Köm.5.011/2018/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának

h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köm.5011/2018/3.

A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,
                         Dr.  Balogh Zsolt bíró

Az indítványozó: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal
                           (9021 Győr, Árpád út 32.)

Az indítványozó képviselője: Dr. Gyurita Erzsébet Rita jogtanácsos

Az érintett önkormányzat: Töltéstava Község Önkormányzata
                                           (9086 Töltéstava, Petőfi Sándor u. 123.)

Az érintett önkormányzat képviselője: -

Az ügy tárgya: anyakönyvi eseményekről szóló rendelet módosítása

 

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy Töltéstava Község Önkormányzata Képviselő-testülete az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 96. § b) pontjából eredő jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, mert nem tett maradéktalanul eleget a 19. § (2) bekezdéséből származó kötelezettségének;

- felhívja Töltéstava Község Önkormányzatának Képviselő-testületét, hogy a jogalkotási kötelezettségének 2018. december 15-éig tegyen eleget;

- elrendeli, hogy a határozat közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. § (3) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva felülvizsgálta Töltéstava Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) jogalkotási tevékenységét és megállapította, hogy a Képviselő-testület nem tett eleget az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 96. §-ában meghatározott jogalkotási kötelezettségének, ezért határidő tűzésével törvényességi felhívást tett.

[2] A törvényességi felhívásban megjelölt határidő eredménytelenül letelt, ugyanis a Képviselő-testület nem alkotott rendeletet a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés engedélyezésének szabályairól, illetve a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötésben közreműködő anyakönyvvezetőt választása szerint megillető díj mértékéről. A Kormányhivatal a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult a Mötv. 137. § (1) bekezdése alapján, melyben kérte az önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását, továbbá határidő tűzésével a jogalkotási kötelezettség teljesítésére való kötelezést. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal indítványára tekintettel a Képviselő-testület döntött az anyakönyvi események engedélyezéséről, díjtételeiről és az anyakönyvvezetőt megillető díjakról szóló 6/2017. (VIII. 18.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Ör.) elfogadásáról, ezért a Kúria Önkormányzati Tanácsa a jogalkotási kötelezettség elmulasztása miatt indított eljárást megszüntette.

[3] A Kormányhivatal a Mötv. 132. § (3) bekezdés b) pontjában biztosított jogkörében eljárva felülvizsgálta az Ör.-t, melynek során megállapításra került, hogy az Ör. hiányos, ezért jogszabálysértő, így arra törvényességi felhívást tett. Megállapította, hogy a törvényességi felhívásban megjelölt határidő 2018. február 20. napján eredménytelenül lejárt, ugyanis az önkormányzat nem tett eleget a törvényességi felhívásban foglaltaknak. Az Önkormányzat erről a körülményről a kormányhivatalt sem tájékoztatta. Töltéstava község polgármestere (a továbbiakban: polgármester) a Nemzeti Jogszabálytár rendszerén keresztül azonban arról tájékoztatta a kormányhivatalt, hogy a Képviselő-testület az Ör. megalkotásával az At. 96. § b) pontjában foglalt jogalkotási kötelezettségének eleget tett. Helyes értelmezés alapján ugyanis szerinte nincs kizárva annak a lehetősége, hogy az önkormányzat amellett döntsön, hogy hivatali helyiségen, és/vagy munkaidőn kívüli házasságkötés esetén a díjtétel 0 Ft legyen, azaz az eljárást díjmentessé teheti. A polgármester álláspontja szerint az anyakönyvvezető választási szabadsága továbbra is fennáll, és arra terjed ki, hogy a részére járó szabadidőt kiveszi vagy nem.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[4] A Kormányhivatal szerint az Ör. hiányos, így nem felel meg a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 5. § (4) bekezdésében foglaltaknak, illetve az At. 96. § b) pontjában, a települési önkormányzatnak adott felhatalmazásnak, mivel nem állapít meg díjat a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötésben közreműködő anyakönyvvezető részére, így nem biztosított számára az At. 19 § (1a) és (2) bekezdése szerinti választás szabadsága.

[5] A Képviselő-testület az önkormányzat részére fizetendő díj mértékét 0 Ft-ban állapította meg, ezzel az eljárást díjmentessé tette. Az indítványozó szerint azonban szabályozás hiányában nem biztosított az anyakönyvvezető részére a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott szabadidő és a rendeletben meghatározott díj közötti választás lehetősége.

