor, mely testületi ülésen az Önkormányzat Képviselő-testülete a 165/2016.(XII.12.) határozatában úgy határozott, hogy nem módosítja Elek Város Településszerkezeti Tervét és nem fogadta el a település helyi építési szabályozásáról szóló 31/2004. (XI. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló tervezetet.

[7] Az indítványozó ezt követően az Ngtv. 6/H. § (12) bekezdése alapján intézkedett az Önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás megindítása iránt és BE/02/00186-1/2016. ügyiratszámon törvényességi felhívással élt, melyben kérte a településrendezési eszköz elfogadását 2017. február 28-ai határidővel. Az Önkormányzat Képviselő-testülete a törvényességi felhívást a 2017. február 27-ei ülésén megtárgyalta, de a felhívásban foglaltaknak nem tett eleget, településrendezési eszközeit nem módosította, és a 21/2017. (II. 27.) határozatával megerősítette a 113/2016. (IX. 26.) számú határozatát. Az Önkormányzat döntéséről az 1234-2/2017. iktatószámú válaszlevelében tájékoztatta az indítványozót.

[8] Az indítványozó a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 134. § (2) bekezdése alapján eljárva ismételt törvényességi felhívást tett, melyben 2017. május 31-ei határidővel felhívta az Önkormányzatot a jogalkotási kötelezettségének teljesítésére.

[9] Az Önkormányzat a törvényességi felhívást megvizsgálta és a 62/2017.(V. 29.) határozatában  a 21/2017. (II. 27.) határozatában foglaltakat fenntartotta, mely szerint Elek Településszerkezeti Tervét és a település helyi építési szabályozásáról szóló 31/2004. (XI. 29.) rendeletét nem kívánja módosítani. A határozat értelmében a Helyi Építési Szabályzat módosításáról szóló rendelettervezet szavazásra bocsátása sem történt meg.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[10] Az indítványozó szerint az Ngtv. 6/H. § (1) bekezdés a) pontja alapján a közlekedési infrastruktúra-beruházással érintett települések önkormányzatainak kötelezettsége, hogy településrendezési eszközeiket – ha a közlekedés infrastruktúra-beruházás szerepel az OTrT-ben – a települési tanulmányterv települési önkormányzatnak való benyújtásától számított négy hónapon belül összhangba hozzák az OTrT 9. § (1) bekezdésében foglaltakkal. Az országos törzshálózati vasúti pályák között szereplő Szajol-Lőkösháza-(Románia) vasútvonal kapacitásbővítéssel érintett nyomvonala Elek város közigazgatási területét is érinti. Az Önkormányzat az Ngtv. 6/H. § (11) bekezdése alapján fennálló településrendezési eszköz elfogadására vonatkozó kötelezettségének az Ngtv. 6/H. § (10) bekezdése szerinti javaslatnak megfelelően nem tett eleget, az ismételt törvényességi felhívás sem vezetett eredményre. Ennek következtében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításához szükséges helyi jogi környezet megteremtése nem valósult meg.

[11] Az indítványozó kérte, hogy a Kúria határidő tűzésével hívja fel az Önkormányzatot a jogalkotói feladatának teljesítésére.

[12] A Kúria a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 52. §-a alapján az indítványt megküldte az érintett Önkormányzatnak az indítvánnyal kapcsolatos állásfoglalása beszerzése céljából.

[13] Az Önkormányzat az indítványra állásfoglalást nem terjesztett elő.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének jogi indokai

[14] Az indítvány megalapozott.

[15] Az Ngtv. 6/D. § (1) bekezdése értelmében a kiemelt jelentőségű ügyek közül a kormány rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő ügyeket jelölhet ki a közlekedési infrastruktúra-beruházás kiemelten gyors megvalósításához fűződő közérdekre tekintettel.

[16] A Kormány az Ngtv. 12. § (5) bekezdésében felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben állapítsa meg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek körét. E felhatalmazás alapján alkotta meg a Kormány az egyes közlekedés fejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Korm. rendelet). A Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította az l. mellékletében meghatározott beruházásokkal összefüggő, azok megvalósításához és használatbavételéhez (forgalomba helyezéséhez, üzemeltetéséhez, működéséhez) közvetlenül szükséges a 2.  mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket.

[17] Az 1. melléklet 2. pontja nevesíti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vasúti közlekedési projekteket. Az 1. melléklet 2.17. pontja alapján a 120. sz. vasútvonal, Békéscsaba-Lőkösháza (oh.) szakasz „fejlesztése” projekt is nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősül.

[18] Az Ngtv. 6/H. § (1) bekezdés a) pontja a közlekedés infrastruktúrával érintett települések önkormányzataira – ha a közlekedési infrastruktúra-beruházás szerepel az országos településrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben  – annak kötelezettségét írja elő, hogy településrendezési eszközeiket a telepítési tanulmányterv települési önkormányzatnak való benyújtásától számított 4 hónapon belül hozzák összhangba az OTrT 9. § (1) bekezdésében foglaltakkal.

[19] Az OTrT 1/4. számú melléklete tartalmazza az országos törzshálózati vasúti pályák listáját, a térség e mellékletében a település közigazgatási területét és annak 10 km-es környezetét jelenti. Az 1. pont alatt a nagy sebességű vasútvonalakat sorolja fel.

