Köf.5.048/2016/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának

h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5048/2016/3.
A tanács tagja: Dr. Kozma György a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró,
                        Dr. Horváth Tamás bíró
 Az indítványozó: Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
                             (6722 Szeged, Tábor u. 4.)
Az érintett önkormányzat: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata
                                           (6720 Szeged, Széchenyi tér 20.)
Az ügy tárgya: állattartás helyi szabályozása

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

– megállapítja, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az állatok tartásáról szóló 30/2012. (X.01.) önkormányzati rendelet 2. § (2)-(3)-(4) bekezdése, valamint 1. számú melléklete más jogszabályba ütközött, ezért e rendelkezések nem alkalmazhatók a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 5.K.27.192/2016. számú ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben;
– elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;
– elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt lévő 5.K.27.192/2016. számú ügy alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes szegedi ingatlanán lótartást végez. A hatóság a 2015. szeptember 22. napján megtartott helyszíni szemlén megállapította, hogy az 1. számú istállóként megjelölt épület az utcafronttól 30,3 méterre található, míg a 2. számú istálló az utcafronttól 15,66 méterre, a szomszédos ingatlan nyílás-zárójától 27,5 méterre helyezkedik el. A szemle időpontjában a felperes nyolc lovat tartott.

[2] Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője, mint elsőfokú hatóság a 2015. július 31-én kelt határozatával kötelezte a felperest, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő naptól számított hat hónapon belül az ingatlanon a jelenlegi, nem megfelelő védőtávolságra (közterületről 50 méter, oldalkerttől és hátsókerttől 30 méter) lévő állattartó épületben a lovak tartását szüntesse meg. Felhívta egyidejűleg a felperes figyelmét, hogy a határozat nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén 5.000-50.000 Ft-ig terjedő, a nem teljesítésig ismételhető bírság kiszabására kerülhet sor.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes (Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése) a 2015. szeptember 25. napján kelt határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. A határozat indokolásában hivatkozott a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az állatok tartásáról szóló 30/2012. (X.01.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) rendelkezéseire, illetve a helyszíni szemle eredményére, amely szerint a felperes 1. sz. istállóként megjelölt épülete, illetve a 2. sz. istálló az Ör. 1. sz. mellékletében meghatározott közterülettől történő 50 méteres, a szomszédos lakóingatlantól történő 30 méteres védőtávolságon belül található.

[3] Az alperes szerint az Ör. nem korlátozza a tartható haszonállatok darabszámát, így nincs ellentétben az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 6. § (6) bekezdésével.

[4] A felperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. Keresetében kifejtette, hogy álláspontja szerint az Ör. az Éltv. 6. § (6) bekezdésében foglaltakkal ellentétes. A közigazgatási határozat Ör.-beli jogalapja sem a védőtávolság megállapítása, sem pedig a haszonállatok darabszámának helyi szabályozása tekintetében nem volt megfelelő. Hivatkozott a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5073/2013/4. számú döntésére.

[5] Az alperes érdemi ellenkérelmében lényegében a közigazgatási határozatokban foglalt indokokkal egyezően kérte a felperes keresetének elutasítását.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[6] A fenti tényállás alapján a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2016. október 30-án kelt 5.K.27.192/2016/10. számú végzésével a per tárgyalását felfüggesztette és a Kúriához fordult. Kérte az Ör. 2016. december 21. napjáig hatályos 2. § (2) bekezdése „haszonállat tartására szolgáló épület alkalmasságának, illetve építésének feltételeit az érvényben lévő előírások alapján az építési hatóság – új épület létesítéséhez a szükséges engedélyezési eljárás keretében – határozza meg” szövegrésze, továbbá az Ör. 2016. december 21. napjáig hatályos 2. § (3) bekezdése „haszonállat tartására szolgáló épület és az ahhoz tartozó kifutó, illetve trágya és trágyalé tároló a rendelet 1. sz. mellékletével meghatározott védőtávolságok szerint helyezhető el, illetve létesíthető” szövegrésze, valamint az Ör. 2016. december 21. napjáig hatályos 2. § (4) bekezdése „a védőtávolságot a lakás és az állattartásra szolgáló épület egymáshoz legközelebb lévő nyílásai között légvonalban kell mérni. Ez a távolság 20%-kal csökkenthető saját tulajdonú és használatú épületnél” szövegrésze, végül az Ör. 1. sz. melléklete jogszabályi rendelkezésbe ütközésének vizsgálatát, a jogszabályba ütközés megállapítását, valamint a perben való alkalmazási tilalom elrendelését.

