8/2018. számú közigazgatási elvi határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A szétválással létrejövő jogutód, a mezőgazdasági termelőszövetkezetkénti nyilvántartásba vételét a jogelőd jogán kérheti, ha a jogelődjét mezőgazdasági termelőszövetkezetként a szétválási szerződés kötésekor már nyilvántartásba vették.
[2013. évi CXXII. tv. (Fftv.) 5. §]   

A felülvizsgálat alapjául szolgáló releváns tényállás

[1] A felperes a 2014. május 19. napján kötött szétválási szerződés alapján vált ki az X.Y. Zrt.-ből. Állítása szerint a szétválási szerződés értelmében őt illette meg a szétválási szerződés mellékletében rögzített, összesen 908 hektár 8918 m2 nagyságú földterület haszonbérleti joga. A felperes a szétválást követően 2014. november 14-én került a Kecskeméti Törvényszék által vezetett cégnyilvántartásba bejegyzésre.

[2] A felperes jogelődje, az X.Y. Zrt. 2014. április 23-án kérte mezőgazdasági termelőszövetkezetkénti nyilvántartásba vételét, amelyről a Bajai Járási Hivatal Járási Földhivatala határozatával döntött, a felperesi jogelődöt 2014. május 21. napjával a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nyilvántartásába felvette.

[3] A felperes 2015. december 21-én érkezett kérelmében kérte a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Járási Hivatalát, hogy vegye fel a mezőgazdasági termelőszövetkezeti nyilvántartásba.

[4] Az elsőfokú hatóság a 2016. január 12-án kelt határozatával a nyilvántartásba vételi kérelmet elutasította arra való hivatkozással, hogy a 38/2014.(II.24.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) 6. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kérelemhez csatolt létesítést tanúsító bejegyzési határozat szerint a felperes 2014. november 14-én került bejegyzésre a cégjegyzékbe, ezért az R. 10. §-a alapján hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül el kellett utasítani a kérelmet, mivel a felperes önállóan működő társaságként a kérelem benyújtását megelőző 3 évben mező-, erdőgazdasági, illetve kiegészítő tevékenységet nem folytathatott a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 5. § 19. pont a/aa) alpontjában foglaltak szerint.

[5] A felperes fellebbezett a határozat ellen és hangsúlyozta, hogy az X.Y. Zrt.-ből vált ki, a jogelőd megfelelt a mezőgazdasági termelőszövetkezeti feltételeknek, mezőgazdasági termelőszövetkezetként nyilvántartásba vették, ezért annak jogutódaként ő is teljesítette a feltételeket.

[6] Az alperes a 2016. február 18-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolása szerint egy cég a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A felperesi társaság cégnyilvántartásba vételére 2014. november 14-én került sor, ezért a 2015. december 21-én előterjesztett kérelemre tekintettel megállapítható, hogy 2014. november 14. és 2015. december 21. között nem telhetett el 3 év, ezért a nyilvántartásba vételi kérelem elutasítására jogszerűen került sor. Hangsúlyozta az alperes, hogy az Fftv. a mezőgazdasági termelőszövetkezet fogalmának meghatározásakor nem tartalmaz olyan speciális megengedő rendelkezést, amely lehetővé tenné, hogy a kiválással létrejött gazdasági társaság, mint jogutód a jogelőd által végzett tevékenységet és annak időtartamát kérheti figyelembe venni a nyilvántartásba vételi eljárásban.

A kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem

[7] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyben arra hivatkozott, hogy a vagyonmegosztás folytán a jogelőd által szerzett jogokat a jogutód megszerzi.

[8] Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú ítélet

[9] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta megalapozottnak, ezért azt ítéletével elutasította. Kifejtette, hogy a felperes a mezőgazdasági termelőszövetkezetként történő nyilvántartásba vétel feltételeit a létrejöttének időpontja következtében teljesíteni nem képes. Kifejtette a bíróság, hogy a felperes a korábban hatályban volt és a perben alkalmazandó gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 85. § (1) bekezdésében, 70. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt, jogutódlásra vonatkozó szabályokat tévesen értelmezi, mivel a jogelőd gazdasági társaság mezőgazdasági termelőszövetkezetként való nyilvántartásba vételére a szétválást megelőzően nem került sor, a felperest a jogelőd jogán a nyilvántartásba vétel joga nem illeti meg, ezért önállóan kell teljesítenie a nyilvántartásba vételhez szükséges jogszabályi feltételeket. Mivel a szétváláskor a jogelőd mezőgazdasági termelőszövetkezetként való nyilvántartásba vételi eljárása nem volt folyamatban, ezért a felperes alaptalanul hivatkozott a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 16. § (1) bekezdés b) pontjára is, mert a nyilvántartásba vételi eljárásban a kérelmezőt megillető jogok és kötelezettségek csak az eljárás időtartama alatt bekövetkező jogutódlás esetén értelmezhetők. Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy az alperes az eljárása során sem anyagi, sem eljárási jogszabályokat, sem az Alaptörvény M. cikkében rögzített alapelvet nem sértette meg.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[10] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetének helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását.

[11] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

[12] A felperes felülvizsgálati kérelme alapos.

[13] A Kúria elsőként az eljárási jogsértés vizsgálva, a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 3. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, nem tájékoztatta a felperest, hogy a jogvita eldöntése érdekében bizonyításra szorul az a tény, hogy a jogelődje nyilvántartásba vételi eljárása folyamatban volt-e a szétválási szerződés megkötésekor, így nem hívta fel a felperest a Ket. 16. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt hivatkozása alátámasztására. A felperes csak a jogerős ítéletből értesült arról, hogy a kereseti kérelme elutasítására azért került sor, mert a jogelődjének a mezőgazdasági termelőszövetkezetként való nyilvántartásba vételi eljárása nem volt folyamatban a szétválási szerződés megkötésekor. A felperes ezért csak a felülvizsgálati kérelméhez tudta csatolni a jogelődre vonatkozó nyilvántartásba vételi határozatot. Ebből a határozatból megállapítható, hogy a jogelőd 2014. április 23-án kérelmezte a mezőgazdasági termelőszövetkezetkénti nyilvántartásba vételét, amelyről 2014. május 21-én döntöttek, a jogelőd nyilvántartásba vételének dátuma 2014. május 21. Az R. 11. § (1) bekezdése értelmében a járási hivatal a nyilvántartásba vétel megtörténtét és időpontját a nyilvántartásban feltünteti. Az R. 11. § (3) bekezdése értelmében a bejegyzéshez fűződő joghatály a kérelem iktatásának időpontjában áll be. A felülvizsgálati kérelemhez csatolt határozat értelmében a felperes jogelődje 2014. április 23-ára visszamenő hatállyal került a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nyilvántartásába bejegyzésre. A szétválási szerződés a nyilvántartásba vétel kérelmezése és az arról való döntés meghozatala közötti időpontban, 2014. május 19-én került megkötésre, akkor, amikor a jogelőd nyilvántartásba vételi eljárása folyamatban volt. A Ket. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint amennyiben hatósági ügy személyes jellege vagy a kötelezettség tartalma nem zárja ki, vagy jogszabály másként nem rendelkezik, a polgári jog szerinti jogutód lép a kérelemre indult eljárásban a kieső ügyfél helyébe, az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve. A Ket. 16. § (2) bekezdése értelmében kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél jogutódja – az eljárásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, de legkésőbb a jogutódlástól számított 6 hónapon belül – kérheti a jogutódlás megállapítását. A felperes a mezőgazdasági termelőszövetkezetként való nyilvántartásba vételét 2015. december 21-én kérelmezte, a Ket. 16.§ (2) bekezdésében foglalt 6 hónapon túl, ezért a jogelőd kérelmére indult eljárással összefüggésben a jogutódlás megállapítását már nem kérhette.