[6] Az At. 96. § b) pontja az általános szabályozási kereteket határozza meg házasságkötés esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként a díj megállapítására. Az At. 19. § (1) bekezdése alapján a többletszolgáltatás ellentételezéseként az önkormányzat részére fizetendő díj megállapítására kapott lehetőséget az önkormányzat. Ezt támasztják alá az At. 19. § (1) és (1a) bekezdései is.

[7] Ettől különbözik az At. 19. § (2) bekezdésében meghatározott eset, mely a hivatali munkaidőn kívüli házasságkötésben közreműködő anyakönyvvezető részére megállapított díjról rendelkezik. A hivatkozott rendelkezés alapján ebben az esetben kötelező az önkormányzati rendeleti szabályozás körében a díj megállapítása, mert így biztosítható az anyakönyvvezető részére a megállapított díj és a szabadidő közötti választás lehetősége. A Kormányhivatal szerint a polgármester kijelentése, hogy a választás lehetősége arra terjed ki, hogy az anyakönyvvezető a részére járó szabadidőt kiveszi-e, vagy sem, nem felel meg az At. rendelkezéseinek.

[8] Mindezek alapján a Kormányhivatal kéri, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa határidő tűzésével kötelezze az érintett önkormányzatot az At. 96. § b) pontjában foglalt – többletszolgáltatás ellentételezéseként az anyakönyvvezetői díj mértékére vonatkozó – jogalkotási kötelezettségének teljesítésére. A kormányhivatal indítványát az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésére, a Jat. 5. § (4) bekezdésére, a Mötv. 137. § (1) bekezdésére, valamint az At. 96. § b) pontjában és az At. 19. § (2) bekezdésében foglaltakra alapította.

[9] Az érintett önkormányzat védiratot nem terjesztett elő.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[10] Az indítvány megalapozott.

[11] Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése szerint feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 5. § (4) bekezdése szerint a felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik (lásd a Kúria Köm.5084/2012/3. számú döntését). A jelen ügyben vitatott önkormányzati jogalkotási kötelezettség törvényi felhatalmazása az At. 19. §-ának rendelkezéseiből ered.

[12] Az At. 19. § (1a) bekezdése arról rendelkezik, hogy az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötésében, továbbá a hivatali munkaidőn kívüli házasságkötésben, ha a házasulók a többletszolgáltatás ellentételezéseként megállapított díjat megfizették. Az At. 19. § (2) bekezdése szerint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötésben közreműködő anyakönyvvezetőt választása szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben (2011. évi CXCIX. törvény) meghatározott szabadidő helyett az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű díjazás illeti meg.

[13] Az Ör. 2017. augusztus 17. napján elfogadott hatályos szabályozása vonatkozó szakaszai a következőképpen szólnak:

„3. § (3) A hivatal térítés ellenében biztosítja a hivatali munkaidőn túli, illetve a hivatali munkaidőben a hivatali helyiségen kívül történő házasságkötést.”

„I. A hivatali munkaidőn túl, illetve a hivatali helyiségben és helyiségen kívül történő házasságkötés díja

5.§ (1) Amennyiben a házasságkötést hivatali munkaidőn túl, de hivatali helyiségben tartják, a többletszolgáltatásért 0,-Ft. (nulla forint) térítési díjat kell fizetnie a megrendelőnek eseményenként.

(2) Amennyiben a házasságkötést hivatali munkaidőben, de a hivatali helyiségen kívül tartják, a többletszolgáltatásért 0,-Ft. (nulla forint) térítési díjat kell fizetnie a megrendelőnek eseményenként.

(3) Amennyiben a házasságkötést hivatali helyiségen kívül és hivatali munkaidőn kívül tartják, a többletszolgáltatásért 0,-Ft. (nulla [forint])+ÁFA térítési díjat kell fizetnie a megrendelőnek eseményenként.”

[14] Megállapítható, hogy a szabályozás ilyen formája az At. 19. § (1a) bekezdésének megfelelhet. A házasság hivatali helyiségben történő megkötésében, továbbá a hivatali munkaidőn kívüli házasságkötésben való közreműködés ellentételezése („díjának” megfizetése) megvalósulhat oly módon is, ha ezért a szolgáltatásért nem kell fizetni. Vagyis ebben az esetkörben az Önkormányzat mérlegelési jogosultsága még megáll.

