Knk.VII.38.031/2018/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
végzése

Az ügy száma:     Knk.VII.38.031/2018/2.

A tanács tagjai:     Dr. Tóth Kincső tanácselnök
                             Dr. Rothermel Erika előadó bíró
                             Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró

A kérelmező:     (név)
                            (cím)

A kérelmező képviselője: Kollarics Flóra Ügyvédi Iroda
                                         Dr. Kollarics Flóra
                                         (cím)

Az ügy tárgya:     népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező  

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 1026/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 1026/2018. számú határozatát megváltoztatja és az „Egyetért-e Ön azzal, hogy a házasság közjegyző általi felbontással is megszűnhessen?” népszavazási kérdést hitelesíti.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

E végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) ... (a továbbiakban: kérelmező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés ügyében 1026/2018. számú határozatával döntött. Az NVB az „Egyetért-e Ön azzal, hogy a házasság közjegyző általi felbontással is megszűnhessen?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését jelzett számú határozatával megtagadta.

[2] Az NVB hitelesítési eljárásában a népszavazási kezdeményezésről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 9. § (1) bekezdésében foglalt kérdés egyértelműségi követelmény teljesülését vizsgálta.

[3] Az NVB megítélése szerint nem egyértelmű a választópolgár számára az, hogy mely esetekben szűnhet meg a házasság közjegyzői eljárással és melyekben marad a bírósági eljárás, vagy esetleg ezek az eljárások egymás egyenértékű alternatívái lesznek. A választópolgár ugyanis nem látja át a döntése következményeit abban az esetben, ha támogatja, illetve ha nem támogatja a népszavazási kérdést, mivel nem áll rendelkezésére az az információ, hogy milyen feltételek megléte esetén szűnhet meg a házasság közjegyzői eljárás keretében.

[4] Az NVB döntésében kifejtette, hogy a kérdés azért megtévesztő a választópolgár számára, mert abból nem derül ki, hogy annak támogatása esetén olyan szabályozás kerül kialakításra, ahol az egyén döntésétől függ az, hogy a házasság felbontása iránti eljárást a bíróság vagy a közjegyző előtt indítja meg, vagy esetleg a megalkotandó jogszabály taxatíve felsorolja, hogy mely esetekben tartozik a közjegyző hatáskörébe a házasság megszüntetése.

[5] Az NVB az egyértelműség vizsgálata körében azt is kiemelte, hogy az „is” kötőszó Magyar Értelmező Kéziszótár szerinti értelmezése alapján annak kifejezésére szolgál, hogy két vagy több személy, dolog valamiben megegyezik vagy összefügg, illetve valamely megállapítás két vagy több személyre, dologra egyaránt vonatkozik. Az NVB szerint ezért a kérdés a választópolgár számára azt a képzetet keltheti, hogy a házasság felbontása az érintett személy választása alapján történne a bíróság vagy közjegyző előtt, függetlenül attól, hogy van-e jogvita a felek között.

[6]  Az NVB megítélése szerint a népszavazáshoz való jog jelen kérdésben tartott országos népszavazás esetén – tudatos döntés hiányában – csak formálisan érvényesülhetne, amely kizárja a kérdés egyértelműségét.

[7] Az NVB arra a következtetésre jutott, hogy mivel a kezdeményezésből, annak általános megfogalmazása okán részben eltérő jogalkotási eredmények származhatnak, a kérdés a jogalkotó számára nem kellően meghatározott, vagyis a kérdés a jogalkotói egyértelműség kritériumát sem teljesíti. Ennek következtében pedig előállhat az a helyzet, hogy a választópolgári támogatással elérni kívánt eredmény és a jogalkotó által eszközölt jogszabályalkotás között nem lesz összhang.

[8] Mindezekre tekintettel az NVB megállapította, hogy jelen országos népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt népszavazási egyértelműség követelményének, ezért annak hitelesítését az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva megtagadta.

A felülvizsgálati kérelem

[9] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte annak érdekében, hogy a benyújtott kérdés hitelesítésre kerülhessen.

[10] A kérelmező – hivatkozva a Kúria Knk.VII.37.411/2017/3. és a Knk. VII.37.424/2017/2. számú határozataira – amellett érvel, hogy a jogalkotó feladata az eredményes népszavazást figyelembe vevő, konkrét jogi környezet kialakítása. Álláspontja szerint az egyes részletszabályok meghatározása, az alkalmazandó jogintézmények kiválasztása és jogrendszerbe illesztése a jogalkotó feladata. Nem okoz egyértelműségi problémát, hogy a jogalkotó a népszavazásból eredő jogalkotási kötelezettségének többféleképpen is eleget tehet.

[11] A kérelmező szerint függetlenül attól, hogy a jogalkotó végül milyen szabályozást választ, a választópolgári döntés érdemi következménye a közjegyzői felbontás lehetőségének megteremtése lesz, a jogérvényesítés feltételei részletkérdésnek minősülnek. A közjegyzői út igénybevételének lehetőségét pedig a választópolgárok a szavazás során képesek előre látni.