[7] A bíróság indítványában hivatkozott az Alaptörvény B) cikkére, XIII. cikk (1) bekezdésére, XXI. cikk (1) és (2) bekezdésére, 32. cikk (1), illetve 38. cikk (1) bekezdésére, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi IV. törvény 5:23 §-ára, az Éltv. 6. § (6) bekezdésére, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (6) bekezdésére, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 36. § (5) bekezdésére.

[8] A bíróság szerint az Ör. vizsgálni kért és perben alkalmazandó szabályai ellentétben állnak az OTÉK 36. § (5) bekezdésével, valamint az Éltv. 6. § (6) bekezdésével. A bíróság idézett a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5073/2013/4. számú határozatából, kiemelve azt az előírást, hogy az OTÉK alapján az állattartó telepek védőtávolságát nem az állattartásról szóló rendeletben, hanem a helyi építési szabályzatban kell meghatározni.

[9] Előadta továbbá, hogy a közigazgatási határozatok meghozatalát követően Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Ör. 2. § (2), (3) és (4) bekezdéseit, valamint az 1. sz. mellékletét hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezést az OTÉK 36. § (5) bekezdésének rendelkezései tették szükségessé, amely alapján nem az állattartásról szóló rendeletben, hanem a helyi építési szabályzatban kell meghatározni az állattartó épületek védőtávolságát.

[10] Az indítványt benyújtó bíróság a más jogszabályba ütközés megállapítása mellett a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 56. § (5) bekezdése alapján kezdeményezte az általános, valamint a bíróság előtt folyamatban lévő ügyben a támadott jogszabályi rendelkezések alkalmazási tilalmának az elrendelését.

[11] A Kúria a Bszi. 52. §-a alapján az indítványt megküldte az érintett önkormányzatnak állásfoglalása beszerzése végett.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[12] A Kúria elsőként azt állapította meg, hogy az Ör. jelen indítványban vizsgálni kért 2. § (2)-(3)-(4) bekezdését, valamint 1. számú mellékletét a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az állatok tartásáról szóló 30/2012. (X.01.) Kgy. rendelet módosításáról szóló 43/2015. (XII.21.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Mód.Ör.) 2015. december 22-től helyezte hatályon kívül, így e rendelkezések nem – az indítványban foglaltak szerint – 2016. december 21-ig, hanem csak 2015. december 21-ig voltak hatályban.

[13] Jelen eljárás konkrét normakontroll, így a Kúriának a Bszi. szerint lehetősége van a már hatályon kívül helyezett önkormányzati rendelet vizsgálatára. A Bszi. 48. § (3) bekezdése értelmében a bíró az előtte folyamatban lévő ügyben való alkalmazhatóság szempontja alapján kezdeményezi a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárását. A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben az alperes határozatát 2015. szeptember 25-én hozta meg, így a 2015. december 21-ig hatályban volt Ör. 2. § (2)-(3)-(4) bekezdése, valamint 1. számú melléklete alkalmazandó jogszabálynak minősül. Az érdemi eljárásra ezért lehetőség van.

[14] A Kúria megállapította továbbá, hogy az indítvány az Ör. 2. § (2)-(3)-(4) bekezdéseinek egészét érinti (az indítványban jelölt „szövegrész” valójában lefedi a bekezdések normaszövegét).

[15] Az OTÉK 36. § (5) bekezdése szerint az állattartó építmények elhelyezésének feltételeit – a közegészségügyi és az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével – a helyi építési szabályzat állapíthatja meg.

