Köf.5.007/2018/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának

h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5007/2018/4.

A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Dobó Viola bíró

Az indítványozó: Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (7401 Kaposvár, Szent Imre u. 14/A.)

Az érintett önkormányzat: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (7401 Kaposvár, Kossuth Lajos u. 1.)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának a telekadóról szóló 78/2008. (XII.15.) számú önkormányzati rendelete 3. §-a jogszabály-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói indítványt elutasítja;
elrendeli, hogy határozatának közzétételére – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Kaposvár Megyei Jogú Város Jegyzője mint az elsőfokú hatóság 2017. január 9. napján kelt A/8.806-6/2016. számú határozatával felperest 2012. évre 204 750 Ft telekadó, míg 2013­2016. évre 244 125 Ft/év telekadó megfizetésére kötelezte 2017. február 28. napjától a felperes kizárólagos tulajdonában lévő, Kaposvár külterület .../28 hrsz.-ú „kivett szemétlerakó telep" nyilvántartású 1575 m2 területű ingatlan után.

[2] A fellebbezés folytán eljárt alperes a SOB/2/359-2/2017. számú, 2017. február 27. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[3] A felperes kérte az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát. Elsődlegesen kérte az alperes határozatának megváltoztatását és a telekadó törlését, az eljárás megszüntetését, míg másodlagosan az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte elsőfokú határozatra kiterjedően új eljárásra kötelezés mellett. Előadta, hogy a perbeli ingatlannak 2008. szeptember 23. napjától tulajdonosa, amit „rét" művelési ágban használ, szemétlerakó funkciót nem tölt be. Állította, hogy az ingatlan területének 95%-a Ev/2 véderdő övezet oltalma alatt áll; ezen övezetben épület nem helyezhető el, a terület nem osztható meg, semmilyen beépítés nem lehetséges. Az ingatlanon csak mezőgazdasági szántó, parlag, gyepművelés lehetséges, az ingatlan mezőgazdasági művelése nem telekadó köteles, a telekadó bevallás nyomtatványon is "egyéb mezőgazdasági területként" jelölte meg a felperes az ingatlant. A közigazgatási terület külterületi, beépítésre nem szánt részen helyezkedik el. A felperes szerint az alperes a bevallásban foglaltakat figyelmen kívül hagyta és teherbíró képességét meghaladóan kötelezte a telekadó megfizetésére, amely az ingatlan értékéhez képest súlyosan aránytalan, az egy évre kiszabott adó több mint az ingatlan piaci forgalmi értéke.

[4] Az alperes a kereset elutasítását kérte és a határozatban írt indokaival egyezően adta elő ellenkérelmének az indokait. Kiemelte, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben (a továbbiakban: Htv.) szabályozott mentességi tilalom nem alkalmazható, az, hogy a helyi építési szabályzatban a jelen övezetre vonatkozó rendelkezések folytán nem lehet épületet elhelyezni, nem minősül építési tilalomnak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 13. § (1) bekezdésében meghatározott helyi építési előírás szerint. Utalt arra, hogy az alkalmazott önkormányzati rendeletet már felülvizsgálta a Kúria Önkormányzati Tanácsa és az adómértékek tekintetében törvényellenességet nem állapított meg, ezért a szakértő igénybevétele nem indokolt.

[5] Az ingatlan forgalmi értékének megállapítására a bíróság igazságügyi szakértőt rendelt ki. A szakértő megállapította, hogy Kaposvár-Kaposfüred külterületi .../28 hrsz.-ú ingatlan forgalmi értéke ‒ a másodfokú határozat időpontjában ‒ 1575 m2 x 225 Ft/m2 árral számolva 354 375 Ft.

[6] A felperes a szakértői véleményt ‒ azzal az eltéréssel, hogy a kerítés értéke a forgalmi értékből levonandó a felperes szerint ‒ elfogadta, kiemelve, hogy annak alapján az önkormányzat felé fizetendő helyi adó másfél év alatt kiteszi a forgalmi értéket.