[12] A kérelmező hangsúlyozta, hogy a népszavazás kezdeményezőjétől nem várható el a részletszabályok kidolgozása és ismertetése, mert az a jogalkotó feladata, így a kérdés megfogalmazásakor nem kell figyelemmel lenni a lehetséges megoldások sokszínűségére.

[13] A kérelmező szerint nem állapítható meg a választópolgári egyértelműség hiánya, a választópolgárok ugyanis alappal nem láthatnak előre egy olyan szabályozási környezetet, amelyet később a jogalkotó fog kialakítani, azt viszont képesek előre látni, hogy az új szabályozási környezet lehetőséget ad majd a közjegyzői út igénybevételére, amely önmagában elegendő, érdemi tartalom ahhoz, hogy a népszavazási kérdés következményeit egyértelművé tegye. E megállapításai alátámasztásául a kérelmező hivatkozott az NVB 966/2018. és a 967/2018. számú határozataira is.

A Kúria döntése és jogi indokai

[14] A Kúria megállapítja, hogy a felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.

[15] A népszavazáshoz való jog megfelelő érvényesülése megköveteli, hogy a választópolgárok egyértelműen és világosan nyilváníthassanak véleményt a népszavazási kezdeményezés tárgyát alkotó kérdésről. Ezért a népszavazáshoz való jog garanciája a felteendő kérdés egyértelműsége. Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése kifejezetten előírja, hogy a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni (választói egyértelműség), továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelműség).

[16] A Kúria korábbi gyakorlata (Kvk.37.300/2012/2., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.VII.37.997/2016/4., Knk.VII.37.336/2017/3., Knk.IV.37.940/2018/2.)  szerint a népszavazási kérdéssel szemben követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék, lássák át a kérdés lényegét, jelentőségét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni.

[17] A Kúria a népszavazási kérdés értelmezése során arra a következtetésre jutott, hogy az a házasság közjegyző általi felbontása lehetőségének bevezetésére vonatkozik, az „is” kötőszó kérdésben való szerepeltetéséből adódóan pedig nem kívánja e felbontási mód jövőbeni kizárólagosságát. A kérdés megfogalmazása a választópolgárok számára más értelmezési lehetőséget nem vet fel, ezért a Kúria szerint a kérdés a választópolgári egyértelműség kritériumát teljesíti.

[18] A Kúria a kérdést a jogalkotói egyértelműség szempontjából is vizsgálta. A Kúria megítélése szerint a népszavazási kérdésben foglaltakat a jogalkotó ugyan többféleképpen is teljesítheti (pl. a közjegyző általi felbontás meghatározott szempontok szerinti kötelező igénybevétele vagy a közjegyző általi felbontás választása szabad elhatározásból), azonban a kérdésből a jogalkotó számára egyetlen egyértelmű feladat következik: a házasság közjegyző általi felbontása jogszerű lehetőségének megteremtése. Ahogy azt a Kúria a Knk.VII.37.424/2017/2. számú döntésében kifejtette, nem okozza a jogalkotói egyértelműség hiányát, ha a népszavazásból eredő jogalkotási kötelezettség többféle módon teljesíthető. A jogalkotó feladata, hogy az alkotmányos követelményekre tekintettel a jogszabályok koherenciáját is fenntartva a legmegfelelőbb szabályozási megoldást kiválassza.

[19] A Kúria továbbá korábban már azt is kifejezésre juttatta (Knk.VII.37.424/2017/2.), hogy nem válik a kérdés megtévesztővé azáltal, hogy a választópolgár nem ismeri előre, hogy a kérdésből következő jogalkotási kötelezettségének az alkotmányos keretek betartásával a jogalkotó pontosan miként tesz eleget.

[20] A Kúria megítélése szerint a népszavazási kérdésből a jogalkotó számára pontosan meghatározható, konkrét jogalkotási feladat következik, még akkor is, ha a részletszabályok meghatározása több módon lehetséges. A kezdeményezőtől pedig, – ahogy arra a felülvizsgálati kérelem is utal – nem várható el, hogy e részletszabályokat a kérdés megfogalmazásakor maga határozza meg.

[21] Mindezek alapján a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a népszavazásra szánt kérdés az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt kérdés egyértelműségi követelménynek megfelel.

[22] A Kúria a fentiekben rögzített okokból megállapította, hogy a hitelesítés megtagadása az NVB részéről az Nsztv. 11. §-ára tekintettel nem volt jogszerű, amelynél fogva az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján rendelkezett az NVB határozatának megváltoztatásáról, egyúttal az Nsztv. 11.§-a alapján a népszavazási kérdést hitelesítette.

[23] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a alapján a felülvizsgálati eljárás illetéke az állam terhén marad.

[24] A Kúria az Nsztv. 30.§ (3) bekezdése alapján a határozatát 8 napon belül a Magyar Közlönyben, egyúttal a határozat hozatala napján a Kúria honlapján közzé teszi.

[25] A Kúria végzése elleni további jogorvoslatot az Nsztv. 30. § (1) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. december 11. napján

Dr. Tóth Kincső s.k. tanácselnök,
Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró