KÚRIA
Köf.5004/2012/7.szám
A KÚRIA
ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA
A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Legfelsőbb Bíróság indítványozó által kezdeményezett a dr. Kleszó Mariann ügyvéd /1132 Budapest, Váci út 30./ által képviselt Budajenő Község Képviselő-testületének /2093 Budajenő, Fő u. 1-3./ a közterületek használatáról szóló 4/2003. (IV. 10.) számú rendelet 3. § (1)bekezdése ellen előterjesztett indítvány alapján, nemperes eljárásban meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa Budajenő Község Képviselő-testületének a közterületek használatáról szóló 4/2003.(IV.10.) számú rendelete megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Budajenő Község Képviselő-testületének a közterületek használatáról szóló 4/2003.(IV.10.) számú rendelet 3.§ (1) bekezdése törvényellenes volt, ezért a Kúria Kfv.IV.37.147/2011. számú ügyében nem alkalmazható.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
1. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Kfv. IV.37.147/2011/8. számú végzésében felfüggesztette az eljárást és az Alkotmánybírósághoz fordult Budajenő Község Képviselő-testületének (a továbbiakban: Ör.) a közterületek használatáról szóló 4/2003. (IV. 10.) számú rendelet 3. § (1)bekezdése vizsgálatát és megsemmisítését kérve. A felülvizsgálni kért jogerős ítélet közigazgatási perben született, amelynek alapját a Budajenő Község Jegyzőjének 2008. május 28. napján 517/2008. számon, közterület-használati díj megfizetése tárgyában hozott határozata, illetve az ez ellen a felperes által előterjesztett fellebbezés elbírálása folytán meghozott Z.67/2008. /VI. 26./ alperesi – Budajenő Község Képviselő-testülete által meghozott - határozat képezte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során észlelte, hogy az Ör. 3. § (1) bekezdése közterület-használati ügyekben az elsőfokú eljárás hatáskörét az önkormányzat jegyzőjére telepítette.
Az Ör. 2. § (1) és (2) bekezdései határozzák meg, hogy mely esetekben kell közterület-használati engedélyt beszerezni, a 3. § (1) bekezdés szerint: „Az engedély megadása a jegyző hatáskörébe tartozik”. A Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy a közterület-használati engedély megadása önkormányzati hatósági ügynek tekinthető, így az nem tartozhat a jegyző hatáskörébe. Ezért az Ör. 3. § (1) bekezdése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 2. § (2) bekezdésével, 9. § (2) és (3) bekezdésével, továbbá a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. év CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 19. § (2) bekezdésével ellentétes. A Legfelsőbb Bíróság az indítványa indokolásában hivatkozott az önkormányzati hatósásági ügy fogalmát értelmező alkotmánybírósági határozatokra is.
2. 2012. január 1-én hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye. Az Alaptörvény 25. cikk c) pontja szerint a bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban Bszi.)24. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Kúria dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 73. § (2) bekezdés alapján a bírósághoz kell áttenni 2012. január 1-ét megelőzően bíró által előterjesztett olyan indítványt, amely előtte folyamatban lévő ügy elbírálása során alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló eljárásban önkormányzati rendelet vizsgálatára irányult, és az indítvány tartalmában önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állítja.
Az Alkotmánybíróság 2012. január 18-ai keltezéssel az indítványt áttette a Kúriára. A Kúria Önkormányzati Tanácsa felhívta az érintett önkormányzat jogi képviselőjét, hogy a Bszi. 52. §-a alapján az indítványra vonatkozóan 30 napon belül állásfoglalást terjeszthet elő. A jogi képviselő ezzel a lehetőségével nem élt.
3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az eljárása során észlelte, hogy az Ör.-t Budajenő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a közterületek használatáról szóló 17/2011. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdése 2012. január 1-ével hatályon kívül helyezte, ugyanezen rendelet 4. § (1) bekezdése pedig a korábban támadott szabálytól eltérő tartalmú rendelkezést alkotott amely szerint: „A közterület használatára vonatkozó engedélyt, a képviselő-testület által átruházott elsőfokú önkormányzati hatósági hatáskörben, a polgármester (a továbbiakban: engedélyező) adja ki.”