[7] Az alperes vitatta a szakvélemény megfelelőségét. Hivatkozott a szakértő által a NAV-tól bekért, nem megfelelő adatokra, kiemelve ugyanakkor, hogy a perbeli ingatlan ‒ a szakértői vélemény szerint is ‒ aranykorona értékkel nem rendelkező szemétlerakó.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[8] A bíróság a 2018. január 17. napján kelt, 4.K.27.149/20171/14. számú végzésével Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 78/2008. (XII.15.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 3. §-ának felülvizsgálatát a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtt. Egyidejűleg a per tárgyalását az Önkormányzati Tanács előtti eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

[9] A bíróság szerint, bár a Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5009/2015/8. számú határozatával az Ör. 3. §-a törvényellenességének megállapítása iránti indítványt elutasította, az Ör. az absztrakció szintjén ugyan megfelel a Htv. kritériumainak, de egyedi esetben a Htv. 6. § c) pontja szerinti teherviselési képesség szempontja nem érvényesül.

[10] A bíróság álláspontja szerint a helyi sajátosságokhoz, a felperes teherviselési képességhez való igazodás és az önkormányzati rendelet alkalmazása során az alperes az ingatlan forgalmi értékét nem vette figyelembe, nem értékelte az ingatlan fajlagos értékét és az adómértékének egymáshoz viszonyulását, vagyis a Htv. 6. § c) pontjában írt azon követelmény nem érvényesült, hogy az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan kell meghatározni az adó mértékét. E mérlegelési szempont a perbeli eljárás során nem érvényesült, annak ellenére, hogy az Alaptörvény XXX. cikke arányos közteherviselést ír elő. A Htv. 6. § c) pontja szerinti arányosság követelményével összefüggésben hivatkozott a Kúria BH.2003.165. és Köf.5038/2015/4. számú határozataira is, valamint a Köf.5018/2016/4. számú döntésére is, amely szerint a jogkövetkezményt a jogi absztrakció szintjén megalkotott norma egyedi esetben megállapított törvénysértéséhez kell igazítani.

[11] Mindezek alapján a bíróság álláspontja szerint a jelen ügyet érintően az Ör. 3. §-a nem felel meg a Htv. 6. § c) pontjában írtaknak, mivel a telekadó mértéke körülbelül másfél év alatt felemészti az ingatlan forgalmi értékét.

[12] Az érintett önkormányzat védiratot nem terjesztett elő.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[13] Az indítvány nem megalapozott.

[14] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt tartalma szerint elbírálva a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 144. §-a szerint érdemben vizsgálta. [A Kp. 140. § (1) bekezdése szerint az e fejezetben szabályozott eljárást indítvánnyal kell megindítani, amelyre a keresetlevél szabályait kell alkalmazni. A Kp. 157. § (1) bekezdése értelmében ezt a törvényt a 2018. január 1. napján vagy azt követően előterjesztett keresetlevél alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.]

I.

[15] A Kp. 146. § (5) bekezdése értelmében az önkormányzati tanács határozata mindenkire nézve kötelező. A Kúria korábbi, Köf.5047/2015/3. számú döntése szerint a Bszi. 2017. december 1-ig hatályos 55. § (4) bekezdéséből, amely a Kp. 146. § (5) bekezdésével tartalmilag azonos rendelkezést rögzít, az következik, hogy nincs helye az önkormányzati rendelet újabb vizsgálatának, ha az indítvány a Kúria által érdemben már elbírált önkormányzati rendelet vagy önkormányzati rendelkezés vizsgálatára irányul, és az indítványozó ugyanarra a más jogszabályba ütközésre hivatkozva kéri a törvényellenesség megállapítását.