[15] Az At. 19. § (2) bekezdése összefüggésében azonban már más a helyzet. A hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés esetére megszabott díjfizetéshez az At. ugyanis 19. § (2) bekezdésében hozzákapcsolja a közreműködő anyakönyvvezetőt megillető választási lehetőséget a tevékenység ellátásért a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint járó szabadidő, illetve az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű díjazás között.

[16] A Kormányhivatal szerint csak pozitív szabályozással biztosítható az anyakönyvvezető részére a megállapított díj és a szabadidő közötti választás lehetősége. A polgármester közigazgatási eljárásban tett nyilatkozata alapján viszont a választás lehetősége ekkor arra terjed ki, hogy az anyakönyvvezető a részére járó szabadidőt kiveszi-e, avagy sem.

[17] A Kúria nem osztja teljesen a Kormányhivatal megközelítését, mivel a házasságkötés díjának megállapítása hiányában is teljesítheti az Önkormányzat a törvényi előírást, ha más forrásból az anyakönyvvezető közreműködői díját biztosítja.

[18] Teljesen megalapozatlannak minősül ugyanakkor ez a megfontolás, ha a polgármesteri állásfoglalás szerint az anyakönyvvezető törvényben meghatározott választási lehetősége csorbul. Márpedig ez történik azáltal, hogy részére díjazás egyáltalán nem jár, mivel azt az Ör. nem állapítja meg.

[19] A Kúria szerint az Ör. 5. §-a önmagában nem törvényellenes. A 0 forintos díj mellett azonban az Ör.-nek tartalmaznia kellene a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötésben közreműködő anyakönyvvezetőt megillető, a feladat ellátásáért járó meghatározott mértékű díjazást (aminek fedezete akkor értelemszerűen nem a többletszolgáltatásért fizetendő térítési díjból származó bevétel, hanem más forrás). Mivel pedig ezt az Ör. nem tartalmazza, ezért a mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés egyértelműen megvalósul. Az önkormányzati jogalkotó azon szabadsága ugyanis, hogy a hivatali munkaidőn túl, illetve a hivatali helyiségben és helyiségen kívül történő házasságkötést díjmentessé tegye, elválik az At. 19. § (2) bekezdésében az anyakönyvvezető számára garantált jogosultságtól, azaz a szabadidő és a díjazás közötti választás lehetőségétől.

[20] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a fenti indokok alapján állapította meg, hogy az Önkormányzat nem tett eleget az At. 96. § (b) pontjából eredő szabályozási kötelezettségének, nem szabályozta rendeletben a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként az anyakönyvvezető részére fizetendő díj mértékét.

[21] A Kormányhivatal indítványa ezért helyesen tartalmazza a mulasztás megállapításának kezdeményezését, valamint a mulasztás pótlására való kötelezést, ugyanakkor okkal mellőzi a vonatkozó szabályozás törvényellenessége kimondása iránti igényt.

[22] A Kúria a Köm.5084/2012/3. szám alatti végzésében azonos tárgyban hozott, hasonló tartalmú döntését jelen ügyben érdemben, a fentiek szerint irányadónak tekintette. E döntésében a Kúria már megállapította, hogy a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötéshez és az ilyen módon történő bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéshez az önkormányzati szabályozása elengedhetetlen. Meg kell tehát határozni az At. 96. § a) pontjából eredő többletszolgáltatás szabályait, és az At. 96. § (b) pontjából következően ezen többletszolgáltatásokért az önkormányzat, illetve az anyakönyvvezető részére fizetendő díj mértékét. Önkormányzati szabályozás hiányában a hivatalos helyiségen és a munkaidőn kívüli házasságkötésre vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére jogszerűen nem lenne mód (Köm.5084/2012/3. számú határozat).

[23] Jelen esetben a szabályozást megalkották, a vitatott elem azonban hiányzik, és ezáltal a felhatalmazó rendelkezések tárgyi összefüggésében jogértelmezési ellentmondás keletkezett. A Kúria ennek kiküszöbölése érdekében, a Kormányhivatal indítványának megfelelően, a Kp. 149. §-ában írtak szerint határidő tűzésével elrendelte, hogy a helyi önkormányzat a törvényben meghatározott jogalkotási kötelezettségének maradéktalanul tegyen eleget.

Záró rész

[24] A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.

[25] A Kp. 141. § (4) bekezdése szerint önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségüket maguk viselik.

[26] A helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.

[27] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 139. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 116. § d) pontja és 150. § (3) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. július 3.

Dr. Kalas Tibor s. k. a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt s. k. bíró