9/2015. számú polgári elvi határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A hitelezőt, mint a kezességi szerződés jogosultját – külön szerződési kikötés hiányában is - gondossági kötelezettség terheli a kezes megtérítési igényének érvényesíthetőségével, a követelés biztosítékainak fenntartásával kapcsolatban. Ha az ő hibájából hiúsul meg annak a zálogjognak az alapítása, amely az adóssal szembeni követelést a kezességvállalás mellett biztosította volna, és az őt – az erről való tudomásszerzését megelőzően - kielégítő kezes a megtérítési igényét emiatt nem tudja eredményesen érvényesíteni, a jogosult köteles a kezes ezzel összefüggésben keletkezett kárát megtéríteni [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 276. § (1) és (2) bek., 318. § (1) bek., 339. § (1) bek.].

[1] A perbeli ingatlanok a perben nem szereplő szövetkezet tulajdonát képezték. Az alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) különféle hitelügyleteket kötött a szövetkezettel, amelyek biztosítására a közöttük 1999. december 21-én létrejött keretbiztosítéki jelzálogszerződéssel – többek között – a két ingatlanon 200 000 000 forint erejéig keretbiztosítéki jelzálogjogot alapítottak.

[2] 2000. február 21-én az alperes és az adós között folyószámla-hitelkeret szerződés jött létre, amelynek alapján az alperes 80 000 000 forint folyószámla-hitelkeretet biztosított az adós részére a 2000. február 21. és 2011. február 16. közötti időszakra. A szerződés biztosítása érdekében az alperes és a szövetkezet ugyanezen a napon módosították az 1999. december 21-én kötött keretbiztosítéki jelzálogszerződésüket úgy, hogy a szerződés alapján létrejött jelzálogjog az alperesnek az adóssal létesített hitelügyletéből eredő követelését is biztosítsa. A szerződésmódosítást azonban az alperes cégszerűen nem írta alá. Emellett az alperes a folyószámlahitel-keretszerződés biztosítása érdekében 2000. február 21-én készfizető kezességi szerződést is kötött a felperessel. A hitelkeret-szerződést és a kezességi szerződést 2000. február 25-én közjegyzői okiratba foglalták.

[3] A felperes a kezességvállalás alapján 2000. október 10-én 80 450 777 forintot megfizetett az alperes részére. Ezt követően a perbeli ingatlanokon az alperes javára bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog új jogosultjaként a felperest tüntették fel.

[4] Az adós időközben 2000. március 17-én adásvételi szerződést kötött a szövetkezettel az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése érdekében. A helyi horgászegyesület azonban elővásárlási joga megsértésére hivatkozással pert indított a szerződő felekkel szemben, a bíróság pedig jogerős ítéletében megállapította, hogy az adásvételi szerződés hatálytalan, e szerződés 2 546 234 forint vételáron a horgászegyesület és a szövetkezet között jött létre.

[5] Ezt követően a horgászegyesület újabb keresetében az ingatlanokra a felperes javára bejegyzett jelzálogjog törlését kérte a bíróságtól. A Legfelsőbb Bíróság  ítéletében a keresetnek helyt adva a felperest a jelzálogjog törlésének tűrésére kötelezte és megkereste az illetékes földhivatalt a változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetése érdekében. Az ítélet indokolása szerint a szövetkezet és az alperes között 1999. december 21-én létrejött keretbiztosítéki jelzálogszerződés hatályát érvényesen nem terjesztették ki az alperesnek az adóssal szemben fennálló, a vele kötött folyószáma-hitelkeret szerződésből eredő követelésére. E követelés biztosítására tehát érvényesen nem jött létre jelzálogjog, így az át sem szállhatott az adós helyett a tartozást kiegyenlítő készfizető kezes felperesre.

[6] Az adós 2004. október 15-én felszámolás hatálya alá került, 2009. október 26-án pedig a felszámolás folytán jogutód nélkül megszűnt. A kezes felperes megtérítési igényéből a felszámolási eljárás során 1 291 452 forint térült meg.

[7] A felperes módosított keresetében 85 604 777 forint kártérítés és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy az alperes hibájából nem tudta kielégíteni a perbeli ingatlanokból a megtérítési igényét, a horgászegyesület által vele szemben a jelzálogjog törlése iránt indított perben pedig meg kellett fizetnie a perköltséget és az eljárási illetéket.

[8] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

[9] Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 79 159 325 forint és annak 2010. október 11. napjától a kifizetés napjáig járó évi 19,75 % kamata, de legfeljebb mindösszesen 187 000 000 forint, valamint 4 972 000 forint és kamatai megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett részét részben megváltoztatta, a 79 159 325 forint után járó késedelmi kamat megfizetésének kezdő időpontját 2010. március 04. napjában, a késedelmi kamat mértékét pedig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegében határozta meg, az alperes 4 972 000 forintban és késedelmi kamataiban való marasztalását pedig mellőzte; egyebekben az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyta.