[20] Az OTrT 9. § (1) bekezdése alapján az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra- hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű épületek elhelyezkedését a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó település felsorolását pedig az 1/1-7. számú mellékletek tartalmazzák. Ezek között található az 1/4. számú melléklet 2. pontjában a 2.58 sorszám alatt a Szajol-Lőkösháza-(Románia) vasútvonal is. Az OTrT 2. mellékletében az ország szerkezeti terve térképen ábrázolja az érintett vasútvonal nyomvonalát, amelynek kapacitásbővítése nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősül. A beruházás Elek Város közigazgatási területét is érinti.

[21] Jelen ügyben az Ngtv. 6/H. § (1) bekezdés h) pontja alapján megtörtént a települési tanulmányterv települési önkormányzatnak való benyújtása, ezért az attól számított 4 hónapon belül Elek Város Önkormányzata mérlegelési lehetőség nélkül köteles volt összhangba hozni a településrendezési eszközeit az OTrT 9. § (1) bekezdésében foglaltakkal.

[22] Ha a települési önkormányzat ezen törvényi kötelezettségét határidőre nem teljesíti, az Ngtv. 6/H. § (2) bekezdése feljogosítja az építtetőt, hogy az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál a településrendezési eszköz, vagy annak módosítása hiánytalan tervezetének benyújtásával kérelmezze a településrendezési eszköz módosítására irányuló szakasz szerinti eljárást.

[23] Az indítványozó a településrendezési eszközök módosításának véleményezési eljárását a NIF Zrt. építtető kezdeményezésére az Ngtv. 6/H. § (3) bekezdése alapján lefolytatta. Ennek keretében a településrendezési eszköz tervezetét véleményeztette, többek között Elek Város Önkormányzatával is. Az indítványozó egyeztető tárgyalást hívott össze a településrendezési eszköz tervezetének közérthető módon való ismertetése végett. Az indítványozó által benyújtott iratok között fellelhető a tárgyalásról felvett jegyzőkönyv, amely tartalmazza az Önkormányzat részéről felmerült véleményeltérést is.

[24] Ezt követően az indítványozó az Ngtv. 6/H. § (10) bekezdésében foglaltak szerint eljárva az egyeztető tárgyalásról készült jegyzőkönyveket, a záró szakmai véleményét, valamint a telepítésrendezési eszköz tervezetét megküldte Elek Város Önkormányzat polgármesterének a településrendezési eszköz elfogadása érdekében és kezdeményezte a Képviselő-testület összehívását.

[25] Az Ngtv. 6/H. § (11) bekezdése előírja, hogy a polgármester az iratok kézhezvételét követő 15 napon belül Képviselő-testületi ülést hív össze a településrendezési eszköz megállapítása céljából. A településrendezési eszközt úgy kell elfogadni, hogy az legkésőbb a kihirdetést követő 5. napon hatályba lépjen. A (12) bekezdés szerint, ha a települési önkormányzat a településrendezési eszközt a (10) bekezdés szerinti javaslatnak megfelelően, a (11) bekezdés szerinti határidőben nem fogadja el, a fővárosi és megyei kormányhivatal intézkedik az önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti megindítása miatt.

[26] Az Önkormányzat az Ngtv. 6/H. § (10) bekezdés szerinti javaslatnak megfelelően a településrendezési eszközeit nem hozta összhangba, nem módosította a település helyi építési szabályozásáról szóló rendeletét, ezért az indítványozó a Mötv. 132. § (3) bekezdés c) pontja alapján jogszerűen hívta fel az Önkormányzatot jogalkotási kötelezettségének teljesítésére. Tekintettel arra, hogy az ismételt törvényességi felhívás sem vezetett eredményre, az indítványozó a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordulva kéri a jogalkotási kötelezettség teljesítésének elrendelését.

[27] A Kúria megállapította, hogy az Ngtv. 6/A. § (1) bekezdés a) pontja egyértelműen szabályozási kötelezettséget határoz meg. Az önkormányzatok szabályozási autonómiája nem terjed addig, hogy a településrendezési eszközeik módosítására vonatkozó törvényi kötelezettségét mellőzze. Az Önkormányzat a törvény által kötelezően meghatározott feladat- és hatáskörében köteles eljárni és ez vonatkozik a jogszabályalkotási kötelezettségére is.

[28] Az Ngtv. 6/H. § (1) bekezdés a) pontja alapján az Önkormányzatnak a helyi építési szabályzat módosításáról szóló rendelettervezetet szavazásra kell bocsátani és azt a törvényi előírásoknak megfelelően kell módosítani. Mindez a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás szempontjából elengedhetetlen, e nélkül ugyanis veszélybe kerülne az érintett vasútvonal kapacitásának bővítése.

[29] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy Elek Város Önkormányzat Képviselő-testülete törvényen alapuló jogalkotói kötelezettségét elmulasztotta, amikor nem módosította Elek Város Településszerkezeti Tervét és nem fogadta el a település helyi építési szabályozásáról szóló 31/2004. (IX. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezetet, ezért a Bszi. 59. §-ában írtak szerint határidő tűzésével elrendelte, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget.

A döntés elvi tartalma

[30] A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény alapján a közlekedési beruházással érintett önkormányzat köteles településrendezési eszközeit a helyi építési szabályzata módosításával összhangba hozni az országos településrendezési tervről szóló törvény előírásaival.

Záró rész

[31] A határozat Magyar Közlönyben való közzététele a Bszi. 55. § (2) bekezdésén és 55. §-án alapul.

[32] A jogorvoslat kizárására irányuló rendelkezést a Bszi. 49. §-a tartalmazza.

Budapest, 2017. november 7.

Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró, Dr. Horváth Tamás s. k. bíró