9/2018. számú közigazgatási elvi határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Az újrafelvételi kérelem elbírálása szempontjából nem minősül új ténynek az, ha az ingatlan tulajdonosa az ingatlant jogellenesen más célra hasznosítja.
[2004. évi CXL. tv. (Ket.) 112. §]

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az első fokú hatóság 2016. május 3. napján jogerőre emelkedett határozatában az alperesi beavatkozó, mint tulajdonos kérelmére engedélyezte a Hajdúbagos külterület hrsz.-ú saját használatú út közúttá történő átminősítését.

[2] A felperes 2016. június 9. napján újrafelvételi eljárás iránti kérelmet terjesztett elő az elsőfokú hatóságnál. Kérelmében előadta, hogy az eljárás tárgyát képező ingatlant ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosként birtokolja, erre való tekintettel közte és az alperesi beavatkozó között tulajdonjog megállapítása iránti per van folyamatban. Ennek okán megítélése szerint a határozat az érdekeit sérti és a hatóságnak őt az eljárásba ügyfélként be kellett volna vonnia. Kérelmében hivatkozott továbbá arra is, hogy a közúttá történő átminősítés törvényi feltételei nem álltak fenn, hiszen az érintett ingatlan évtizedek óta mezőgazdasági művelés alatt áll és azon semmilyen közlekedés, forgalom nem zajlik.

[3] Az első fokú hatóság  határozatában a kérelmet elutasította.

[4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2016. augusztus 17. napján kelt  határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. A határozatban rögzítésre került, hogy az érintett út  kizárólag a Sáránd-Hosszúpályi közútról közelíthető meg, mert az útnak a Mikepércs  és  Hajdúbagos ingatlanokkal szomszédos szakasza nem járható, az út területét beszántották. Megállapításra került, hogy a közlekedési hatóságtól nem kértek az út vitatott szakaszának megszüntetéséhez és más célra hasznosításához szükséges engedélyt, továbbá a hatóság ilyen engedélyt nem adott ki, ezáltal az út jogszerű megszüntetése nem történt meg, az út kezelőjének az út teljes területén biztosítania kell annak járhatóságát.

[5] A fentiek figyelembe vételével az alperes akként foglalt állást, hogy az újrafelvételi kérelem benyújtásának feltétele – mely szerint az új tények ismerete az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna – nem állt fenn, hiszen az út igénybevétele szempontjából nincs különbség a közforgalom elől el nem zárt magánút – korábbi terminológia alapján „saját használatú út” – és a közút között, így a közlekedők szempontjából az átminősítés nem eredményezett változást és az a felperes közlekedési lehetőségét sem változtatja meg.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[6] Az alperesi határozat felülvizsgálata iránt benyújtott keresetében a felperes annak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal történő hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte.

Az elsőfokú ítélet

[7] A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.

[8] Megállapította, hogy az ingatlan-nyilvántartásban útként megjelölt ingatlan mezőgazdasági célú használata nem eredményezhet jogszerű állapotot. Nem minősül az újrafelvételi eljárást megalapozó lényeges ténynek, amelyről az felperes a hatósági határozat jogerőre emelkedését követően szerzett tudomást, vagyis az út forgalmi jellegének – a felperes általi jogszerűtlen mezőgazdasági célú használat miatti – változása.

[9] Az alperessel egyezően hangsúlyozta, hogy a közút és a közforgalom elől el nem zárt magánút kizárólag abban különbözik, hogy ki a tulajdonosa, az út igénybevételét és használatát nem befolyásolja, ezáltal az átminősítés előtti állapothoz képest a jogszerű használat szempontjából nem történt változás.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[10] A jogerős ítélet felülvizsgálata iránt a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó új határozat hozatalát, másodlagosan a bíróság új eljárásra utasítását kérte.

[11] Felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a felperes védendő jogi érdeke fennáll, tekintettel arra, hogy az ingatlan tulajdonjoga megállapítása iránt polgári peres eljárás van folyamatban, így az elsőfokú hatóság jogszerűtlenül állapította meg, hogy határozata idegen érdeket nem sért.