A Bszi. 51. § (1) bekezdés d) pontja szerint az Önkormányzati Tanács az indítványt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha az önkormányzati rendeletnek az indítvánnyal támadott rendelkezése hatályát vesztette. Mivel az Ör. támadott rendelkezése már nincs hatályban, így annak megsemmisítésére – azaz hatályon kívül helyezésére - sincs mód. Erre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör. 3. § (1) bekezdése megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasította.
4. A Bszi. 56. § (5) bekezdése bírói kezdeményezés esetén lehetővé teszi a megsemmisített önkormányzati rendelet egyedi ügyben történő alkalmazási tilalmának elrendelését. A Kúria Önkormányzati Tanácsa hatáskörét értelmezve úgy döntött, hogy nem hatályos önkormányzati rendelet törvényellenességének megállapítására és a rendelet konkrét esetben való alkalmazhatósága kizárására irányuló bírói kezdeményezés esetén vizsgálni kell azt is, hogy a nem hatályos önkormányzati rendeletre vonatkozó normakontroll lefolytatásának lehet-e a törvénysértés kimondásán túlmenő eljárásjogi következménye. Jelen ügyben a Legfelsőbb Bíróság a Kfv. IV.37.147/2011/8. számú végzésében eljárását felfüggesztette, mert az adott ügyben alkalmazandó Ör. 3. § (1) bekezdésének törvényellenessége merült fel. A felülvizsgálati eljárás folytatásának feltétele a vizsgálni kért Ör-beli rendelkezés törvényességéről való döntés, mivel a Pp. 339/A. § a szerint a bíróság a közigazgatási határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. Ezért a Kúria Önkormányzati Tanácsa a bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben való alkalmazhatóság eldöntése érdekében az indítványt megvizsgálta.
5. Az Alkotmánybíróság a 41/2000. /XI.8./ AB határozatában megállapította, hogy „a közeterület-használati hozzájárulás iránti kérelem elbírálására önkormányzati hatósági eljárásban kerül sor.” /ABH 2000, 327./ majd a 19/2010. /II.18./ AB határozat ezt megerősítette: az Alkotmánybíróság az Ötv. és a Ket. szabályai alapján megállapította, hogy a közterület-használat engedélyezése tárgyában meghozott polgármesteri döntés megfelel a Ket.-ben szabályozott, önkormányzati hatósági ügyben hozott döntés törvényi kritériumainak.
Az Ötv. 2. § (2) bekezdés szerint önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete - annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, társulása, a polgármester -, illetőleg a helyi népszavazás hozhat. Az Ötv. 9. § (3) bekezdése rendelkezik a képviselő-testület egyes hatáskörei átruházásáról. Így a képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. A Ket. 19. § (2) bekezdés értelmében pedig önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület, törvény rendelkezése alapján a polgármester jár el. A képviselő-testület ezt a hatáskörét önkormányzati rendeletben a polgármesterre, a képviselő-testület bizottságára vagy társulásra ruházhatja át.
Megállapítható tehát, hogy a közterület-használat engedélyezése tárgyában meghozott döntés önkormányzati hatósági ügyben meghozott döntés, a képviselő-testület az elsőfokú eljárásra vonatkozó hatáskörét önkormányzati rendeletben átruházhatja – többek között – a polgármesterre. Az is megállapítható azonban, hogy sem a Ket. sem az Ötv. vonatkozó rendelkezései nem teszik lehetővé, hogy önkormányzati hatósági ügyben a képviselő-testület az első fokú önkormányzati hatósági hatáskört a jegyzőre telepítse, mint ahogy azt a jelen ügyben vizsgált Ör. 3. § (1) bekezdés tette.
6. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a fentiek alapján megállapította, hogy az Ör. 3. § (1) bekezdése ellentétbe került az Ötv. 2. § (2) bekezdésével, 9. § (2)-(3) bekezdésével, továbbá a Ket. 19. § (2) bekezdésével, ezáltal magasabb jogszabályba ütközött. Mivel a törvényellenes rendelkezés már nincs hatályban - s a helyébe lépő új szabályozás a sérelmezett rendelkezést nem tartalmazza – a Kúria önkormányzati tanácsa csak arról rendelkezhetett, hogy az Ör. 3. § (1) bekezdése a Kúria előtt folyamatban lévő Kfv.IV.37.147/2011. számú ügyében nem alkalmazható.
Budapest, 2012. április 16.
Dr. Kalas Tibor sk. az Önkormányzati Tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró
Dr. Marosi Ildikó sk. bíró