[16] Az ügyben nem volt vitás, hogy az Ör. vizsgált rendelkezései állattartó építmények elhelyezésének feltételeit határozták meg: a 2. § (2) bekezdése a haszonállat tartására szolgáló épület építési és alkalmassági feltételeit az építési hatóság hatáskörébe utalta, a 2. § (3) bekezdése az épület elhelyezése vonatkozásában az 1. számú mellékletben meghatározott védőtávolságok betartására utalt, a 2. § (4) bekezdése pedig a védőtávolság számításának szabályait rögzítette. Az Ör. 1. számú melléklete „Az állattartó épületek elhelyezésekor és a telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védőtávolságok” címet viselte.

[17] Nem vitás tehát, hogy az Ör. jelölt rendelkezései alapján az OTÉK 36. § (5) bekezdésének hatálya alá tartozó szabályozásról van szó. (Megjegyzést érdemel azonban, hogy az Ör. 2012. október 1-jén került megalkotásra, az OTÉK vonatkozó szabályát később, a 2013. január 1-jén hatályba lépő 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése állapította meg.

[18] A Kúria a Köf.5.073/2013/4. számú döntésében helyi állattartásról szóló rendelet vizsgálata kapcsán az alábbiakra mutatott rá: „Az OTÉK alapján az állattartó telepek védőtávolságát nem az állattartásról szóló rendeletben, hanem a helyi építési szabályzatban kell meghatározni. A Kúria megítélése szerint nemcsak technikai előírás, hogy a helyi építési szabályzatnak kell rendelkezni az állattartó telepeket érintő védőtávolságról, hanem annak garanciális jelentősége is van, amennyiben a helyi építési szabályzat megalkotására – mint sajátos helyi normára – az Étv.-ben foglalt speciális szabályok (lásd pl. véleményeztetési eljárás lefolytatása) irányadók. Ilyen rendelkezések az állattartásról szóló rendelethez nem kapcsolódnak, ezért a védőtávolságnak az állattartásról szóló rendeletben való szabályozása – a mellett, hogy szövegszerűen is ellentétes az OTÉK vonatkozó szabályaival – egyben az Étv.-ben foglalt, a helyi építési szabályzat megalkotásához kötődő garanciákat is kiüresíti.” (Indokolás II/6. pont)

[19] A Kúria a fenti érveket jelen eljárásban is irányadónak tekinti. Amikor a jogalkotó akként rendelkezik, hogy egy adott szabályozási tárgyat a helyi építési szabályzatnak kell tartalmaznia, akkor ahhoz egyben a helyi építési szabályzat elfogadásához kapcsolódó garanciális rendelkezések érvényesülését is előírja. Jelen esetben az Étv., valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben megállapított egyeztetési eljárás érvényesüléséről van szó.

[20] Az Ör. indítványban támadott 2. § (2)-(3)-(4) bekezdései, valamint az 1. számú melléklete tehát más jogszabállyal, az OTÉK 36. § (5) bekezdésével állt szemben. A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezért a Bszi. 55. § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapította a hatályon kívül helyezett önkormányzati rendeleti rendelkezés más jogszabályba ütközését, illetve az 56. § (5) bekezdése alapján megállapította, hogy e rendelkezések nem alkalmazhatók a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 5.K.27.192/2016. számú ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.

A döntés elvi tartalma

[21]  Amikor a jogalkotó akként rendelkezik, hogy egy adott szabályozási tárgyat a helyi építési szabályzatnak kell tartalmaznia, akkor ahhoz egyben a helyi építési szabályzat elfogadásához kapcsolódó garanciális rendelkezések érvényesülését is előírja.

Alkalmazott jogszabályok

[22] 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdése

Záró rész

[23] A Magyar Közlönyben és az önkormányzati rendelettel azonos módon való közzététel elrendelésére a Bszi. 55. § (2) bekezdés b) és c) pontja alapján került sor.

[24] A döntés elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest, 2017. március 7.

Dr. Kozma György s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás s.k. bíró