[16] A Kúria megállapítja, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5009/2015/8. számú határozatával az Ör. 2013. január 1-jével hatályos 3. és 4. §-ának törvényességét már vizsgálta. A 3. § törvényellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasította, míg a 4. § törvényellenességének megállapítására irányuló indítvány tekintetében az eljárást megszüntette. A döntés szerint a telekadó kötelezettséget megállapító Ör. nem ütközik a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 6. § c) pontjába, az Önkormányzat megalkotásakor mérlegelte az abban foglalt valamennyi szempontot. A konkrét ügyben vizsgált szempontokat rögzítve akkor megállapította, hogy az önkormányzat illetékességi területén 1991-től folyamatosan kivetett telekadó kötelezettség ismeretében, abban az egyedi ügyben az adózói hivatkozás nem eredményezte az önkormányzati rendeletben mint jogszabályban megállapított adómérték törvényellenességét.

II.

[17] A jelen ügy tárgyát képező konkrét jogvitára vonatkozóan az indítványt előterjesztő bíróság hivatkozik az ingatlan szakértői vélemény által megállapított forgalmi értékére, tovább a felperes álláspontjára, amely szerint a telekadó másfél év alatt eléri az ingatlan forgalmi értékét. A bíróság szerint ezen egyedi esetben a Htv. 6. § c) pontja által előírt arányos teherviselési képesség szempontja nem érvényesül. Az indítványnak a Htv. 6. § c) pontjának sérelmét az egyedi ügyre vonatkoztató hivatkozása kapcsán azonban a Kúriának az alkalmazandó jogot és saját hatáskörét kellett mindenekelőtt vizsgálnia.

[18] Törvényi rendelkezésként az indítvány a Htv. 6. § c) és ezzel összefüggésben a 22. § a) pontját jelöli meg, 2017. január 1. napjától való fizetési kötelezettség megállapítása alapján indult ügyből kiindulóan. Megállapítható, hogy az indítványozó bíró a Htv. 6. § c) pontja 2016. december 31-ig hatályos szövege szerinti feltételrendszer sérelmét állítja, ezek közül is különösen az az adóalanyok teherviselő képességeihez való igazodás hiányát hangsúlyozza.

[19] A Htv. 6. § c) pontjának 2017. január 1-től hatályos szövege azonban e feltételt már nem tartalmazza. 2017. január 1-től ugyanakkor hatályban van a Htv. ekkortól alkalmazandóan beiktatott 7. § g) pontja is, amelyik az Önkormányzat mozgásterét a megállapítás terén már kiegészítőlegesen másképp értelmezi, mint a korábban hatályos Htv. 6. § c) pont. Eszerint „[a]z önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, (…) hogy az adóalap fajtáját, az adó mértékét, a rendeleti adómentességet és adókedvezményt úgy állapíthatja meg, hogy azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének”.

[20] Az indítványból éppen az adóalanyok széles körét érintően a teherviselő képesség a korábbihoz képest új fordulatának értelmezése hiányzik, és e tekintetben az indítvány által hivatkozott korábbi ítélkezési gyakorlat alkalmazhatósága is tételes értékelésre szorul.

[21] A Kúria úgy ítéli meg, hogy az indítvány alapján a 2017. január 1-től hatályos Htv. 6. § c) pont sérelme nem állapítható meg. Ugyanakkor jelen esetben nincs lehetőség a Kp. 143. § (3) bekezdése alapján a Htv. 7. § g) pontja szempontjából történő vizsgálatra. (Hasonlóképpen döntött a Kúria korábban a Köf.5013/2017/4. számú és Köf.5005/2018/3. számú határozataiban is, 2017. január 1. napjától való fizetési kötelezettség megállapítása alapján indult ügyekben, mindkét esetben a Htv. 2016. december 31-ig hatályos 6 § c) pontjának sérelmét állító bírói indítvány alapján.) Az indítványozó szerepének átvételét ugyanis a Kp. 143. § (3) bekezdése nem teszi lehetővé.

[22] Mivel az indítvánnyal érintett Ör. az indítványban hivatkozott törvényi rendelkezés szerint nem ellentétes a Htv.-vel, ezért a Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 142. § (2) bekezdése alapján elutasította.

Záró rész

[23] A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.

[24] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.

[25] A határozat helyben történő közzététele a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.

[26] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. május 2.

Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró, Dr. Dobó Viola s. k. bíró