[12] Hivatkozott továbbá arra is, hogy a saját használatú út közúttá minősítésének feltételrendszere nem áll fenn, hiszen a természetben nem létező úton nem létezik közlekedési forgalom, aminek megváltozása – mint a kérelem teljesíthetőségének előfeltétele – fogalmilag értelmezhetetlen.

[13] Az alperes és az alperesi beavatkozó által külön eljárva előterjesztett felülvizsgálati ellenkérelmek a jogerős ítélet hatályban tartására irányultak.

A Kúria döntése és jogi indokai

[14] A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alaptalan.

[15] Jelen eljárásban a Kúriának arról kellett döntenie, hogy jogszerű volt-e a felperes újrafelvételi kérelmének elutasítása. A felperesnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 112. §-a alapján egyrészt azt kellett sikerrel bizonyítania, hogy volt a határozat hozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, másrészt azt, hogy ezen tény rá nézve kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

[16] A felperes új tényként azt jelölte meg, hogy az ingatlan egy részének területén évtizedek óta mezőgazdasági művelést folytat, ott semmilyen közlekedési forgalom nem volt és jelenleg sincs, így annak megváltozása fogalmilag értelmezhetetlen.

[17] A Kúria mindenekelőtt osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban, hogy irreleváns, hogy az alperesnek volt-e tudomása a határozat meghozatala előtt arról, hogy az ingatlan területét a felperes mezőgazdasági célra hasznosította. Az érintett ingatlan ugyanis a hatósági nyilvántartásban útként volt feltüntetve, és az jogszerűen nem került megszüntetésre, így az utat jogi értelemben és a valóságban is létezőnek, közforgalom rendelkezésére álló útnak kell tekinteni.

[18] Amennyiben a felperes más célú használatra irányuló tevékenysége megalapozná a forgalmi jelleg megváltozását, úgy ezen jogellenes használat az utat rendeltetésszerűen használni kívánó személyek közlekedési lehetőségét véglegesen kizárná. A jogellenes használat nyilvánvalóan nem járhat ilyen következménnyel és nem eredményezheti a közforgalom előtt megnyitás akadályát.

[19] A Kúria egyetértett továbbá az elsőfokú bírósággal abban, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3. § (1) bekezdése, 9/D. § (1) bekezdése, valamint 47. § 8. pontja alapján a közút és a közforgalom elől el nem zárt magánút kizárólag a tulajdonos személyében különböznek, az igénybevehetőség és a használat szempontjából ugyanolyan jogosultságok és kötelezettségek állnak fenn rajta. Ezáltal a felperes szempontjából érdemi változás a határozat meghozatalát követően e tekintetben nem következett be, az úton kívülálló, harmadik személyek ugyanolyan feltételekkel közlekedhettek az átminősítés előtt is.

[20] A felperes e körben hivatkozott a közte és az alperesi beavatkozó között folyó, tulajdonjogi tárgyú perre, mint védendő jogi érdekére, azonban a Kúria is rámutat arra, hogy az alperesi hatóság határozata nem alapít tulajdonjogot, továbbá nem szünteti meg a felperes tulajdoni igényét sem az ingatlanon, és tulajdonjogi tárgyú jogvita eldöntésére sem hat ki. A hatósági döntés pusztán a hatósági nyilvántartásban módosítja az ingatlan jogi minősítését, ugyanakkor a polgári per bírósága a perben a dolog feletti tényleges hatalom fennállását vizsgálja, a hatósági nyilvántartás adatai a jogvitát önmagukban nem döntik el.

[21] A felperes azon érvei, melyek szerint a közúttá minősítés feltételei nem álltak fent, az újrafelvételi eljárás iránti kérelem elutasításának jogszerűsége tekintetében nem bírnak relevanciával.

[22] A fentiek alapján a Kúria megítélése szerint a Ket. 112. §-ában foglalt feltételek nem állnak fenn, ezért az alperes jogszerűen utasította el a felperes újrafelvételi eljárás iránti kérelmét.(Kúria,  Kfv.III.37.173/2017.)