[10] A jogerős ítélet indokolása szerint kezességi szerződés esetében a hitelezőnek a kezes védelme érdekében gondoskodnia kell a főkötelezettséget biztosító mellékjogok fenntartásáról. Az alperesnek ezért a perbeli esetben, ha a tőle elvárható gondossággal jár el, meg kellett volna tennie a szükséges intézkedéseket, hogy az adóssal kötött hitelkeret-szerződését és egyben a kezes felperes esetleges megtérítési igénye érvényesíthetőségét biztosító, a kezes pozícióját erősítő jelzálogjog érvényesen létrejöjjön. E kötelezettségének azonban az alperes nem tett eleget, nem gondoskodott ugyanis a jelzálogjog érvényes alapításához szükséges okiratok elkészítéséről. Ezért az alperes köteles megtéríteni a felperes amiatt elszenvedett kárát, hogy az adós helyett történt teljesítését követően a megtérítési igényét a jelzálogjog érvényes alapításának hiányában nem tudta a perbeli két ingatlanból kielégíteni.

[11] A követelés meg nem térült tőkeösszege a jogerős ítélet indokolásában kifejtettek szerint 79 159 325 forint, az ingatlanok együttes értéke pedig a kár bekövetkezésének időpontjában – a beszerzett aggálytalan igazságügyi szakértői véleményből kitűnően – 187 000 000 forint volt. A felperes az ingatlanok értéke erejéig tarthat igényt a meg nem térült megtérítési igény összegének megfelelő kártérítés fizetésére. A felperes további kára és az alperes jogellenes magatartása között azonban a másodfokú bíróság megállapítása szerint nem áll fenn okozati összefüggés.

[12] A jogerős ítélet marasztaló rendelkezése ellen – annak hatályon kívül helyezése, és elsődlegesen az elsőfokú ítélet fellebbezett részének megváltoztatása és a vele szembeni kereset teljes elutasítása, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt – az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel.

[13] Az alperes arra hivatkozott, hogy a jogügyletben szereplő valamennyi fél bízott ugyan abban, hogy az adós részére nyújtott hitelt jelzálogjog biztosítja, kifejezett kötelezettségvállalást azonban erre vonatkozóan a kezes a felperessel szemben nem tett, szerződésszegést tehát nem követett el, jogellenes magatartást nem tanúsított. Erre figyelemmel nincs jogi jelentősége annak, hogy a 2000. február 21-én kelt szerződésmódosítást, amellyel a keretbiztosítéki jelzálogszerződés hatályát az adóssal szembeni követeléseire is ki kívánták terjeszteni, cégszerűen aláírta-e, és így a szerződésmódosítás érvényesen létrejött-e. Megjegyezte: ahhoz, hogy a már korábban létrejött keretbiztosítéki jelzálogjog ezt a követelést is biztosítsa, szerződésmódosításra nem is volt szükség, ezt ugyanis egyoldalú nyilatkozatával is előidézhette volna. Arra is utalt ugyanakkor, hogy a közte és az adós közötti folyószámla-keretszerződés létrejöttekor a perbeli ingatlanok már a horgászegyesület tulajdonát képezték, így az ingatlanokon a jelzálogjog akkor sem jöhetett volna létre, ha a szövetkezettel kötött szerződésmódosítást cégszerűen aláírja.

[14] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmére a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

[15] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő, ezért a jogerős ítéletet az alábbi indokolással hatályában fenntartotta.

[16] Kezességi szerződés esetében a jogosultat a követelést biztosító olyan jogok fenntartása tekintetében, amelyek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, a Ptk. 276. § (2) bekezdése értelmében sajátos gondossági kötelezettség terheli. A kezesnek ugyanis törvényes érdeke fűződik ahhoz, hogy abban az esetben, ha a kötelezett helyett teljesít, a kötelezettel szemben a megtérítési igényét sikerrel érvényesíthesse. A kezes érdekeire pedig a jogosultnak is figyelemmel kell lennie; a megtérítési igény érvényesíthetőségét saját magatartásával nem veszélyeztetheti vagy hiúsíthatja meg.

[17] Ez a sajátos gondossági kötelezettség a kezességi szerződés lényegéből következik, a jogosultat tehát erre irányuló külön kifejezett szerződéses kötelezettségvállalás hiányában is terheli. Ha a jogosult e kötelezettségének nem tesz eleget, vagyis lemond a követelés olyan biztosítékáról, amelyből a kezes a megtérítési igényét kielégíthette volna, vagy a kezes megtérítési igénye az ő hibájából egyébként behajthatatlanná válik, a kezes a Ptk. 275. § (2) bekezdése alapján mentesül a jogosulttal szembeni fizetési kötelezettsége alól, illetőleg – ha már kiegyenlítette a jogosult követelését – érvényesítheti az őt ért kárt a jogosulttal szemben.

