A mai bírósági rendszer

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Magyarország 2012. január 1-jétől hatályos Alaptörvénye szabályozza a bíróságok jog- és hatáskörének, szervezetének, ítélkezésének, továbbá a bírák függetlenségének legfontosabb kérdéseit. A bíróságok igazgatásának és működésének, valamint a bírák jogállásának részletes szabályait sarkalatos törvények határozzák meg.

Az Alaptörvény szerint a bíróságok feladata az igazságszolgáltatási tevékenység, ennek megfelelően a büntetőügyekben és a magánjogi jogvitákban, továbbá a közigazgatási határozatok és önkormányzati rendeletek törvényességéről való döntés, valamint a helyi önkormányzatok törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása. Törvény más ügyekben való döntést is a bíróságra telepíthet.

A többszintű bírósági rendszer egyes szervezeti szintjeinek meghatározását a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvényre (Bszi.) hagyja. Az Alaptörvény a bírósági szervezetrendszer csúcsszerveként a Kúriát nevesíti, s ezzel egyben a bírói szervezet egységességét is deklarálja. Az Alaptörvény az általános igazságszolgáltatási tevékenységen túl különleges bírói feladatokat is ró a Kúriára: a Kúria biztosítja a jogalkalmazás egységét, amelynek keretében a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.

Az Alaptörvény rögzíti a bírói függetlenség garanciális elemeit: a bírák csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók, tisztségükből csak a törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani őket. Nem lehetnek tagjai pártnak, nem folytathatnak politikai tevékenységet. A függetlenségüket biztosítja az is, hogy a hivatásos bírákat a köztársasági elnök nevezi ki. A Kúria elnökét - a stabilitás és a függetlenség fokozottabb érvényesítése érdekében - kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja meg.

A bírósági szervezet

Magyarországon az igazságszolgáltatást a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság és a közigazgatási és munkaügyi bíróság gyakorolja.

Az első fokon eljáró kerületi és városi bíróságok - jelenleg 111 helyi bíróság - jogutódjai 2013. január 1-jétől a járásbíróságok. E bíróságok hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, amelyekben az elsőfokú eljárást törvény nem utalja más bíróság elé.

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2013. január 1-jén kezdik meg a működésüket. Első fokon járnak el a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. 2012. december végéig e jogvitákat még a munkaügyi bíróságok, illetve a törvényszékek bírálják el.

A 20 megyei (fővárosi) bíróság jogutódjaként a törvényszékek a törvényben meghatározott ügyekben első fokon járnak el, és másodfokon elbírálják a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket. A törvényszéken tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági, valamint közigazgatási-munkaügyi kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek.

Az ítélőtábla elbírálja a törvényben meghatározott ügyekben a járásbíróság és a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, továbbá eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. Az ítélőtáblán tanácsok, büntető, valamint polgári kollégiumok működnek. Öt ítélőtábla van: a Fővárosi, a Debreceni, a Győri, a Pécsi és a Szegedi Ítélőtábla.

A Kúria jog- és hatásköréről, ügyelosztási és szervezeti rendjéről, továbbá a Kúriával kapcsolatos és közérdeklődésre számot tartó minden más tényről, adatról honlapunkon részletesen beszámolunk.

A bíróságok központi igazgatása

Az 1997-ben bevezetett igazgatási rendszert számos kritika érte. Megállapításra került, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) bíró tagjai rendszerint olyan bírósági vezetők közül kerülnek ki, akik felett az ellenőrzést, a munkáltatói jogokat maga az OIT gyakorolja.

Nehézséget jelentett, hogy az OIT elnöke egyben a Legfelsőbb Bíróság elnöke, s miután mindkét tisztség egész embert kíván, ez a tény önmagában is megnehezítette az OIT elnöke igazgatási és a Legfelsőbb Bíróság elnöke szakmai szerepének ellátását. Az OIT elnöke irányította az OIT Hivatalát, és emellett eleget kellett tennie belső igazgatási teendőinek és egyszersmind a jogegység megteremtésének és folyamatos fenntartásának követelményéből reá háruló kötelezettségeinek is.

A központi igazgatásért felelős OIT nem tudott elvárható módon és eredménnyel megbirkózni az eljárások időszerűségének, az elhúzódó ügyek magas számának és a területi koncentráltságnak a problémáival sem.

Az igazságszolgáltatással szembeni elvárásokat, a felmerült és fennálló nehézségeket elemezve és értékelve a jogalkotó arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon egy sajátos, a különböző igazgatási modellek egyes elemeit felhasználó, de az azonnali intézkedéseket lehetővé tevő, a meglévő intézményi alapokat felhasználó, de azt gyökeresen megújító igazgatási és szakmai rendszert szükséges kialakítani.

A 2012. január 1-jétől hatályos Alaptörvény végrehajtásaként a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló CLXII. törvény a fenti fogyatékosságok megszüntetését, az egész bírósági rendszert és ítélkezést korszerűbb és hatékonyabban működő pályára kívánja állítani. A törvény indokolása kiemeli, hogy 2012. január 1-jétől egy tiszta konstrukció jön létre, ahol a szakmai és igazgatási hatáskörök nem keverednek.

A bíróságok központi igazgatását 2012. január 1-jétől az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke látja el. Az OBH elnökéhez kerültek a megszűnt Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és az OIT elnökének, aki egy személyben a Legfelsőbb Bíróság elnöke is volt, igazgatási jogkörei (így a bírósági felsővezetők kinevezése, bírói álláspályázatok elbírálása, költségvetési, létszám-gazdálkodási jogkörök, stb.). Ezzel elvált a szakmai vezetésért felelős Kúria elnökének és a bírósági igazgatás vezetőjének a személye. Az OBH-n kívül az igazgatási rendszer elemét képezi a bírák által választott, kizárólag bírákból álló Országos Bírói Tanács is, amely független testületként ellenőrzési, felügyeleti funkciót lát el.