[14] Az Fftv. 5. § 19. és 26. pontja meghatározza a mezőgazdasági termelőszövetkezet és az újonnan alapított mezőgazdasági termelőszövetkezet fogalmát, eldöntve ezzel azt, hogy milyen módon válhat egy szervezet mezőgazdasági termelőszövetkezetté. A felperes az Fftv. 5. § 26/d) pont alapján nem minősült újonnan alapított mezőgazdasági termelőszövetkezetnek, ezért vizsgálni kellett, hogy a szétválás folytán a felperes a mezőgazdasági termelőszövetkezet fogalmának megfelelt-e, ezért mezőgazdasági termelőszövetkezetként a nyilvántartásba vételét kérhette-e. Ennek eldöntésénél vizsgálni kellett, hogy a jogelődje (az a gazdasági társaság, amelyből kivált) mezőgazdasági termelőszövetkezetnek minősült-e. E vizsgálat alapjául szolgáló helyes jogértelmezés csak az lehet, amely nem tesz indokolatlanul különbséget a jogutódlással létrejövő, ezáltal újonnan alapítottnak nem minősíthető mezőgazdasági termőszövetkezet és az újonnan alapított mezőgazdasági termelőszövetkezet között. Az Fftv. 5. § 26. pontja szerinti meghatározásból levonható az a következtetés, hogy a szétválással történő létrejövetel sajátos jogi helyzetet eredményez és feltételezi a jogelőd tevékenységének, jogi helyzetének jogutód javára szolgáló értékelését.

[15] A felperes e körben arra helytállóan hivatkozott, hogy mivel a jogelődje nyilvántartásba vételi eljárása alatt került megkötésre a szétválási szerződés és a jogelődjét a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nyilvántartásába még a szétválási szerződés megkötése előtti hatállyal vették nyilvántartásba, így a mezőgazdasági termelőszövetkezetnek minősülő jogelődje jogutódjaként kérhette a mezőgazdasági termelőszövetkezetkénti nyilvántartásba vételét a jogelődre vonatkozóan teljesített feltételek fennállására tekintettel.

[16] A Kúria a felperes álláspontját elfogadva arra a megállapításra jutott, hogy sem az R.-nek, sem az Fftv.-nek nem kell kifejezett rendelkezést tartalmaznia arra, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet jogutódja a jogelőd jogán kérheti a mezőgazdasági termelőszövetkezetkénti nyilvántartásba vételét, mert az egyes jogágak rendelkezéseit egymással összhangban, egymásra tekintettel kell alkalmazni. A perbeli időszakban alkalmazandó Gt. 85.§ (1) bekezdése és 70. § (1) bekezdése értelmében a szétváló társaság vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után a jogutód jogosult, méghozzá az a jogutód, amelyhez az adott jogot a szétválási szerződés telepítette. A felperes alappal hivatkozott arra, hogy a szétválási szerződés szerint nagy terület haszonbérleti jogát megszerezte, alaptevékenysége továbbra is mező- és erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység volt, amelyet a jogelődre tekintettel legalább három éve folyamatosan folytat, és az éves értékesítésének nettó árbevétele elérte az Fftv. 5. § 19. pont a/aa) alpontjában foglalt mértéket. Ezért a Kúria álláspontja szerint az Fftv. és az R. rendelkezései nem zárják ki, hogy a jogutód is kérhesse a mezőgazdasági termelőszövetkezetkénti nyilvántartásba vételét, amennyiben a jogelődje mezőgazdasági termelőszövetkezetnek minősült, illetve ilyenként került nyilvántartásba vételre a szétválási szerződést megelőzően.

[17] Mindebből következően a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet és a közigazgatási határozatok a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat megsértették, jogsértően zárták ki a felperes nyilvántartásba vételét arra hivatkozással, hogy csak 2014. november 14-én került a cégnyilvántartásba bejegyzésre, ezért nem teljesíthette az Fftv. 5. § 19. pont a/aa) alpontjában foglalt, az előírt tevékenység végzésére meghatározott időtartamot.

[18] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján, az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően a Pp. 339. § (1) bekezdés alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.

[19] Az új eljárás során az elsőfokú hatóságnak ismételten meg kell vizsgálnia a felperes nyilvántartásba vételi kérelmét azzal, hogy a felperes jogosult volt a jogelőd által végzett tevékenység, annak időtartama és az elért árbevétel figyelembe vételére a nyilvántartásba vételi eljárás során. Az elsőfokú hatóságnak meg kell vizsgálnia, hogy a nyilvántartásba vételhez szükséges valamennyi feltétel fennáll-e és ezt követően kell döntenie a felperes nyilvántartásba vételi kérelméről.  (Kúria,  Kfv.II.38.054/2016.)