[18] A perbeli esetben az alperesnek az adóssal kötött hitelkeret-szerződésből eredő követelését többek között a perbeli ingatlanokat is terhelő jelzálogjoggal kívánták biztosítani. Erről a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint az ügylet minden résztvevőjének, így a felperesnek is tudomása volt, a felperes tehát ennek ismeretében vállalt a hitelkeret-szerződés biztosítására készfizető kezességet.

[19] A hitelkeret-szerződés megkötésekor az ingatlanok – a felülvizsgálati kérelemben előadottaktól eltérően – a szövetkezet tulajdonát képezték, és egy másik hiteljogviszony biztosítása érdekében kötött keretbiztosítéki jelzálogszerződés alapján jelzálogjog terhelte őket. Az adott helyzetben a felek többféle jogi megoldással is elérhették volna, hogy az ingatlanok az alperesnek az adóssal szembeni követelése biztosítékául szolgáljanak. Erre vonatkozóan azonban az alperes és az ingatlanok akkori tulajdonosa, a szövetkezet között – a Legfelsőbb Bíróságnak az előzményi perben hozott  ítéletében kifejtettekből kitűnően – érvényes megállapodás nem jött létre, így az alperes és az adós közötti hitelügyletet biztosító jelzálogjog nem keletkezett.

[20] A folyószámlahitel-keretszerződésből eredő követelés eredetileg tervezett, zálogjoggal való biztosítása - a per adatai alapján egyértelműen megállapíthatóan - az alperes hibájából hiúsult meg. A szövetkezettel 2000. február 21-én kötött szerződésmódosítást ugyanis, amely egyébként alkalmas lehetett volna a kívánt cél elérésére, az alperes cégszerűen nem írta alá, így a megállapodás a célzott joghatást nem válthatta ki. További megfelelő, zálogjog alapítására irányuló megállapodás elkészítése és a földhivatalhoz való benyújtása iránt pedig az alperes nem intézkedett.

[21] Alaptalanul hivatkozott arra e vonatkozásban az alperes, hogy a kívánt célt egyoldalú jognyilatkozatával is elérhette volna. Ahhoz ugyanis, hogy a szövetkezet és az alperes közötti hitelügyleteket biztosító keretbiztosítéki jelzálogszerződés hatályát más jogviszonyokra is kiterjesszék, a keretbiztosítéki zálogjog más ügyletekből eredő követelés biztosítékaként is szolgáljon, a felülvizsgálati kérelemben előadottakkal ellentétben a szerződés módosítására volt szükség.

[22] Mindezekre figyelemmel jogszabálysértés nélkül állapította meg a bíróság, hogy az alperes megszegte a kezességi szerződésből fakadó, a kezes felperes megtérítési igénye érvényesíthetőségének biztosításával, a biztosítékok fenntartásával kapcsolatos gondossági kötelezettségét.

[23] A felperes a rendelkezésre álló okiratokból kitűnően azt megelőzően, hogy a biztosíték hiánya a tudomására jutott volna, 80 450 777 forintot fizetett meg az adós helyett az alperes részére. A Ptk. 276. § (1) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll. A felperes tehát az adóssal szemben 80 450 777 forint összegű megtérítési igényt érvényesíthetett, és ezt a követelését kielégíthette volna a zálogjoggal biztosított vagyontárgyakból, ha a zálogjog az alperes gondos eljárása esetében megfelelően létrejött volna.

[24] A felperes követeléséből az adóssal szembeni felszámolási eljárási során a per adatai szerint 1 291 452 forint térült meg. Arra vonatkozó egyértelmű bizonyíték, hogy a megtérülés mértéke ezt az összeget meghaladta, a per során nem keletkezett; ezt az alperes sem bizonyította.

[25] A perbeli ingatlanoknak a kár bekövetkezésekori forgalmi értékét pedig a bíróság a beszerzett igazságügyi szakértői vélemény és a per egyéb adatai alapján a bizonyítékok értékelésére vonatkozó szabály, a Pp. 206. § (1) bekezdésének megsértése nélkül határozta meg 187 000 000 forintban. Az igazságügyi szakértő ugyanis a felmerült szakkérdést megfelelően megválaszolta, megállapításait a szükséges részletességgel megindokolta, a szakvéleményben foglaltak aggályossá tételére vagy cáfolatára alkalmas egyértelmű bizonyítékok pedig nem keletkeztek. További bizonyításra ezért e vonatkozásban nem volt szükség, a szakértői vélemény az érdemi döntés alapjául szolgálhatott.

[26] A bíróság mindezek figyelembevételével a Ptk. 318. § (1) bekezdése és 339. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül kötelezte az alperest a kezességi szerződés megszegésével okozott kár megtérítésére. Azt, hogy a kár bekövetkezésében a felperes maga is közrehatott volna, a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet megállapítani.

(Kúria Pfv. V. 21.886/2014.)